Február 10-én a Zeneakadémián, 17-én pedig a Müpában is Kesselyák Gergely vezényli a MÁV Szimfonikus Zenekart. Elsőként a Cziffra Emlékév keretében adnak koncertet, utána pedig Verdi egyik legnépszerűbb operáját adják elő.
Február 10-én a Zeneakadémián, a MÁV Szimfonikus Zenekar és a Czifra-emlékév közös koncertjének szólistája Balázs János, Kossuth-díjas zongoraművész, aki Liszt és Chopin műveit játssza, a második részben pedig színpadra lépnek Liszt Ferenc Koronázási miséjének előadói.
Liszt Ferenc és Frédéric Chopin nagyjából egy időben kerültek Párizsba és jó barátok lettek. Liszt ekkoriban kezdett a programzene gondolatával foglalkozni, 1838-tól több mint húsz évig érlelte harmadik zenekaros zongoraművét, amelynek a „Haláltánc – parafrázis a Dies irae témájára” címet adta. Mint Liszt annyi más művének, e darabnak is zenén kívüli eredete van. Ezúttal nem irodalmi mű, hanem képzőművészeti alkotás: Orcagna, a 14. század elején élt olasz festő A halál diadala c. hatalmas képe, amelyet Liszt a pisai Dómban látott. A művet 1865-ben mutatták be.
A hangverseny szólistája Balázs János, Kossuth-díjas zongoraművész, akinek játékát Liszt fent említett zongoraversenye mellett Chopin: Andate Spianato et Grand Polonaise, Op. 22 című darabjában is megcsodálhatja a közönség.
A nagyzenekart is foglalkoztató zongoraművet 1830 és 1834 között komponálta a szerző. Először a polonéz készült el. (A lengyel nemzeti tánc egész életművében többször visszatérő téma.) Később komponálta hozzá bevezetésként a lírai Andantét, melynek címében a ritkán hallható „spianato” jelző azt jeleneti: sima. Az átdolgozás során még egy fanfár-szerű átvezetést is írt a két tétel közé. A mű ebben a formában 1836-ban jelent meg nyomtatásban, nyilvános bemutatóján a szólót a zeneszerző játszotta.
A hangverseny második részében Liszt híres, Koronázási miséjét hallgathatja meg a közönség, amelyet Ferenc József császár és Erzsébet királyné magyar királlyá és királynővé koronázásának ünnepi ceremóniájára komponált, 1867-ben. A műben a katolikus szentmise hagyományos zenei eszközei mellett sok magyaros motívum is megszólal, mint például a korábban betiltott Rákóczi-nóta részletei, a verbunkos muzsika jellegzetes dallamfordulatai, ritmusai és a „városi folklórban” divatos népies-magyaros műdalok elemei. Az oratórikus mű szólistái: Szabóki Tünde, Szántó Andrea, László Boldizsár, Bakonyi Marcell operaénekesek, közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba).
A MÁV Szimfonikus Zenekar karmesteréről, Kesselyák Gergelyről köztudott, hogy pályájának kezdete (1993) óta egy sor színházban több mint hatvan opera és más zenés színpadi mű előadását vezényelte. Az is közismert, hogy évek óta a Virtuózok című televíziós tehetségkutató verseny zsűrijének tagja. A maga részéről úgy járul hozzá a tehetséges fiatal énekesek nyilvános fellépési lehetőségeinek bővítéséhez, hogy meghívja őket egy-egy általa vezényelt operaelőadásba.
Remek példa erre a mostani alkalom, hiszen a szereplők a népszerű televíziós tehetségkutató műsor énekesei, és az est sztárjai, a főszereplő Miklósa Erika is fontos résztvevője a tehetségkutatónak, hiszen hosszú évek óta a Virtuózok zsűrijének lelkes tagja, Molnár Levente pedig a versenyzők szakmai támogatója, mentora. A koncertszerű előadás rendezője, Gábor Sylvie.
Verdi népszerű operájának szövegét F.M. Piave írta, Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című regénye, illetve az abból készült színmű nyomán, az operát 1853-ban a velencei La Fenice színházban mutatták be. A cím (La Traviata) azt jelenti: az utat tévesztett nő.
Cselekménye Párizsban játszódik, főszereplője Violetta, a nagypolgári társaságban élő kurtizán, egy őszinte érzelmekre vágyó, jólelkű nő, aki végül tüdőbajban meghal. A Traviata Verdi egyik legnépszerűbb operája, csodálatosan ábrázolja a szereplők érzéseit, a drámai feszültséget, és ezen túlmenően a jellegzetes párizsi társasági élet eseményeinek miliőjét, hangulatát is.