• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Promóció SZFE Színház

„Az SZFE modellváltásának távol kell maradnia a politikától”

Szerző: (x)2020. december 10.
Facebook Twitter E-mail

A Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozatában folyamatosan, külső és belső nézőpontból is vizsgáljuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem aktuális helyzetét. Negyedik tematikus beszélgetésünkben a három határon túli magyar nyelvű színművészeti egyetem tanárait kérdeztük arról, hogyan látják az eseményeket. A beszélgetés résztvevői – Béres András, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára, az intézmény volt rektora és Doktori Iskolájának volt vezetője; Táborosi Margaréta, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója; és Visky András, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára – egyetértettek abban, hogy egy modellváltás nem ördögtől való, de az egyetemi autonómia nem sérülhet egy ilyen folyamatban, a szakmai kérdésekben pedig nincs helye a politikának.

Az NKA és az MMA támogatásával megvalósuló beszélgetést Seres Gerda újságíró, a Kultúra.hu munkatársa vezette.

A beszélgetés időpontjában (november 29.) az egyetemi hallgatók félévének érvénytelenítése volt a legforróbb téma. Erről Táborosi Margaréta, aki jelenleg az SZFE Doktori Iskolájának hallgatója, úgy fogalmazott: „Nagyon abszurdul érzem magam, hogy igazolnom, igazolnunk kell, hogy igen, ott voltunk.” Sem Béres András, sem Visky András nem tudott beszámolni arról, hogy érvénytelenítettek volna egy félévet valamilyen rendkívüli körülmény miatt az egyetemükön; Táborosi Margaréta a 90-es évek háborús időszakát idézte fel példaként arra, hogy az extrém helyzetben, amikor a férfiakat behívták katonának, egy tanévet ha nem is érvénytelenítettek, de átformáltak. 

Mindhárman megosztották a tapasztalataikat saját egyetemük jelenlegi, a járványhelyzethez folyamatosan alkalmazkodó oktatási módja és lehetőségeinek tekintetében, abban pedig megegyeztek, hogy a színművészeti egyetemek gyakorlati tárgyait nehéz online oktatni. Vázolták egyetemük és fenntartójuk viszonyát, kiemelve, hogy lehetnek feszültségek egy intézmény és a fenntartója – mindhárom esetében az oktatási minisztérium – között, de a budapestihez hasonló beavatkozásról nem tudtak beszámolni. Az egyetemi autonómia folyamatos értelmezésre szorul, ezt pedig nem deklarációk biztosítják, hanem az az intézményi keret, ami ezt az autonómiát értelmezni tudja, az egyetemi autonómia pedig nem tabu, hanem konszenzus kérdése, mondta Visky András, aki hozzátette: az autonómia azt feltételezi, hogy a szenátus bonyolítja le a legfőbb egyetemi funkciók betöltésére szóló választásokat, ebben az államnak csak felügyeleti, nem pedig beleszólási szerepe van. „Én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen itt alkotó és tudományos közösségről beszélünk” – indokolta álláspontját. Visky úgy fogalmazott, szomorúnak tartja, hogy az SZFE diákjaira úgy tekintenek, mint akiket megvezettek. „Nem nagyon lehet diákokat megvezetni. Ez egy nagyon régi gondolkodásra vall” – mondta a kolozsvári egyetem tanára. Az nem az ördögtől való, hogy egy modellváltást egyszer csak fontosnak tart egy kormány. Visky leszögezte, egy kormánynak az a feladata, hogy a legmagasabb szintű oktatást biztosítsa, de a változást nem lehet azok nélkül és azok helyett véghez vinni, akik ebben oktatóként vagy hallgatóként részt vesznek. Véleménye szerint érdemes mérlegelni, hogy egy intézménynek milyen irányba kell nyitni, ezt azonban sohasem szabad elsietni, mert „annak az erkölcsi ódiumát senki nem vállalhatja magára, hogy egy-két nemzedéket feláldoz valamiféle célkitűzés érdekében”. Azt is leszögezte, hogy

a diákok nem lehetnek áldozatai semmiféle csatározásnak. 

