• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Promóció Színház

Az emberi méltóság a színházi alkotófolyamatban sem sérülhet

Szerző: (x)2021. április 29.
Facebook Twitter E-mail
Jó kérdés - etikai kódex

A Jó kérdés legutóbbi alkalmával két színház nemrég nyilvánosságra hozott etikai kódexe kapcsán beszélgetett Seres Gerda újságíró Csőre Gábor színművésszel, aki részt vett a Vígszínház etikai kódexének kidolgozásában, Gemza Péterrel, a debreceni Csokonai Színház igazgatójával, ahol szintén nemrégiben készült el egy etikai kódex, valamint dr. Rihay-Kovács Zita jogásszal, a Biztonságos Terek Alapítvány létrehozásában is közreműködő Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkárával.

Seres Gerda a beszélgetés nyitányaként arról kérdezte vendégeit, hogyan lehetne azt a hatalmi visszaélések nyilvánosságra kerülése után gyakran hangoztatott sztereotípiát eloszlatni, hogy a színházban tágabbak a határok, a közkeletű vélekedés szerint ugyanis a színház „más”. Dr. Rihay-Kovács Zita úgy fogalmazott, a színház más, de leszögezte, ez nem azt jelenti, hogy tágabbak lennének a határok, hanem azt, hogy a hierarchiát vagy a testkontaktust illetően speciális szabályok alkalmasak rá.

Csőre Gábor úgy fogalmazott, vannak határok, amiket muszáj a színházi munka során átlépni – azért, mert a színész a testével és a lelkével dolgozik –, de a mezsgye nagyon vékony. Gemza Péter ezt azzal egészítette ki, hogy a legfontosabb elv az, hogy az emberi méltóság nem sérülhet. A debreceni színház igazgatója kiemelte, hogy az alkotófolyamatban az adott helyzet közreműködőinek az intenciója számít, hozzátéve, hogy épp az alkotás biztonsága miatt kell etikusan, józan ésszel mérlegelve meghúzni a határokat.

Mindhárman megerősítették, a biztonságos környezet alapja a nyitott kommunikáció és az edukáció folyamata, aminek már az oktatásban is helyet kell kapnia. Arról is szó esett, hogy a művészeti oktatásban műfajtól függetlenül létrejövő mester-tanítvány viszonyban a mesterek művészi kvalitásai mellett legalább olyan súllyal kellene szerepelni a pedagógiai érzéknek is.

Az etikai kódexek létrejöttét dr. Rihay-Kovács Zita emancipációs kortünetnek találta. A szemléletváltás hívta őket életre, és fontos lépésnek nevezte, hiszen a vezetők akár saját indíttatásból, akár a munkavállalók kezdeményezéséből, de felismerték, hogy az intézményben dolgozó művész és nem művész alkalmazottak kizárólag biztonságos környezetben tudnak dolgozni.

Ide kapcsolódik:
Mérföldkő a hazai színházi életben - Elkészült a Vígszínház Etikai Kódexe

Míg a Vígszínházban konkrét eseteket követően, egyfajta kockázatelemzés következményeként készült el az etikai kódex – amelynek létrehozása Rudolf Péter igazgatói pályázatának is egyik sarokköve volt –, Debrecenben nem volt semmilyen visszaélési ügy, az etikai kódex a színház új szervezeti struktúrájának kialakításával párhuzamosan jött létre, adta meg a hátteret Gemza Péter. „Ha a hatékonyságot növelni akarjuk, ha szeretnénk átláthatóságot minden téren, fontos, hogy tanuljunk azoktól a szektoroktól is, amik előrébb járnak ebben” – világította meg annak a hátterét, hogy Debrecenben a történelmi színházépület felújításának és az intézmény új játszóhelyeinek létrehozásának hogyan lett előre nem látható következménye, de fontos hozadéka a szervezeti kultúra fejlesztése, valamint az etikai kódex létrejötte.

Mindkét színházban a munkavállalókkal egyeztetve formálódtak a dokumentumok, amelyek nagyon pontosan definiálják az alapelveket és a folyamatokat. Elkerülhetetlen azonban, hogy ezeket rendszeresen, a munkavállalók képviselőivel együtt felülvizsgálják, a szabályozást a gyakorlathoz képest az intézményi tapasztalatokat figyelembe véve finomhangolják.

Szó esett arról, hogy a hatalommal való visszaélést milyen határidővel kell bejelenteni, de ebben nem tudtak megegyezni a beszélgetés résztvevői. Abban azonban megegyeztek, hogy ha nem a sérelmet elszenvedő tesz bejelentést, vagy ha eljárás nélkül kezdődik gyanúsítás – különösen akkor, ha azokat a sajtó felkapja – akkor azok alkalmasak lehetnek a „címkézésre”. Mivel egy feljelentés rágalmazás miatt vagy egy személyiségi jogi per hamarabb kerül bírósági szakaszba, a vendégek kiemelték a titoktartás, a bizalmas kezelés és a gyors eljárás szükségességét.

Nem kellemes a téma, sebek tépődnek fel, ha ezekről az esetekről szó esik, de a történeteket, vélte dr. Rihay-Kovács Zita, azért kell elmondani, hogy egyértelmű legyen, mi nem fér bele az emberi méltóságba. Gemza Péter úgy fogalmazott, az autonóm művészek felé kell mozdulni, nem a végrehajtók felé. A rendszerváltás tehát a nyilvánosságot kapott zaklatási ügyekkel elindult, abban fontos mérföldkövet jelentenek a nemrégiben létrejött alapdokumentumok, de a szemléletváltásban még hosszú az út. A résztvevők reményüket fejezték ki, hogy a helyi, közösségi értékek mentén születő etikai kódexek mellett létrejöhet ágazati etikai kódex is, egy, az előadó-művészeti törvényhez hasonló, de nem oktrojált, hanem diskurzuson alapuló szabályozás.

színház jó kérdés magyar színházi társaság etikai kódex
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésFrancia filmcsemegék szakmai tálalásban – Mutatjuk a Frankofón Filmnapok kínálatát
Következő bejegyzés A Várfok Galériában látható először Rozsda Endre nemrég felfedezett képe

Ajánlott Bejegyzések

Szinetár Dóra a Dunakanyar című előadásban - forrás: Városmajori Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad

Szinetár Dóra: „Át kellett alakítanunk a családi viszonyainkat”

2022. május 27.3 perc olvasás
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

2022. május 27.2 perc olvasás
Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter
Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

2022. május 27.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.