Több tucatnyian kerültek be neves szimfonikus együttesekbe a Zeneakadémia elmúlt két évben végzett növendékei közül. Hogyan készíti fel diákjait az egyetem a zenei életre és a zenekari működésre? Cikksorozatunk első részében erről beszélgettünk két korábbi diákkal és Keller András Kossuth-díjas hegedűművésszel, a Concerto Budapest zeneigazgatójával.
A 2020-ban és 2021-ben diplomázott zeneakadémisták közül nyolc-nyolc fiatal tehetség nyert felvételt a Magyar Állami Operaházba és a Zuglói Filharmóniához; hat-hat a MÁV Szimfonikus Zenekarhoz és az Óbudai Danubia Zenekarhoz; öt-öt a Nemzeti Filharmonikusokhoz és a Budafoki Dohnányi Zenekarhoz; négy-négy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarához, a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekarhoz és a Győri Filharmonikus Zenekarhoz; három-három pedig az Orfeo Zenekarhoz, a Miskolci Szimfonikus Zenekarhoz és a Concerto Budapesthez. Rajtuk kívül a jelenlegi graduális és doktorandusz hallgatók közül mintegy harmincan dolgoznak hazai együtteseknél.
Az elmúlt években végzettek is rendre neves magyar és külföldi együtteseknél találtak munkát. Emellett számos diák alapított kamaraegyüttest, vagy lett szólista művész.
Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója, művészeti vezetője azt mondja: fontos, hogy a tanárok egymást is támogassák a növendékek fejlődése érdekében, továbbá hogy kiegészítse egymást a főtárgytanítás, valamint a zenekari és kamarazenei oktatás. „Ezért örülök annak, amit látok: hogy a Zeneakadémián mindez még fontosabbá vált az utóbbi időszakban. Mert nem jó, ha a főtárgy leköti a diákok energiáinak túlnyomó többségét. Mindig is kiváló oktatás volt az intézményben, és most meglátásom szerint épp felszálló ágban van. Az oktató művészek, köztük a nemrég csatlakozott fiatalabb, de már neves muzsikusok garanciát jelentenek erre, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának adományozott Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím pedig további lendületet ad” – teszi hozzá. Tapasztalatai szerint a Zeneakadémián frissen végzettek között nagyon sok a tehetséges, jól képzett növendék. Néhányuknál érzékelhető egyfajta hiányosságként, hogy kevés a tapasztalatuk a közös muzsikálásban, azonban ez voltaképp természetes, hiszen még nagyon fiatalok, nem szerezhettek gyakorlatot, ezt a zenekarba kerülve tudják megszerezni. Mint hangsúlyozza, természetesen a fejlődés hosszabb távon hoz majd gyümölcsöt, így türelemre van szükség. Emellett szívesen látna megvalósulni még több együttműködést a felsőoktatás és a szimfonikus együttesek között, amellyel még gazdagabbá lehetne tenni a fiatalok képzését (Ilyen együttműködés pl. Mesterjáték elnevezésű kezdeményezés a Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Zeneakadémia között – a szerk. megj.)
„Fontos a technikai képzettség, de a különféle megszólalásmódokat az együtt zenéléssel lehet elsajátítani. Ezért is elengedhetetlen például a kamarazenélés, amelynek szemléletét a hozzánk, a Concerto Budapesthez folyamatosan érkező fiatal zeneakadémistáknak minden nap próbálok átadni” – mutat rá Keller András.
Scheuring Kata, aki évek óta a Magyar Állami Operaház szóló fuvolaművésze, a Zeneakadémia folyamatosan megújuló, növendékekből álló szimfonikus zenekarában is megmutathatta magát szólistaként, és bár a szólamban való szereplést szerinte igazán a való életben lehet megtanulni, e téren sokat adott neki az egyetemi együttes diákkorában. Ménesi Gergely vezetésével ugyanis a hallgatók félévente egy-egy projektben aprólékosan kidolgozzák az adott műveket, akár ütemenként vagy akkordonként megállva, ami jól megmutatja a fiataloknak, hogy miként is kell tevékenykedni egy szimfonikus együttesben – emlékszik vissza. Azt is hangsúlyozza, hogy főtárgy tanárával, Oross Veronikával az órákon is sokat játszottak zenekari szólamokat, készülve a félévi és év végi vizsgákra.
Scheuring Kata 2016-ban végzett az egyetemen, de még diákévei alatt számos nemzetközi versenyen dobogós helyezést ért el, és világhírű művészek – például Emmanuel Pahud – mesterkurzusain vett részt. Diplomázása után, 2017-2018-ban felvételt nyert az Európai Unió Ifjúsági Zenekarába (EUYO), majd 2019-ben sikeres próbajáték eredményeként megkapta a Finn Nemzeti Opera szóló fuvolista pozícióját. Mivel az itthon maradás mellett döntött, a Magyar Állami Operaháznál dolgozik ugyanezen a poszton.
Karasszon Eszter csellóművész már másodéves zeneakadémista kora óta a Concerto Budapest tagja, immáron szólamvezető-helyettesként, ahová Keller András főzeneigazgató hívta meg, miután egy kamarazenei trióban hallotta őt. Emiatt a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara munkáiban már nem volt ugyan kötelező részt vennie, de így is játszott néhányszor az egyetemi együttessel. Kérdésünkre kiemeli azt a 2016-os koncertet, amelyen szólistaként Dohnányi Konzertstückjét adta elő, Kovács János vezényletével: emlékezetes számára, ahogy a dirigens a munkához állt, segítve a növendékeket a felismerésekben. Hozzátette: arra tanította ez a munka, hogy átfogóan kell ismerni az adott művet, mert nemcsak a szólista saját hangjai a fontosak, hanem a muzsikustársakra is szükséges figyelni, emellett rendkívül fontos a bizalom a karmester, a szólista és a zenekar között is.
Összességében mindhárman annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az intézmény számára fontos a diákok felkészítése a zenekari működésre, e tudásukat azonban megsokszorozza a végzés utáni tapasztalatuk egy-egy szimfonikus együttesben.
