Múzeumokban vagy aukciókon néha mindenkinek megfordul a fejében, hogy szívesen látná egyik-másik festményt a szobája falán. Legtöbben azonban meg is állunk az álmodozás szintjén, anyagiak és szaktudás híján. Kollmann Szilvia az utóbbiban tud segíteni művészeti tanácsadóként. Az Art Advisory Budapest alapítójával arról beszélgettünk, hogy hogyan érdemes megtenni az első lépéseket a műtárgyvásárlásnál.
– Itthon létezett ez a típusú tanácsadási szolgáltatás az Art Advisory előtt?
– Hivatalos cégként nem tudok róla, hogy más is foglalkozott volna ezzel korábban. Galériás múlttal vagy háttérrel rendelkező magánemberekről hallottam, akik szoktak tanácsadást nyújtani, de nem ennyire komplexen; szakértőkkel és külső partnerekkel együttműködve.
– Te találtál rá a piaci résre vagy az igény talált meg téged?
– Az ügyfelek részéről fogalmazódott meg az igény az anyacégünk, a műtárgy.com rendezvényein, például a műtárgybefektetésről szóló előadássorozaton vagy az Art Collector Workshop alkalmakon, hogy szeretnének műtárgyat vásárolni, és ehhez tanácsokra lenne szükségünk. Ezek a visszajelzések is segítettek abban, hogy milyen szolgáltatásokkal foglalkozzunk.
– Tehát a többi tevékenység adta a szakmai alapot, amire építettétek a szolgáltatást?
– A műtárgybefektetési tanácsadás háttereként rendelkezünk egy folyamatosan frissülő, több mint 50 ezer aukciós leütési adatot tartalmazó adatbázissal, amelyből egy-egy művészre teljes árelemzés is kinyerhető. Ez nagyban segíthet egy műtárgyvásárlónak abban, hogy a választott művész másodlagos piacát megismerje és rálásson az árakra.
Emellett a különböző rendezvényeink, tevékenységeink kapcsán nagyon jó kapcsolatba kerültünk a kortárs művészeti galériákkal és az aukciósházakkal. Olyan kínálatot tudunk mutatni az ügyfeleinknek, amihez ők az utcáról betérve esetleg nem férhetnének hozzá, elérhetünk olyan műtárgyakat, amik egészen különlegesek. Ez azt is jelenti, hogy a hozzánk fordulók az idejük töredékéért tudnak információhoz jutni. Nem nekik kell végigböngészni a teljes aukciós vagy galériás kínálatot.
– Nézzük meg, hogy működik ez a gyakorlatban! Mennyire konkrét elképzelésekkel, kérdésekkel kereshetnek meg téged? Van egy meghatározott összeg, amit műtárgyvásárlásra szánnak? Esetleg egy adott művész munkáját szeretnék megvásárolni?
– Ezek is gyakran előfordulnak, de érkeznek olyan igénnyel is, hogy a nappaliba a kanapé fölé vagy az étkezőbe keresnek odaillő festményt. Ezekben az esetekben az esztétikai, stiláris szempontok kerülnek előtérbe – a művész eddigi szakmai karrierjével vagy az alkotás likviditásával szemben.
Jönnek konkrét művekre vonatkozó megkeresések is, mondjuk Nádler Istvánnak egy speciális korszakából szeretnének vásárolni.
Ne felejtsük el azt sem, hogy van olyan, aki nem festményt szeretne, hanem szobrot, fotográfiát, üvegművészeti alkotást, kerámiát. Az üvegművészeti tárgyak vásárlása felívelőben van és számomra is nagy szerelem.
– Befektetésként is keresik a műtárgyakat?
– Igen, sokan a befektetés jellegű műtárgyvásárlással keresnek meg, aztán ahogy előre haladunk az időben és a műtárgyak megismerésében, úgy válik kísérő szemponttá. Ezt látjuk a nemzetközi felmérésekben is, persze itthon is fontos tényező, hogy a másodlagos piacon is jól eladható legyen az alkotás, vagyis olyan művek jöhetnek szóba, amelyek könnyen és jól értékesíthetőek a másodlagos piacon. Ebben segítségünkre van A magyar művészek aukciós piaca adatbázisa és a piacismeret.
Az árra vonatkozóan azokra a művészekre, akik elérhetőek az adatbázisunkban árelemzést is tudunk készíteni. Ez azt jelenti, hogy a másodlagos, tehát az aukciós leütési árakat rendelkezésükre tudjuk bocsátani. Sőt, még egy grafikonos elemzést is csinálunk arról, hogy miként alakultak a művész munkáinak árai, hol értékesítették őket hazai és nemzetközi szinten és melyek voltak a legdrágább alkotások. Előfordult már az is, hogy egy ügyfél azért keresett meg minket, hogy ellenőrizze, reális összeget kérnek-e az általa kiszemelt tárgyért.
Az ügyfelekkel előre egyeztetünk egy sávot, hogy nagyjából mekkora összeget szánnak a vásárlásra.
Az azonban előfordult már, hogy egy műalkotás annyira magával ragadta az ügyfelet, hogy mégis átlépte a korábban egyeztetett határt.
