Egyedül a színpadon

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata decemberben az egyszemélyes előadások, a monodrámák témáját járja körül.

Mennyire hosszú az út a pódiumesttől a monodrámáig, és mikor mer belevágni egy színész abba, hogy monodrámával álljon színpadra? Miért tartanak sokan tőle? Miért hálás műfaj? Partnerek híján milyen kapaszkodók vannak a színpadon? Beszélgetünk a monodrámák speciális dramaturgiájáról és színésztechnikai követelményeiről, a one-man/woman-show és a monodráma közti határról, és arról is, hogy személyesebb viszonyt követel-e a történet az előadótól.

„A monodrámához sok-sok szerepen túl kell lenni, tapasztalat és önbizalom kell ahhoz, hogy az ember egyedül ki merjen állni. Egy ilyen szerep nemcsak lelkileg, fizikailag is megterhelő, olyan, mintha egy hegyet kellene megmászni” – fogalmazott egy interjúban Járó Zsuzsa, aki első alkalommal az idei évadban, Dennis Kelly 23 perc című monodrámájával állt egyedül színpadra. Nála tapasztaltabb a műfajban Fullajtár Andrea. A színésznő 1996-ban, még színművészeti főiskolásként mutatkozott be Csalog Zsolt Csendet akarok című darabjában, 2010-ben pedig újra eljátszotta hajléktalan asszony történetét. A Boomerang Baby Marlene Dietrich életéről szól, ebben a produkcióban zenész partnerei vannak. A beszélgetés harmadik vendége Bálint András lesz, aki több önálló estet is készített versekből, naplószövegekből – megidézve Arany János Babits Mihály, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Szép Ernő alakját –, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián tartott székfoglalójában is ezt a témát boncolgatta Költők a színpadon címmel.

A Jó kérdés következő alkalmára december 16-án került sor a Katona József Színházban, a beszélgetést ezúttal is Seres Gerda újságíró vezeti. Az eseményt, amely ingyenes, az NKA és az MMA támogatja.