Azt is kiemelték, hogy fontos lenne, hogy az ügy távol maradjon a politikai diskurzusoktól, ha változásra van szükség – és minden oktatási intézményben fontos az állandó fejlesztés –, annak szakmai alapokon, konszenzusosan kell megtörténni. Béres András értelmezésében a problémát nem az alapítványi forma jelenti, a fő kérdés az autonómia. „Nem jár együtt az egyetem alapítványi szervezése az önigazgatás lehetőségeinek a csorbításával. Az alapítványi egyetem mellett szól a szubszidiaritás elve” – szögezte le, hozzátéve, hogy ehhez az is hozzátartozik, hogy ha egy kisebb és alacsonyabb szinten szervezett intézmény el tud végezni bizonyos feladatokat, akkor egy magasabb szinten szervezett intézmény nem veheti át ezeket a feladatokat. A gyakorlatra ez úgy fordítható le, hogy az alapítvány kuratóriuma nem az egyetemtől vesz el az autonómiához tartozó hatásköröket, hanem úgy, hogy a minisztériumból vesz át és hoz az egyetem irányába kompetenciákat.

A beszélgetésben szó esett arról is, hogy mennyire mérhető az egyetemi teljesítmény. Béres megjegyezte, a művészeteknek is természete a verseny, ám ebbe kívülről nem lehet külső eszközökkel beavatkozni. „El szeretném azt a tévhitet oszlatni, hogy egy egyetem oktatási színvonalának megítélése szubjektív dolog volna” – fogalmazott Visky, aki transzparensen mérhető eredményeket sorolt az oktatói publikációktól a díjakon át a hallgatók elhelyezkedését mutató számokig, és Béres András is megerősítette, hogy egyetemek valójában mérési folyamatok közepette között léteznek, az akkreditációs testületeknek rendszeresen adatot kell szolgáltatniuk az eredményeikről.

A párbeszéd fontosságát és szükségességét, valamiféle nullponthoz való visszatérítését mindannyian kiemelték és elengedhetetlennek tartották, még akkor is, ha nem egyenlő pozícióból indulnak a felek, mert az egyik oldal már nagy veszteségeket szenvedett. Az egyetem közösségének több tagját megsértették, több törés történt alkotói, tanári pályákban, hangzott el a beszélgetés résztvevőitől. Béres András fontosnak tartotta, hogy a jog és az erkölcs közötti ütközési pontokat rendezzük. hiszen a jog, a törvények szabályozzák az életünket, de nem helyettesítik a morális mércét, különösen az oktatásban nem. Felidézte, milyen súlyos vetületei lehetnek az erkölcsi kérdéseknek: „A ’89. decemberi események után nálunk a diákság január hónapban összeült, és megszavazta, hogy a tanáraik közül, akik eddig őket tanították, kiket fogadnak el továbbra is oktatóiknak. Ez minden tanár és minden romániai egyetem oktatói számára nagyon nagy fordulópont volt.” Visky András a fogalmi zavarokról és a kettéosztottságról kijelentette, nincs jobboldali és baloldali színház, a keresztény művészet pedig sem esztétikai, sem ideológiai kategóriaként nem értelmezhető. „Üres halmazokat hozunk létre, jelentés nélküli nyelvet beszélünk” – foglalta össze. A beszélgetés résztvevői reménykednek abban, hogy a szituáció megoldódik, és miként Béres fogalmazott, „úgy, hogy ebből a magyar színházművészeti képzés, a magyar színházművészet nem kerül ki vesztesen”. 

promóció jó kérdés szfe magyar színházi társaság
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésOnline programokat kínál a Szépművészeti Múzeum a karácsonyi készülődéshez
Következő bejegyzés #AdventiKalendárium 11. ablak – A magyar tudomány otthona

Ajánlott Bejegyzések

Grisnik Petra - fotó: Takács Attila
Intermezzo

Grisnik Petra testszégyenítés elleni kampánnyal válaszolt a félrevezető cikkre

2023. február 3.2 perc olvasás
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház
Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

2023. február 2.5 perc olvasás
Az ördög próbája - fotó: Bereczky Sándor
Intermezzo

Erdélyi és észt előadásokkal vesz részt a Színházi Olimpián a budaörsi színház

2023. február 2.4 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.