Június 25-én 19 órakor a Budapesti Operettszínház Nagyszínpadán ismét látható lesz a kultikus Hegedűs a háztetőn című előadás. A darab rendezőjével, a Kossuth-díjas Bozsik Yvette-tel beszélgettünk hagyományról és innovációról, a mű örök érvényű igazságairól és aktualitásáról, generációs konfliktusokról, valamint a fantáziadús és különleges látványvilágáról, amelyben a skanzen helyett a high-tech és a chagalli atmoszféra kap helyet.
– Hogyan jött a felkérést a Hegedűs a háztetőn című darab megrendezésére?
– Az Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla és Vincze Balázs művészeti vezető kértek fel. Kiss-B. Atilla szándéka, hogy az operettet és a musicalt magas szakmai színvonalra emelve értékes klasszikus művekkel vívja ki a műfaj megbecsülését. Az Operettszínházban ez már a harmadik rendezésem a János vitéz és a Marica grófnő után.
– Milyen benyomásokkal, hangulattal indult a munka? Volt esetleg előzetes, vagy közelebbi viszonya a műhöz?
– Természetesen ismertem a filmet, amely egyedülálló a maga nemében, és persze láttam több színpadi adaptációt is. Most egy új szövegkönyvvel, Orbán János Dénes fordításában látható a mű Khell Zsolt díszletével és Berzsenyi Krisztina különleges jelmezeivel.
– Kik alakítják a főbb szerepeket?
– Az előadás az Operettszínházban és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is látható lesz. A Margitszigeten a főbb szerepeket Földes Tamás, Szulák Andrea, Oszvald Marika, Gubik Petra, Kardffy Aisha, Dénes Viktor, Kerényi Miklós Máté, Németh Attila, Frankó Tünde és Mészáros Árpád Zsolt játsszák.
– Miért lehet ma fontos üzenete egy olyan darabnak, amelyben egy rendkívül erős és összetartó közösség van a középpontban?
– A mai világban egyre ritkább az egységre való törekvés. Szétszabdalt, széttördelt, egoista világkép uralja a köztudatot, pedig a teremtésben minden egységben létezett, nemek, nemzetek és kiváltságosok nélkül. Az isteni törvényekkel és a teremtett világgal való együttélés számomra a legfontosabb kérdés a létezésünkben, emberként és művészként is. A Hegedűs a háztetőn összetartó közössége, amelynek a megtartó erejét a hagyomány jelenti, mindenki számára példaértékű lehet.
– Milyen a hagyomány és innováció viszonya a darab során?
– A koncepciónk szerint Anatevka egy képzeletbeli hely, egy ókonzervatív szigetecske, tele korabeli újításokkal, technikai látványosságokkal. Egy hely, ahol közvetlen kapcsolat van a teremtő világgal, a tudással, ahol minden a nagybetűs rend szerint működik, ahol az emberek egységben élnek.
Nem skanzenes, sablonos látványvilág mutatkozik meg, hanem a chagalli szépségű karakterek kavalkádja jelenik meg egy korabeli high-tech világban.
– Hogyan mutatkozik meg a generációs konfliktus a szülők és gyermekeik között?
– Tevje, a Hegedűs a háztetőn főhőse egy tudatossági utat, spirituális fejlődést jár végig a darab alatt, kapcsolódva a Teremtőhöz, egyre feljebb jutva Jákob lajtorjáján. A tradícióból, az elvárásokból való kiválást, megszabadulást kísérhetjük végig a darab folyamán. Az elengedés nehéz és rögös útja ez, a szereteten keresztül. Tevje lányai szeretete miatt megszabadul a törvényektől, a saját családjától, megvilágosodik. Utazik a világ és Isten között.
– Meg lehet határozni pontosan a Hegedűs a háztetőn műfaját?
– A Hegedűs a háztetőn musical, amely az én rendezésemben a meseszerű fantáziavilágot és a nem látható valóságot szeretné érzékeltetni. A darabban szereplő emberek, tárgyak, jelmezek, mozdulatok szimbolikus értékűek. Szándékaim szerint a szegénység, az egyszerűség vidám-szomorú költészete hatja majd át az előadást.
– Mi a titka a darab mai napig átütő és töretlen sikerének?
– A téma, a zene, a történet mély rétegei, a különleges humor és drámaiság együttállása teszi a művet inspiráló, örök érvényű és értékű művészeti alkotássá, amely átmenetileg akár magasabb tudatszintre is repítheti a közönséget.
* Az interjút Bozsik Yvette-tel Rácz Ráchel készítette.