Egy elfeledett Mascagni-opera, amiből Puccini tanult a legtöbbet

Mascagni: Iris - forrás: Martina Root

Az Iris, Pietro Mascagni operája ritka vendég Európa operaszínpadain, noha a zene lírai dallamai minden előadásban elbűvölik a hallgatóságot. A távol-keleti történet alapján készült mű a Bartók Plusz Operafesztiválon elevenedik meg a pilseni Josef Kajetán Tyl Színház vendégjátékában június 22-én.

Mascagni legnépszerűbb operája, a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana) páratlan sikerével „egyműves” szerzővé vált a zenehallgatók körében. A verizmus egyik mintapéldájának tartott egyfelvonásos beárnyékolta más műveit, a Cavalleria népszerűségét így egyik sem tudta felülmúlni. Miután Mascagni az olasz királytól megkapta az Olasz Koronarendet, az elismerést, amelyet Verdi is csak középkorú férfiként érdemelt ki, keserűen megjegyezte:

„Nagy kár, hogy a Parasztbecsületet írtam meg először: koronát kaptam érte, mielőtt még király lett volna belőlem.”

Az olasz szerzőnek pedig nem csak a Parasztbecsület, hanem bizonyos szempontból az Iris című operája is úttörő munka volt. Puccini Pillangókisasszonyát öt évvel megelőzve fogalmazott zenébe egy távol-keleti tragikus történetet. Librettó szerzője ráadásul az a Luigi Illica volt, aki később Puccini operájának a szövegkönyvét is írta.

Iris – fotó: Martina Root

Mascagni célja az Iris komponálása közben az volt, hogy zenéje a drámához ne „száraz magyarázatként szolgáljon, hanem fejlessze azt saját megmagyarázhatatlan erejével”. A valódi probléma azonban az volt – ami ezt a nyilatkozatot is eredményezte –, hogy a cselekmény meglehetősen vékonyka. A harmadik felvonás például mindössze Iris haláltusájának és szimbolikus kapcsolatainak ábrázolása, ezért elkerülhetetlenné vált az opera kis karakterdarabokkal való bővítése táncokkal, áriákkal és szerenádokkal.

Ide kapcsolódik:
Eötvös Péter darabjának bemutatójával indul a Bartók Plusz Operafesztivál

Az egzotikus téma statikus természete később Puccini számára is problémákat vetett fel, de ő már tanulhatott kortársa megoldásaiból. Mascagni a japános hangzást végül a shamisen nevű hosszúnyakú japán lant és különböző japán ütőhangszerekkel érte el, amelyeket leginkább az első felvonás bábszínházi jelenetében használt. Mindazonáltal az Iris zenéje lírai dallamaival és szokatlanul finom harmóniai megoldásaival bűvöli el a hallgatót.

A Bartók Plusz vendégelőadásáról bővebb információ és jegyvásárlás ide kattintva.