Papageno Radio
Film Csányi János: „Ez a koncertfilm Közép-Európa jövőjéről szól"

Csányi János: „Ez a koncertfilm Közép-Európa jövőjéről szól”

Karácsonyi dalok Európáért címmel mutatnak be karácsonyi koncertfilmet Angelika Korszynska-Górny lengyel zeneszerző Három nemzet karácsonya című lemezéből december 27-én 13.40-kor az M5 csatornán. A filmben a magyar, a lengyel és a ruszin nép vallásos karácsonyi énekei hangoznak el mai feldolgozásban Petrás Mária erdélyi-csángó népdalénekes, valamint Varga Gabriella és Trill Zsolt színművészek közreműködésével. A koncertfilm rendezőjét és producerét, a Jászai Mari-díjas Csányi Jánost kérdeztük.

– Hogy született meg a film ötlete?
– A Lengyelországban élő, kárpátaljai magyar-ruszin Angelika Korszynska-Górny készített lemezt, Három nemzet karácsonya címmel. Édesanyja magyar, édesapja ruszin, és Lengyelországba ment férjhez. Mivel az ő életében három nemzet hagyománya van jelen, elkészített keresztény népi énekekből egy karácsonyi összeállítást, ebből készült a zenei anyag, a lengyel-magyar kapcsolatokat támogató Pawel Felczak Alapítvány segítségével.

A lemez a Képmás Magazin mellékleteként jelent meg most decemberben. Készítésekor felmerült, mi lenne, ha ezt egy koncertfilm is kísérné. A lengyel állami televízió két héttel ezelőtt szintén felvette ezeket a dalokat. Amikor engem megkértek, azt feleltem: ne egyszerűen a koncertet rögzítsük, hanem tágítsuk ki a témát II. János Pál pápa és Esterházy János gondolataival, és legyen ebből igazi film. Ha alapjában koncertfilmről beszélünk is, legyen egy átfogó kerete, reflektáljon Közép-Európára, Közép-Európa mai helyzetére, a közép-európai népek együttélésére, ahogy az együtt elhangzó keresztény karácsonyi népénekek is részben erről szólnak.

– Esterházy János itt jött a képbe…

– Kevesen tudnak Magyarországon Esterházy Jánosról, évtizedekig tilos volt beszélni róla, így nem tudjuk, hogy a Trianon után a Felvidéken maradt politikus a 20. századi magyar történelem egyik, ha nem a legjelentősebb és talán legigazabb alakja, aki vértanúhalált halt, és akinek másfél éve indult el a boldoggá avatási eljárása. Édesanyja lengyel volt, édesapja magyar, vagyis önmagában is megtestesítette a közép-európai együttélés gondolatát, különösen amikor a Trianon utáni Csehszlovákiában maradt. Egész életét és munkásságát a közép-európai együttműködés eszméjének szentelte, és végül ennek az ügynek a vértanújává vált. Azt gondolom, aki megnézi a filmet, meg fog lepődni, hogy Esterházy gondolatai milyen érvénnyel hatnak ma is, mintha valaki ma fogalmazta volna meg ezeket a mondatokat Közép-Európa, illetve Európa jövőjével kapcsolatban.

Három nemzet karácsonya – koncertfilm

Arról szólnak, hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak feladata van az európai együttesben. A klasszikus európai kultúra, amelytől olyan naggyá vált a kontinensünk, a jövőben talán Közép-Európában élhet tovább. Az itt élő népeknek nagyobb igényük van e kultúrára, illetve e kultúra alapjainak megtartására, beleértve mindenekelőtt a kereszténységet, mint Európa nyugati népeinek. Mintha Közép-Európa lenne a klasszikus Európa jövője. Esterházy mélyen vallásos emberként élt, akinek meggyőződése volt, hogy Isten okkal teremtette és tartotta meg egymás mellett a Kárpátok karéja körül ezeket a népeket, a sorsunk így összefonódik, és közössé tehetők a céljaink is. Emiatt is fontos, hogy békében éljünk, hogy együttműködést találjunk egymással, hogy értsük és támogassuk egymás törekvéseit és megismerjük egymás kultúráját. Ha Esterházy János boldoggá avatása befejeződik, illetve ha a folyamat tovább lép, és lesz valaha Közép-Európának védőszentje, akkor azt biztosan Esterházy Jánosnak fogják hívni. 70-80 évvel ezelőtti gondolatai olyan erővel hatnak, hogy túlzás nélkül kimondható, ő a mai közép-európai együttműködés apostola.

– Elmondható, hogy működése és gondolatai politika fölöttiek?

– Esterházy János a felvidéki magyarság vezetőjeként alig több mint egy évtizedig, a 20. század harmincas éveitől a negyvenes évek közepéig volt az életpályáján politikus. A nyugati civilizáció mélypontján, a legnagyobb szörnyűségek közepette, 1932-45 között is képes volt a jobb- és baloldalt, valamennyi politikai pártot egyetlen családként összefogni, közéleti pályájának végén mindenki elfogadta hiteles vezetőnek. Aki megismeri az életét, a gondolatait, megérti: valóban magasan fölé emelkedett a kornak és a napi politikának.