– Jelentkeznek olyanok is, akik nem csak egyetlen tárgyat szeretnének vásárolni?
– Abszolút. Vannak kifejezett gyűjteményépítési szándékkal érkező ügyfelek, akiknek más szempontjaik vannak, mint az előbb említettek. Náluk már, és itt cégekről is beszélhetünk, előkerülhetnek olyan kérések, hogy nőművésztől (is) szeretnének vásárolni, esetleg olyan alkotást keresnek, ami valamilyen társadalmi üzenetet hordoz. Megint más ügyfelek már kialakult elképzelésekkel, meghatározott szempontrendszerrel érkeznek és konkrét műalkotásokat keresnek.
Akadnak olyanok is, akiket a művészeti közeg érdekel és a tanácsadás révén szeretnének bekerülni a műkereskedelmi folyamatba, megismerni a galériákat, aukciósházakat, esetleg egy-egy műterembe mennének el. Nekik arra van szükségük, hogy a kezdeti lépéseknél fogjuk a kezüket. Sokan egy nagyobb kihagyás után térnek vissza, amikor már megérett bennük a vásárlás.
– Mi a következő lépés a tanácsadás során, ha a fentieket tisztáztátok?
– Átbeszéljük, hogy milyen műtárgy típusban gondolkozhatunk, festményben vagy esetleg másban. Ezen belül melyik korszak, stílus, alkotó áll közel az ügyfélhez. Figurális legyen vagy sem? Milyen technikát részesít előnyben? Van olyan ügyfél, aki csak olaj vagy akril vászon képet keres és a papírmunkák egyáltalán nem érdeklik.
Fontos a méret is, ha már tudjuk, hova szeretnénk elhelyezni a tárgyat. Kérdés lehet, hogy falra kerül-e az a műalkotás vagy nem.
Mindig konkrét képeket is mutatunk, hogy könnyebben behatároljuk a vásárló ízlését.
Meghatározzuk továbbá, hogy lényegesek-e a likviditási szempontok? Ez eldöntheti, hogy merjünk-e egy fiatalabb művész alkotásaiból vásárolni, aki még nincs bevezetve a másodlagos műkereskedelmi piacra.
– Mennyire ragaszkodnak a kliensek az ismert nevekhez? Az árverési rekordokban olyan híres alkotók nevét lehet olvasni, mint Nádler István és Bak Imre. Őket keresik inkább vagy fiatal művészeket akarnak felfedezni a vásárlók?
– Mi csak olyan művészeket ajánlunk, a galériákkal együttműködve, akik folyamatosan építik vagy már felépítették a művész-karrierjüket, galériánál vannak és számtalan szakmai referenciával rendelkeznek. A művész esetében nagyon fontos a szakmai végzettség, az elismerések, hol állított ki és hogy hol, milyen gyűjteményben szerepelnek a munkái.
Persze léteznek olyan gyűjtők, akik már céltudatosan vásárolnak, például kikötik, hogy csak az aukciós árak szerinti top 20-ban szereplő művészek munkáiból akarnak választani. A tanácsadáson viszont ők is azt nézik, hogy tényleg tetszen nekik a kép, amit megvásárolnak és ezek felkutatása sem mindig egyszerű.
A kliensek jelentős részét – nálunk így alakult, én is sokszor meglepődőm ezen, de egyben örülök is – élő művészek alkotásai érdekli és azt keresi.
Nagyon kevés olyan megkeresés érkezik, hogy hajtsuk föl neki egy Szinyeit. A régi festmények esetében az alkotó neve és az alkotás kvalitása mellett fontos lehet a műhöz kapcsolódó proveniencia (származása, eredete) és a „sztori”. Ki volt a korábbi tulajdonos? Köthető valamilyen híres emberhez, esetleg neves gyűjtemény része volt? Megfelelően van-e dokumentálva, volt-e reprodukálva? Fűződik-e hozzá valamilyen érdekesség? Például a festő életének egy meghatározott szakaszában készült, átfestette, ismert embert ábrázol? Az anekdotikus elemek emelhetnek az áron. Ahogyan az is, ha maga a kép vagy témája történelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. Ezeken kívül az aláírás, szignó, valamint a mű állapota is fontos tényező.
– Mi az az összeg, amivel érdemes hozzátok fordulni?
– A sokszorosított grafikáknál már 150-200 ezer forint belépési küszöb elegendő ahhoz, hogy látványos munkákat találjunk, de a nagyobb nevek és a ritkább grafikák ebben a műfajban is inkább 300 ezer forint fölött kezdődnek.
A festményeknél nagy a szórás, az ügyfelek többsége 1-2 millió forint körül szeretne vásárolni, de vannak természetesen magasabb értéksávot meghatározók is.
– Mennyiben változat ezen a határon, ha nem festményt szeretnénk vásárolni?
– A neves keramikusok és üvegművészek munkái is inkább 1000 euró fölött vannak, a nemzetközileg elismert és sikeres üvegművészeknél ez az ár a 20-30 000 eurót is elérheti. Hasonló összegekben kell gondolkozni a szobrok esetében is, de itt (is) elsődleges szempont a méret és az anyag, hiszen egy egyedi márványszobor mindig drágább egy bronzszobornál, hiszen egy mintából több öntvény is készül. Fotográfiákat is szoktunk ajánlani, itt a belépési küszöb 1000 euró alatt is lehet.
