Több tucatnyian kerültek be neves szimfonikus együttesekbe a Zeneakadémia közelmúltban végzett diákjai közül. Hogyan készíti fel őket az egyetem a zenei életre és a zenekari működésre? Cikksorozatunk befejező részében Baráti Kristóf hegedűművész és Bársony Péter brácsaművész, az intézmény két tanára, valamint Mikolay Zsófia hegedűs növendék, a Budafoki Dohnányi Zenekar tagja beszél a felkészülés gyakorlati és elméleti oldaláról.
Amint két korábbi cikkünkben – amelyekben Keller András, illetve Takács-Nagy Gábor mellett egykori diákok nyilatkoztak – is vázoltuk, a 2020-ban és 2021-ben diplomázott zeneakadémisták közül 59 fiatal tehetség lett többek közt az Operaház, a Nemzeti Filharmonikusok, a MÁV Szimfonikus Zenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, a Budafoki Dohnányi Zenekar vagy a Concerto Budapest muzsikusa. Rajtuk kívül a jelenlegi graduális és doktorandusz hallgatók közül mintegy harmincan dolgoznak a hazai együtteseknél, mások külföldi álláshelyeket nyertek el.
A Zeneakadémia alapítása óta kiemelt figyelem övezi a zongora mellett (a Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékén) a hegedű tanszakot (a Vonós Tanszéken). Baráti Kristóf Kossuth-díjas, nemzetközi tekintélyű hegedűművész, az egyetem adjunktusa, a Vonós Tanszék hegedű csoportjának vezetője azt mondja: a főtárgy hagyományosan vezető szerepén túl a kamarazenei és a zenekari képzés fontossága teszi teljessé a vonós oktatást.
Úgy fogalmaz, hogy a kamarazenei szemlélet, az „együtt lélegzés” kulcskérdés a szólisták és az együttesekben játszók számára egyaránt, ez ugyanis megtanítja a fiataloknak, hogy milyen hierarchiákra támaszkodik a zenei anyag, és ösztönösen arra készteti a növendékeket, hogy komplex formában értelmezzék a zenei anyagot. „A művet teljességében kell átlátni: a zenei tartalmat és a szólamok közötti viszonyrendszert is alaposan vizsgálni kell. Ezek mentén érdemes formálni a koncepciót a próbafolyamatban” – hangsúlyozza.
„Egy zenekarban a karmester határozza meg a mű interpretációját, de a megvalósításban meghatározó szerep jut a kamarazenei gondolkodásnak is. Különböző hangszerek, hangszercsoportok optimális együttműködését alapvetően befolyásolja e szemlélet minősége” – foglalja össze Baráti Kristóf. Hozzáteszi: „Számomra öröm, hogy a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, Takács-Nagy Gábor művészeti vezetésével, az előbb vázolt szellemiséggel, művészileg kiemelkedő, nagyszerű és sikeres koncertekkel gazdagítja a hallgatók tudását, és ezzel is tovább erősíti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képét”.
Bársony Péter Liszt-díjas brácsaművész a mélyhegedű csoportvezető docense a Zeneakadémián, és egyidejűleg a Kunstuniversität Graz egyetemi tanára. Meglátása szerint a zenészutánpótlás kérdésében az jelent igazából gondot, hogy az egyetemi növendékeket „kibocsátó” alapfokú zenei oktatás az elmúlt 10–15 évben súlyos gondokkal küzd, így egyre kevesebb gyermekhez jut el a minőségi komolyzene.
Meggyőződése, hogy a Zeneakadémián a kamaraoktatás, illetve a növendékek alkotta szimfonikus együttes olyan vonzó és színes projekteket kínál a hallgatóknak, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Ezek mellett az egyetem többféleképpen is felkészíti diákjait arra, hogy helyt álljanak a zenekaroknál: például a brácsa tanszakon minden tanév végén teszt-próbajáték zajlik, függöny mögötti muzsikálással, ahogy a való életben is történik. „A zenekari anyag megismerésére és a próbajátékokra való felkészülésre szolgálnak a nemzetközi gyakorlathoz illeszkedő, úgynevezett szólamismeret órák” – hangsúlyozza. Tanártársaival igyekszik tudatosítani a diákokban: elengedhetetlen az együttes próbáinak kezdetére megtanulniuk az adott darabokat, hogy ott tudásukkal a közös munkát segítsék, hiszen a való életben is ez vár majd rájuk.
Emellett természetesen a főtárgytanárokkal szintén konzultálhatnak a diákok a zenekari szólamok ügyében, továbbá az egyetem olyan neves külföldi művészeket hív mesterkurzusra, akik tapasztalatokkal rendelkeznek e téren is.
„A magyar zenei felsőoktatási intézmények közül a Zeneakadémiáról kerül ki a legtöbb olyan növendék, aki nemzetközi szinten is megállja a helyét. Egyik nemrég végzett hallgatónk például a minap az osztrák rádiózenekarnál (ORF Radio-Symphonieorchester Wien) nyert háromfordulós próbajátékot, szintén tavaly végzett növendékeink közül kettőt neves európai egyetemre vettek fel, mások kiváló hazai együttesekhez kerültek a próbajátékuk eredményeképpen. A brácsa tanszak mesterdiplomájával az esetek többségében nem okoz nehézséget az elhelyezkedés” – teszi hozzá Bársony Péter.
Mikolay Zsófia Kováts Péter és Baráti Kristóf hegedűművészek növendéke, a Zeneakadémia mesterképzésének első éves hallgatója. Többször is dobogós helyezést ért el például a nemzetközi Danubia Talents versenyeken, akkoriban még a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Karának diákjaként, ahol az alapképzést végezte. A közelmúltban sikeres próbajáték után vették fel a Budafoki Dohnányi Zenekarba.
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarában eddig Medveczky Ádám és Takács-Nagy Gábor vezényletével nyílt alkalma idén ősszel muzsikálni. A velük végzett munka számos gyakorlati tanácsot és elméleti útmutatást, valamint inspirációt adott számára. „A kamarazenei szemlélet, az egymásra figyelés mellett bátorságról is beszélt a két mester: hogy ne féljünk a hibázástól, mert az görcsössé tesz” – teszi hozzá, kiemelve, hogy a vendégművészektől, a szólamvezetőktől szintén rengeteget tanulnak a növendékek. Ezen kívül a kamarazenei órák, az egyetemi együttesbe szóló meghallgatások ugyancsak számos alkalmat kínálnak arra, hogy a diák felcsipegesse azokat a tapasztalatokat, amelyekre szüksége lesz az életben.
A próbajátékra készüléskor, többek közt a zenekari anyag elsajátításában is tanárai segítették, és általános érvényű, jövőbe mutató tapasztalatokkal is gazdagodott. Hangsúlyozza: tanáraiktól mindig kérhetnek segítséget a zenekari szólamok esetében.