Papageno Radio
- hirdetés -
Promóció A művészet és a vírus viszonyáról tartott konferenciát az MMKI

A művészet és a vírus viszonyáról tartott konferenciát az MMKI

A művészet közege III. Alkotáselmélet – Elméletalkotás a vírus idején címmel szervezett konferenciát június 1-jén az MMA Kutatóintézet (MMA MMKI) a Pesti Vigadóban. A rendezvényen a szakemberek azt vizsgálták, hogy kimutathatók-e stílusváltások, eszközváltások, témaváltások a művészetben, amelyek egy új lehetséges korszak jegyeit hordozhatják magukban.

A művészet közege elnevezésű konferenciasorozat harmadik része elsősorban a művészetet körülvevő közegre, világra, közösségre, társadalomra fókuszált: milyen nyomot hagy, milyen hatást vált ki a művészet mindabban, amiben elhelyezkedik, és ahol ő maga is más művészetek vagy műalkotások közegét/közegelemét képezi.

Kucsera Tamás Gergely kutatóprofesszor, az MMA főtitkára előadásában elmondta, a civilizáltság és a barbárság közti határvonal aszerint húzható meg, hogy igénylünk-e nem hasznossági alapon előállított értékeket is az alapvető szükségleteink mellett. „Változik a világ, de vannak örök értékek – erre a művészet hívja fel a figyelmet, hiszen egyszerre jelent hagyományt és megújulást.” Mint az elhangzott, a technika menekülési útvonalat ad egy világjárvány idején, így a művészetek terén is. Kérdésként merült fel, hogy a művészetkedvelő ember hogyan férhet hozzá a keresett élményeihez, ugyanazt jelenti-e számára mindez befogadóként, miként lehetséges a vizualizált művészet eladása ebben a megújult környezetben, valamint, egy közönség nélküli előadóművésznek milyen hiányban kell megvalósítania a produkciót.

Kucsera Tamás Gergely
Kucsera Tamás Gergely – fotó: Sándor Emese / MMKI

Kucsera Tamás Gergely álláspontja szerint ezek a változások hatással lesznek a kulturális intézmények világára, azonban személyiséget intézmény nem pótolhat, legfeljebb a tevékenységünk körülményeit tudja biztosítani: személyközi kapcsolatok nélkül sem az intézményi működés, sem a kulturális értékek nem tarthatóak fenn hosszú távon.

Kocsis Miklós jogász, közgazdász, az MMA MMKI igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Művészetek Tanszékének egyetemi docense elsősorban azt vizsgálta, ha véget ér a vírus, mi lesz az intézmények legfontosabb feladata – vajon tovább fejlesztik az online megoldásokat? Felhívta a figyelmet arra, hogy az állam még inkább igyekszik a kultúra mellé állni. Kiemelte, hogy a művészeti intézmények által közvetített kultúrafelfogásban észrevehetőek bizonyos komplementerhatások: hogyan viszik színre, hogyan adják elő, illetve hogyan adják át a művészetet? Ugyanakkor a művészeti intézményeknek egy új kihívás elé is kell nézniük, mégpedig a tekintetben, hogy mi következik majd ezután? Hipotézise szerint, ha a pandémiát magunk mögött tudhatjuk, egy hibrid helyzetbe kerülünk, hiszen lesz, aki direkt módon kezd újra kultúrát fogyasztani, de lesz olyan is, aki tartózkodik majd attól, hogy közösségi élményekben részt vegyen. Ha az intézmények megtartják az online térben való jelenlétet, utóbbiak előtt is nyitva marad majd a kapu a kultúrafogyasztás irányába.

Kocsis Miklós
Kocsis Miklós – fotó: Sándor Emese / MMKI

Szécsi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának tanszékvezető egyetemi tanára, dékánja arról beszélt, hogy vajon az online felületeken megjelenített festmények, remekművek képesek-e befogadni azokat, akik bele akarnak kóstolni az alkotás örömébe; másrészről vajon a művész kap-e valamiféle inspiratív erőt, tovább tudja-e építeni magában a történeteket, amelyeket át kíván adni a befogadónak.

Boros János filozófus, az MMKI tudományos főmunkatársa filozófiai megközelítésének középpontjában olyan kérdések álltak, mint pl., hogy a vírus talán a rossz új neve, melynek léte oly sok fejtörést okozott az antik és középkori gondolkodóknak? Ha az élet jó, akkor miért van, honnan állt elő a vírusnak nevezett nem-élő, ami az élet számára maga a rossz?

Szécsi Gábor
Szécsi Gábor – fotó: Sándor Emese / MMKI

A rendezvény második szekciójában a vírushelyzetet átélt művészek beszéltek a kialakult gyakorlatról, megvalósításról. Várnagy Andrea zongoraművész, MMA ösztöndíjas előadásában leszögezte, hogy a bezártság, a fizikai távolságtartás társadalmi méretűvé válása, valamint a karantén hatására az emberek egyre jobban próbálták feltölteni az esztétikumra vágyó raktárukat, így megnőtt az igényük a kreativitásra. Erhardt Gábor MMA ösztöndíjas építész szerint napjaink fő ellensége, a koronavírus nem akar mást, mint terjeszkedni, s hasonlóképpen cselekszik a globalizált, a végletekig technicizált civilizáció is.

Soltész Márton irodalomtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének munkatársa előadásában arra a kérdésre, hogy mi a szerepe az alkotásnak a világjárvánnyal szemben, választ az idén születésének 100. évfordulóját ünneplő Pilinszky János evangéliumi esztétikájában talált. Kondor Attila MMA ösztöndíjas képzőművész a konferencián ősbemutató keretében mutatta be Nyitott ajtónál című animációs rövidfilmjét, amely Johann Anker Larsen dán író műve alapján készült.

A teljes konferencia visszanézhető az MMA MMKI YouTube-csatornáján.

Promóció

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.