Papageno Radio
- hirdetés -
Promóció Levelek Paulinához – Mosonyi Mihály személyes tragédiája kerül színpadra

Levelek Paulinához – Mosonyi Mihály személyes tragédiája kerül színpadra

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és a 150 esztendeje elhunyt Mosonyi Mihály volt a XIX. század magyar zenéjének három legjelentősebb alkotómestere.

- hirdetés -

Mosonyi a Fertő-tó melletti Boldogasszony településen (ma: Frauenkirchen, Ausztria) látta meg a napvilágot 1815-ben (eredeti családneve: Brand). 1842-től Pesten élt, a nemzeti eszmevilággal azonosulva 1859-től kezdve magyar stílusú műveket írt (kivétel maradt ez alól az egyházi alkotások területe).

Zeneszerzői termése igen összetett műfajspektrumú: magában foglal öt misét, számos kisebb egyházi tételt, három operát (Kaiser Max auf der Martinswand, Szép Ilonka, Álmos), ugyanannyi magyar nyelvű kantátát; dalokat, dalciklust, kórusokat; két szimfóniát és egyéb szimfonikus műveket, hat vonósnégyest, további jelentős kamarazenei alkotásokat és zongoradarabokat, átiratokat – hogy csak a legfontosabbakat említsük e helyütt. Egész munkásságát a szüntelen újítási vágy jellemezte. Minden valószínűség szerint ő volt az első olyan, magyarországi születésű komponistánk, aki szimfóniát írt a hazai hangversenyélet számára (bemutató: 1844).

Hasonló értelemben beszélhetünk az első magyar zongoraversenyről Mosonyinak – a korai szimfónia bemutatójának évében keletkezett – e-moll versenyműve kapcsán. Az 1853/54 körül Lipcsében megjelent Schilfliederrel (Nádi dalok / Dalok a nádasból, versszöveg: Nikolaus Lenau) született meg az első hazai romantikus dalciklus. A Szép Ilonkát, amelynek szövegkönyve Vörösmarty Mihály költeménye nyomán keletkezett, sikerrel vitték a Nemzeti Színház publikuma elé az 1860-as évtized folyamán; műfajtörténeti jelentősége, hogy az első, valamennyi összetevőjében – szövegében, zenéjében: egész szellemiségében – magyar opera lett.

Mosonyi fáradhatatlan alkotói úttörései olykor kevésbé látványos, mégis említést érdemlő formákat öltöttek, így például őt tekinthetjük az első Arany János-balladamegzenésítőnek (Mátyás anyja, 1864); ugyancsak ő írta az első kórusművet Arany valamely versére (Bordal: Csendes dalok II., szintén 1864). Pályájának egyik legszebb fejezete volt Liszt Ferenc elismerése és művészbarátsága, 1856-tól mindezt Mosonyi csodálatraméltó, önzetlen odaadással viszonozta.

1846-ban megnősült, ámde öt évvel később feleségének, Weber Paulinának korai halála tragikus törést hozott magával az életút és az alkotói pálya ívében is. Ugyanakkor számos Mosonyi-művet tekinthetünk olyan megnyilatkozásnak, amellyel hitvesének állított emléket a sírig hű komponista. Ide tartozik a már említett Schilflieder dalciklus, a Szép Ilonka sorsát („liliomhullását”) megéneklő opera, vagy az utolsó dal, a Boldogság emléke. Elveszített hitveséhez való meghatóan szép ragaszkodásának legbeszédesebb dokumentumait azok a levelek jelentik, amelyeket az árnyékvilágból elköltözött Paulinához címezve tett közzé a Zenészeti Lapok hasábjain az egyébiránt kiváló írói vénával is rendelkező muzsikus. S miként fiatal neje, ő is tüdőbajban hunyt el, 1870. október 31-én.

Elek Szilvia muzsikusként – mint csembaló-, zongoraművész és zeneszerző – kezdte el írói pályafutását, s számos színpadi műve (köztük „Az ember pillangó” című drámakötet alkotásai) került már a nagyközönség elé. Elsősorban zenei témájú színdarabokat és zeneszínházi előadásokat ír, s ezek közül több rangos elismerést is kapott; a Pillangók című dráma (Robert Schumannról) 2012-ben elnyerte a Békéscsabai Jókai Színház és a Magyar Írószövetség „Legjobb egyfelvonásos dráma” díját, valamint az „Uram, mily sötétek a Te döntéseid” című rádiójáték 2015-ben (G. Fr. Händelről) a Magyar Rádió rádiójáték pályázatát.

Ide kapcsolódik:
Ki volt valójában Liszt kortársa és közeli barátja, Mosonyi Mihály?

A Levelek Paulinához című dráma Mosonyi személyes tragédiáján keresztül a közösség és a nemzet egyetemes és ma is érvényes kérdéseit boncolgatja. A színdarab felolvasószínházi bemutatója 2015-ben volt a budapesti Nemzeti Színházban, Bánsági Ildikó és Blaskó Péter főszereplésével, Árkosi Árpád rendezésében. Az Óbudai Társaskör 2020. október 30-i előadására Mosonyi Mihály 150 évvel ezelőtti halálának előestéjén kerül sor Hűvösvölgyi Ildikó és Hirtling István közreműködésével. A prózai játékot mindvégig átszövő Mosonyi-zongoramuzsikát Elek Szilvia előadásában hallgathatjuk, az est első felében pedig Mosonyi Mihály h-moll vonósnégyese csendül fel Fahidi Patrícia és Müller Mónika hegedűművészek, Lukács Attila brácsaművész és Dávid Krisztina gordonkaművész tolmácsolásában.

* A cikk szerzője Sziklavári Károly

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X