2017-ben, a Reformáció 500. emlékévében épült meg a Budavári Evangélikus Templomban hazánk legnagyobb barokk-orgonája, melynek koncepcióját a templom orgonistája (és egyben az I. kerület „Budavárért Emlékéremmel” kitüntetett művésze) alkotta meg, magának J. S. Bachnak a feljegyzéseit alapul véve. Az idei 5. Budavári Bach Fesztivál keretében június 10-20. között olyan műveket is hallhatunk, amelyek bizonyosan nem csendülhettek még fel hazánkban historikus hangszerekkel, nagyorgona kísérettel, 415 Hz-en.
Az unikális hangszert a Reformációi Emlékbizottság támogatásával a Pécsi Orgonaépítő manufaktúra építette meg, Dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szentelte fel, és az orgona megálmodója, Bán István orgonaművész szólaltatta meg először.
A szentelés óta immáron az 5. Bach Fesztivál kerül megrendezésre. A páratlan hangszer új magaslatokba repítette a magyar régizenei életet, hisz nincs még egy hasonló volumenű orgona hazánkban barokk hangoláson, 415 Hz-en, így kézenfekvő, hogy a fesztivál összes koncertje a régióban egyedülállóan a historikus, barokk előadói gyakorlatot tartja szem előtt autentikus hangszerekkel, emellett kiemelkedő művészek közreműködésével.
Bach előadásainál általános volt, hogy a kontínuó (cselló és/vagy bőgő + orgonapozitív/csembaló, vagy lant) billentyűs hangszere a szokásos kistestvérekkel ellentétben a pedálos, több-manuálos nagyorgona volt. A fesztiválalapító, művészeti vezető sem tér el ettől a gyakorlattól. Az első koncerten június 10-én a kórusirodalom csúcsát képező Bach motetták közül kettő is felcsendül, ahol a barokk cselló és az öthúros violone (bőgő) mellett a nagyorgona támasztja meg végtelen színgazdagságával az éteri szépségű kórusműveket, természetesen az orgona adottságaihoz idomulva a már említett barokkhangszerek mellett autentikusan 415 Hz-en.
Június 18-án, az orgona második szülinapján még érdekesebb a felállás, hisz a kantátás koncerten olyan mű is felcsendül, mely nem csak a feljegyzésekből bizonyíthatóan nagy orgona közreműködését irányozza elő, de a partitúrából is egyértelmű, hogy több-manuálos orgona szükségeltetik. Ha csak egy szimpla orgonapozitív állna rendelkezésre, barokkfuvolának kellene játszania a „jobb kezet” (melyet Bach extra meg is jelöl kottájában). Az álomhangszer oldalán Bán István karmester lenyűgöző bécsi barokk zenekara, a Musica Vivax Wien és kiváló, az egyedülálló zenei élményhez méltó énekművészek fognak állni.
Egy „autentikus” Bach-fesztiválnak kötelessége a Nagy Mesternek az életművét minimum nyomokban, de még inkább hiteles keresztmetszetben prezentálni, így lesznek még szóló- és kamarazenei koncertek is számtalan kiválóság lehengerlő játékával: orgona, szólócselló, szólóhegedű, és végül gambaszonáták (gamba + billentyűs). Újítás a soron következő fesztivál műsorában, hogy a szólókoncertek nagy ívű művei közt ifjú tehetségek kapnak lehetőséget megszólaltatni Budavár ékességét, a felülmúlhatatlan, mennyei barokk-orgonát.