Papageno Radio
- hirdetés -
Promóció Magyar kincsek Rajna Martin és a Nemzeti Filharmonikusok közös koncertjén

Magyar kincsek Rajna Martin és a Nemzeti Filharmonikusok közös koncertjén

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Nemzeti Filharmonikusok Lukács-bérlete elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A sorozatból azonban az igazi közönségcsalogató darabok sem hiányoznak.

A bérlet október 18-i nyitóhangversenyén a Pesti Vigadó Dísztermében Farkas Ferenc Divertimentoja, Balassa Sándor Kettősverseny oboára és kürtre vonószenekarral című műve hangzik el. Ez utóbbi két vendégszólistája Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész, akik a világ zenei központjainak állandó vendégei. Az estet Dohnányi Ernő fisz-moll szvitje zárja. A Nemzeti Filharmonikusokat Rajna Martin vezényli, aki 2018-ban Junior Príma díjban részesült, a díj történetében a legfiatalabbként karmesteri tevékenységért érdemelte ki az elismerést.

„Nekem személyesen is különleges örömet jelent ez a hangverseny, hiszen kivételes helyet foglal el a szívemben a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Fiatal középiskolásként megszámlálhatatlan mennyiségű hangversenyükön voltam jelen, mely alkalmakkor rengeteget kaptam, tanultam tőlük, és azóta is különleges figyelemmel kísérem munkájukat. A tavalyi első közös hangversenyünk (2019. november 15., Zeneakadémia) után ezért is hatalmas öröm, boldogság és felelősség velük dolgozni. Ennek igyekszem megfelelni – majd így folytatja:

Ünnepre hívom kedves közönségünket. Különleges estének nézünk elébe, hiszen koncertünk műsorát három zeneszerző-egyéniség életművéből merítettük, olyan szerzőkéből, akiket 2020-ban ünneplünk: Balassa Sándor idén töltötte 85. születésnapját, Farkas Ferenc 115 éve született, és nem utolsó sorban Dohnányi Ernő halálának 60. évfordulójáról kell megemlékeznünk.

Bár műsorunk mindhárom műve ritkaságszámba megy, és külön oldalakat lehetne róluk írni, pár szóban hadd emlékezzek meg mégis Dohnányi Ernő fisz-moll zenekari szvitjéről, mely az utóbbi évek egyik nagy felfedezése volt számomra.

A hihetetlenül szellemes, invenciókban gazdag, bámulatos hangszerelési bravúroktól hemzsegő művet a szerző 1909-ben írta Berlinben, amikor az ottani zeneművészeti főiskola tanára volt. Bár egyértelműen fellelhető e művében Richard Strauss, Mahler, de legfőképpen Brahms hatása (Dohnányi az év februárjában levélben köszöni meg apjának a Brahms-szimfóniák partitúráit, melyeket karácsonyi ajándékként kapott!), mégis elvitathatatlanul jelen van már az ő saját, egyéni stílusa. A darab különlegessége, hogy a konvencionálisnak tűnő négytételességben Dohnányi újszerű formát hoz létre, melyben a mű legelején bemutatott téma vonul végig a kompozíción, de nem csupán az első tétel variációin, hanem e melódia a későbbi tételek dallamaival is rokonságot mutat, különleges egységet alkotva a zenei anyag és forma tekintetében (különösen érdemes megfigyelni a Scherzo és a Romanze tétel főtémáit). A kompozíció négy teljesen különböző formájú és karakterű tétele az érzelmek és színek teljes palettáját festi le hangokkal, a századforduló még békés éveinek hangulatát tárja elénk.”

