Izgalmas műsorral készül az Ábrahám Consort a következő koncertjükre, melyre március 4-én 19:00-kor kerül sor a Zeneakadémia Solti Termében.
Művészeti vezetőjüktől -̶ a Bach-elemzőként is ismert és elismert Ábrahám Márta hegedűművésztől – és az együttestől már megszokhattuk, hogy akármelyik zenetörténeti korszakhoz is nyúlnak, mindig tartalmas és különösen magas színvonalú produkciót kapunk.
Az együttes repertoárja a barokk és a klasszikus műveket állítja középpontba, de ugyanakkor nyitott a kortárs mesterek zenéi felé is. Célkitűzésük a XVIII. századi udvari zenekarok világának megidézése: állandó tagjaikat időről időre vendégmuzsikusok egészítik ki, annak függvényében, milyen apparátust kívánnak az előadandó művek. Ezúttal 16 tagú vonós kamarazenekarként állnak a színpadra.
2009-es megalakulásukkor olyan művészi koncepciót választottak, amelyben a zenei megközelítés a tradíciók unortodox és szubjektív újraértelmezésén alapul. Ezáltal olyan progresszív és egyéni interpretációk születnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a kortárs művek előadását is a legmagasabb szinten értelmezzék, az előadott művek spirituális és egyetemes zenei nyelvezetét értő módon interpretálva. Ábrahám Márta lendületes, szuggesztív és egyben precíz játéka kihat az egész zenekarra: biztosak lehetünk benne, hogy sodró lendületű, mélységében is élvezettel hallgatható előadást kapunk tőlük ismét.
Új műsorukban különleges módon ér össze a hagyománytisztelet és az invenció. Olyan kortárs műveket mutatnak be, melyek szerzői azt vallják, hogy műveik egyben reflexiók is korábban született alkotásokra, mert ez a zene természetes létállapota: minden kompozíció kapcsolódik a korábban született művekhez.
A koncerten hét, jelentősen eltérő stílusú zeneszerző kompozíciói csendülnek fel, melyeket mégis összetart a közös hit: a zene jövőjéhez szükséges az elmúlt korok tisztelete és szeretete. Az elhangzó művek nagy részét Ábrahám Márta hegedűművész játéka ihlette, az ő személyének szólnak az ajánlások. Igazi zenei csemegéket, köztük öt ősbemutatót hallhat, aki március 4-én ellátogat a Zeneakadémia Solti termébe.
Elsőként Balassa Sándor Szőke Nyitra – Fekete Vág című művét hallhatjuk, melyet kései korszakában írt a 2021-ben elhunyt Kossuth-díjas mester. A hangverseny egyben tisztelgés is az ő emléke előtt. Balassa hosszú élete első művészi periódusában a dodekafónia elkötelezett híve volt, ám később szakít az irányzattal, így kései kompozíciói magukon hordozzák a bécsi klasszikus mesterek és a magyar népzene hatásait. E hatásokat is hallhatjuk a posztumusz ősbemutatón. Ezután Zarándy Ákos Ábrahám Mártának ajánlott, frissen komponált hegedűversenyét hallhatjuk. A hegedűszólam ritmikai struktúráját nagyrészt a Messiaen által is gyakran használt, nem megfordítható hindu tükörritmusok alkotják, ez alá helyezkedik a vonószenekar folyamatosan hömpölygő pulzálása. A mű atmoszférája leginkább egy szürreális álomra emlékeztet, amelyben nyomon követhetjük a tudatalatti felszínre (nem) kerülésének különböző állomásait. Dukay Barnabás zeneszerzői tevékenysége mellett elismert Bach-elemző is. Szeretett barokk példaképének hatása pedig közvetve vagy közvetlenül minden művén érződik. A koncerten elhangzó három hangszeres motetta letisztult, énekszerű közvetlenségét hallgatva megérezhetjük a zene időtlenségét. Ezután egy újabb ősbemutatót, Sári József Oktofonie című művét hallhatjuk. Különleges hangzásra lehet számítani, hiszen különleges a kompozíció hangszerelése is: 8 hegedűre komponálta művét a Kossuth-díjas szerző, akit többek között a numerológia használata köt a barokk mesterekhez. Antal Mária hosszú évek óta külföldön élő szerző, Witch Hunt című művét egy ezidáig el nem készült angol filmhez komponálta. A Vivaldi inspirálta, mégis ízig-vérig XXI. századi mű azonban önállóan is megállja a helyét, a képi világ nélkül is lefesti a boszorkányüldözés hangulatvilágát. Németh Zoltán a koncert legfiatalabb komponistája, Aura című kompozíciója mégis érett zeneszerzői gondolkodásról tanúskodik. Elsősorban a szellemiség, nem pedig a zeneszerzői formavilág köti össze az őt inspiráló mesterekkel. Egy olyan szerző kibontakozását láthatjuk, akitől nem áll távol a zenében lévő transzcendencia kifejezése.
Az esemény zárásaként szintén egy ősbemutatót, Vajda Gergely művét hallhatjuk. A Leckék Vivaldival alapötletét Vivaldi kétarcúsága adja: a halhatatlan barokk mester egyrészt gyakorlatias, praktikus komponista volt, aki a zenészek kvalitásai alapján írta az egyes szólamokat, de mindeközben az operaszerzői sikerekről szőtt álmok jelentették pályafutásának mozgatórugóját. Ezt a kettősséget ragadja meg és önti XXI. századi formába a koncert címét is adó műben Vajda Gergely.
Szűcs Boróka írása