– Az előbb utaltál rá, hogy ezeket a sávokat többen rugalmasan kezelik.
– Azt tapasztalom, hogy sokszor az új ügyfél még óvatosabb. Kisebb dolgot vesz, és hogyha abban sikerélménye van, tetszik neki, elégedett a szolgáltatással, akkor a következő műtárgyat is segítségünkkel veszi meg. Értékhatártól függetlenül ugyanolyan gondossággal törődünk az ügyfelekkel, akik közül többen hosszú távon is klienseink lesznek, gyűjtő válik belőlük.
– Mik a tapasztalataid, azok a gyűjtők vannak többségben, akiknél ez családi tradíció: már egy meglévő gyűjteményt bővítenek, vagy akik újonnan szeretnének minden háttér nélkül belevágni ebbe?
– Ha a saját ügyfélkörömet nézem, akkor azt mondhatom, hogy fele-fele. Sok a szakmában újgenerációs műgyűjtőnek nevezett vásárló, akik az élő kortárs művészek munkáit keresik. Ők nem rendelkeznek előképzettséggel vagy családi hagyományokkal ezen a területen csak szépérzékkel és a törekvéssel, hogy az otthonukat igényesen rendezzék be.
– Az új generáció fiatalabb gyűjtőkört is jelent?
– Igen, akik a fenti jellemzésnek felelnek meg, ők a harmincas éveikben vagy a negyvenes éveik elején járnak, ez egy jellemző életkor az ügyfeleim körében is.
– Szóba kerül köztetek, hogy mi motiválja az egyes gyűjtőket?
– Sokféle motiváció van. Volt olyan ügyfelem, aki úgy fogalmazott, hogy a műtárgyvásárlás olyan, mint a csajozás: a megszerzés vágya hajtja, ami egyre erősödik ahogy közelebb kerül a műtárgyvásárláshoz és kulminál a megszerzésével. Egy korábbi ügyfelem a Marie Kondo féle Spark Joy érzéshez hasonlította a folyamatot, amit egy megvásárolt műtárgy ad neki.
– Léteznek olyan tipikus hibák, amikbe könnyeb beleeshet, aki szakértő tanácsadó nélkül vágunk bele a műtárgyvásárlásba?
– Az egyik a hamisítványok témaköre. Kortárs művészetet is hamisítanak, tehát a vásárlás előtt mindenképpen érdemes tájékozódni.
Főleg idősebb gyűjtők esnek abba a hibába, hogy egyetlen – általában nagy – galériától vagy aukciósháztól vásárolnak csak. Ezzel a saját lehetőségeiket szűkítik le egy meghatározott művészkörre, korszakra, stílusra az adott intézmény profilja szerint. Érdemes a piacot széles körben figyelni. Ez nehéz feladat a sok aukció és kiállítás miatt, rengeteg műtárgy forog a piacon. A tanácsadó a kisebb aukciósházak, galériák kínálatát is figyeli, olyan művekre is fel tudja hívni a vásárló figyelmét, amik esetleg „radar alatt maradtak volna”.
Arról is érdemes meggyőződni, hogy reális árat kérnek-e egy tárgyért. Ezeket befolyásolják olyan tényezők, minthogy szignózva van-e a mű? Szerepelt-e már aukción, esetleg monográfiában, kiadványban? Készült-e róla reprodukció? Még egy folyóiratban megjelenő cikk is jó referencia a későbbiekben. Számít, hogy milyen gyűjteményben találhatóak még a művésznek munkái. Vásárolt-e már tőle intézmény?
– Vagyis amikor Bak Imrétől vagy Maurer Dórától bekerült egy-egy alkotás a Tate Modern gyűjteményébe az a gyűjtőiknek pénzügyileg is jó hír volt?
– A nemzetközi gyűjteményi és intézményi referencia a legmagasabb lépcsőfok ezen a terepen.
– A tanácsadás kiterjed a vásárlás utánra is?
– Szoktunk beszélni az ügyfelekkel arról is, hogy mi a teendő a műtárggyal, ha már megvette. Például, hogy vezessen nyilvántartás arról, hogy mit vásárolt, honnan, mikor, mennyiért vette és mik a műalkotás paraméterei. Ez egy banálisnak tűnő dolog, de több műtárgy esetén érdemes egy kis adatbázist vezetni magunknak, akár egy excel formátumban is. Léteznek erre professzionális verzióik is, például applikációk, nemzetközi platformok, amikben képpel együtt nyilván lehet tartani a műalkotásokat.
Felmerülhet a biztosítás, őrzés kérdése – főleg kölcsönzés esetén lehet fontos. Itt akár külső jogi tanácsadással is tudunk segíteni. Ezekre is fel szoktam hívni a figyelmet.
Az is számít, hogy milyen körülmények között tartjuk a tárgyat. Tudunk ajánlani szakembert a műtárgy karbantartására is restaurátortól a képkeretezőig.
(x)