Szeptember 8-án 19 órától debütál Pozsgai Zsolt: Látnivágyók – avagy herceg Grassalkovich II. Antal színházalapításának igaz története című vígjátéka a Gödöllői Király Kastélyban.
- hirdetés -
Gödöllő, 1785. A kastély személyzete lázban ég, megnyílik Európa második barokk színháza. Facsigák, faszerkezetek bonyolult kombinációi biztosítják az akkor páratlan színpadtechnikát. Az alapító, a bohémságáról ismert Grassalkovich II. Antal herceg a megnyitóra elhívja a híres feltalálót, Kempelen Farkast, mutassa be sakkozógépét, valamint a beszélőgépet. Minden rendben halad, ám egyszer csak nem várt fordulat következik: a herceg lánya a próbán megveri a gépet. Innen felgyorsulnak az események. Megjelenik egy tíz éve elhunyt nagynéni, szerelem támad a néma fiú és a vak lány között. Grassalkovich igazi őrültek házában érzi magát. Mert nem tudja – egy színházalapítás ezzel jár!
Az abszurd komédiában parádés szereposztás: Hűvösvölgyi Ildikó, Dózsa Zoltán, Lux Ádám, Nemcsók Nóra, Timon Barnabás.
Előadások:
- szeptember 8., 9., 19.00 óra
- október 25., 26., 19.00 óra
- október 31. 11.00 óra és 14.00 óra
Jegyek: 3900.-/fő További információ, jegyértékesítés a 06 28 410 124 telefonszámon és az [email protected] e-mail címen.
A Gödöllői Királyi Kastély Barokk színháza
A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás – hivatásos nemzeti társulatok híján – főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet, az épületen 1782 és 1785 között végzett átalakítások során. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon.
Látnivágyók – forrás: Gödöllői Királyi Kastély
A korábban háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér. (Ennek az átalakításnak esett áldozatul Migazzi Kristóf (1714–1803) bíboros, váci püspök rokokó festésű vendéglakosztálya, amelyet Grassalkovich I. Antal létesített számára.)
A színházterem falait klasszicizáló későbarokk festés díszítette. A római oszlopfős, térhatású félpilléreket felül párkányzat, alul márványhatású lábazat köti össze. A pillérek közötti felületeket okker keretezésű, rózsaszín mezők töltik ki, szalagcsokros növényfüzérekkel. A nézőtér felé enyhén lejtő, 90 négyzetméteres színpadot a kor színvonalán álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását oldalról betolható kulisszákkal, felülről függesztett díszletvásznakkal (ún. szuffitákkal) és hátsó díszletvásznakkal érték el.
Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet.
A színház csak időszakosan működött. Grassalkovich II. Antal és családja évente mindössze néhány hetet töltött Gödöllőn. (Az év nagyobb részét Bécsben, Pozsonyban és Pozsonyivánkán töltötték.) A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A zenekar karmestere és zeneszerzője Druschetzky György (1745–1819) volt. A zenészek számára a színházzal szemközti szárnyban, az ún. Muzsikus gangon szobasort és próbatermet alakítottak ki. A színházban a Budán, Pesten és Győrben fellépő német társulatok játszottak. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek.
Látnivágyók – forrás: Gödöllői Királyi Kastély
A Grassalkovich II. Antal halálát (1794) követő mintegy hét évtizedből nincs adat a színház használatát illetően. Megszüntetésére 1867-ben került sor, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Az épületet gyors felújítással tették alkalmassá a királyi család és az udvartartás fogadására. A színház berendezését elárverezték, belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták. A szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki.
Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikorra a kastély II. világháború utáni, méltatlan hasznosítási formái következtében az épület állapota erősen leromlott, s a födém leszakadt. A feltárás során előkerült, mindhárom szintre kiterjedő falfestés vezetett a korábban csak írott forrásokból ismert színházépület azonosításához. A falkutatás a korabeli berendezés és színpadtechnika nyomait is egyértelműen feltárta.
A színház helyreállítása céljából a szinteket ismét egybebontották. A falfestés fennmaradt részleteit restaurálták, a hiányokat az eredetitől megkülönböztetve rekonstruálták. (Néhány milliméterrel mélyebben fekvő, kevésbé kidolgozott felületek.) A színpadnyílás felett a Grassalkovich-család címerének hercegi változata látható. A színpadkép két pár forgó kulissza (prizma) és három pár toló kulissza valamint a felső és hátsó díszletvásznak segítségével változtatható. A színpadtechnikát korabeli analógiák alapján gyártották újra. A kulisszák kézi és gépi erővel egyaránt mozgathatóak. A színpad mögött csigalépcső vezet az egykori Migazzi-lakosztály területére, amelynek falfestését restaurálták. (A hiányokat itt fehér felületek jelzik.) Ez a terület most zsinórpadlásként működik.
A színház üzemeltetéséhez szükséges háttérfunkciókat (öltözők, raktárak, gépészet) két, újonnan beépített pinceszinten alakították ki. A 95 fő befogadására alkalmas színház 2003 augusztusától ismét nívós előadások helyszíneként működik. A színháztörténeti kuriózumnak számító épületrész idegenvezetéssel, múzeumlátogatás keretében is megtekinthető.