– Mióta foglalkozik Esterházy Jánossal?

– Másfél éve dolgozom egy háromrészes dokumentumfilmen, mely Esterházy János életét dolgozza fel, hamarosan el is készülünk vele. Esterházy lassan a példaképemmé válik, megváltoztatta a gondolkozásomat, olyan erejű a személyisége. Nagyon fontosnak tartom, hogy jobban megismerjék az emberek, ezért kerültek be eszméi a koncertfilmbe is. Angelika, a zeneszerző is három nemzet kultúrájától érintett, így természetes módon adódott a párhuzam.

– Őt régebben ismerte?

Futólag találkoztam vele Lengyelországban az Esterházy-forgatások során, majd zeneszerzőként szólítottam meg egy munkára felkéréssel. Logikus volt, hogy elvállaltam a koncertfilm produceri feladatait. A filmet a Pawel Felczak Alapítvány támogatásával tudtuk megvalósítani.

– A koncerten és a filmben szintén közreműködő Petrás Máriával régebbi a kapcsolata?

– Még nem dolgoztunk együtt. A felkészülés során felmerült bennem, milyen nagyszerű lenne, ha ebben a munkában részt tudna venni. Angelika rendkívül örült neki. Petrás Mária közreműködése olyan, mint egy koncerten a vendég fellépőé, két gyönyörű dallal lesz jelen. Ugyanakkor ő is és a koncert másik vendége, Varga Gabriella is végig énekli a dalokat. Máriával könnyű volt az együttműködés, mintha mindig is ismertük volna egymást.

– Reformátusként milyen volt egy kimondottan katolikus produkciót létrehozni?

– Ez így fel sem merült bennem. Valóban gyakorló református vagyok, de nem látom nagy jelentőségét a felekezeti hovatartozásnak. Már csak az számít, hogy ki a keresztény és ki az, aki nem. A filmben szereplő gondolatok univerzálisak, Esterházy János vagy II. János Pál pápa természetesen katolikus felekezetűek, de engem az foglalkoztat, hogy mit gondolnak arról a rendkívüli kulturális alapról, amit a kereszténység Európa számára jelent, és hogyan látják Magyarország jövőjét és szerepét Európában. Európa és az európai civilizáció a keresztényég nélkül nem értelmezhető. Sokan azt hiszik, hogy ez már nem számít – ebből a szempontból Közép-Európa valamivel jobb helyzetben van, de nem sokkal. Az itt élő népek – talán a történelmi tapasztalataik miatt – jobban ragaszkodnak a gyökereikhez, a nemzeti kultúrájukhoz, és most rájöttek, hogy egymás felé fordulva nagyobb esélyük van a túlélésre. Ennek szép példája az a kulturális sokszínűség, ami ebben a koncertfilmben is megjelenik.

Ide kapcsolódik:
Három nemzet karácsonya címmel készült koncertfilm

Egyébként személy szerint vegyes családból származom, a katolikus nagyszüleimnél nőttem fel, a templomtól öt méterre. Gyerekkoromban katolikusként neveltek, így mind a két liturgiát kívülről ismerem, azt is mondhatnám, hogy kettős felekezeti identitással rendelkezem.

– Kérem, meséljen a koncertfilm zenéjéről.

– Angelika inkább csak kibontotta, a mai zenei igények szerint hangszerelte a dalokat, így talán közelebb juthatnak a fiatal generációhoz. Én pedig egyfajta filmes ellenpontozásban gondolkodtam az idézetek beillesztésével. Bárányokat használok az átkötésekhez, akik az egri minorita templomban, ahol a felvétel készült, minden karácsonykor ott vannak a fenyőfa alatt.

– Agnus Deiként, mint II. János Pál vagy Esterházy János…

– Igen, és a bárányok látnak. Maga a kameramozgás is a magasból indít. Esterházy János és II. János Pál gondolatait Varga Gabriella és Trill Zsolt mondja el. A felvételek az egri Páduai Szent Antal minorita templomban készültek, ez egy gyönyörű barokk templom, teli kulturális kincsekkel.

– Hogy esett erre a templomra a választás?

– Ennek a templomnak a vezetője Pawel Czebula atya, egy lengyel-magyar minorita szerzetes, aki egyben Esterházy János boldoggá avatási eljárásának a posztulátora is. A boldoggá avatást ugyanis nem a magyarok kezdeményezték, hanem a lengyelek. Lengyelország poszthumusz a legmagasabb állami kitüntetésben részesítette Esterházy Jánost, aki a fasiszta Szlovákiában több ezer embert menekített meg, zsidókat és lengyeleket, köztük többek között a későbbi lengyel kormány számos tagját. Lengyelországban nagy tisztelet övezi a személyét, de Magyarországon is egyre szélesebb körben tisztelik, ahogy egyre elevenebbé válnak eszméi, és ahogy nő az igény a közösség hiteles összefogására.

– Ilyen értelemben a koncertfilm a készülő dokumentumfilm-sorozat előszobája is.

– Igen, az ember mélyen elkötelezetté válik egy ilyen ügy mellett. Remélem, a közönség is értékelni és érezni fogja ezt.

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!