A hangverseny első száma, a Divertimento a huszonöt éves Farkas Ferenc (1905–2000) alkotása. A fiatal zeneszerző római tanulmányútján komponálta a darabot, amellyel 1933-ban elnyerte a Liszt Ferenc Pályadíjat. Az ötrészes kompozíció tételei tömörek, hangvételük derűsen könnyed, nemegyszer klasszicizáló (a harmadik tétel például a Tempo di Minuetto feliratot viseli), máskor enyhén magyaros, gesztusrendszerük kecses, hangzásuk áttetsző, formálásuk világos. A mű a 20. század elejének neoklasszicizmusát követve mindenben megfelel a divertimento műfaj hagyományos követelményeinek: színes, szórakoztató, elegáns zene. Budapesti bemutatóján a darabot Dohnányi Ernő vezényelte.

Zempléni Szabolcs

Balassa Sándor Kettősversenye két felkérésnek köszönhetően született meg: egy kürtversenyt és egy oboaversenyt is meg kellett alkotnia. A komponista egy opusban teljesítette a kettős feladatot. A darab egyik érdekessége, hogy a második tételben Mozart „nagy” g-moll szimfóniájának drámai hangjait idézi fel az első tétel kidolgozási részéből. A szólisták – Hadady László oboa- és Zempléni Szabolcs kürtművész – a világ zenei központjainak állandó vendégei.

Hadady László oboaművész ajánlása:

 Kedves Közönségünk! 30 évig a világ leghíresebb modern zenei csoportjának, Pierre Boulez párizsi szólista együttesének voltam oboistája. Most egyik specialitásom a kortárs zene egy darabjára invitálom Önöket. Balassa Sándor, aki évtizedek óta jó barátom, nem “modern” zeneszerző. Ő a Bartók-Kodály utáni nagy magyar szerzők egyike. A most hallható csodálatos kettősversenye oboára és kürtre szintén a magyar zenei tradíció gyümölcse. Titkot árulok el, hogy az oboisták és a kürtösök között mindig egy kölcsönös szimpátia és barátság van. Nem tudom miért, de valószínűsítem, hogy a két hangszer extrém kifejező mély expresszivitása lehet az ok. A kettősversenyt először a szintén világhírű, nagyszerű oboista barátom Lencsés Lajos mutatta be, csodálatos felvételt is készített belőle. Magasra tették a mércét, de Zempléni Szabolcs kiváló fiatal kürtművész, nemzetközi hírű szólista barátommal „felvesszük a kesztyűt”. Kérem, tartsanak velünk ebben az izgalmas kalandban!

Zempléni Szabolcs kürtművész ajánlása:

Az a szép a klasszikus zenében, hogy mindig megtalálhatjuk a hangulatunkhoz illő zeneműveket. Az idei emlékezetes év körülményeit nem lehet kizárni, nem is kell. Így én úgy viszonyultam Balassa Sándor kettősversenyéhez, mint egy kihíváshoz, lehetőséghez, amin keresztül élményt nyújthatunk a közönségnek. Kettősversenyre készülni teljesen más, mint egy olyan versenyműre, ahol csak egy szólistára irányul a figyelem. A mű sokkal inkább jelenti számomra a kamarazenét, mint egy versenymű előadását. Célunk ebben a rendhagyó időszakban a közönség kibillentése ezzel a kivételes darabbal a hétköznapok hangulatából.  Különösen boldoggá tesz, hogy a koncert a Pesti Vígadóban kerül megrendezésre, ahol legutóbbi alkalommal még a felújítás előtt, több mint tíz éve léptem fel.

Dohnányi Ernő nagyzenekari fisz-moll szvitje 1909-ben keletkezett. Az első tétel hat variációja – a Változatok egy gyermekdalra című művéhez hasonlóan – mind hangulatában, mind hangszerelésében sokszínű, tele sziporkázó ötlettel. A bruckneri scherzókkal rokonítható második tétel végén Mahler zenéjét megidéző kürttéma csendül fel. A románc melódiáját könnyed hangszereléssel tette varázslatossá. A fergeteges finálé rondója Mahler V. szimfóniájának utolsó tételével mutat rokonságot, megkoronázva a fin de siècle hangulatát  idéző alkotást.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X