A 125 éves zenekar teltházas koncertjén fellépett Zorán, Harcsa Veronika, a Gryllus fivérek, a Nemadomfel Együttes, valamint elhangzott Carl Orff Carmina Burana című alkotása is.
„Különleges este ez a mai: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ebben a tanévben ünnepli alapításának 240. évfordulóját. Nemcsak az intézmény, hanem a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar is jubilál: 125 évvel ezelőtt alakultak meg a világon az első olyan egyetemi szimfonikus zenekarként, ahol nincs zenei fakultás” – köszöntötte a mintegy 1200 vendéget Czigány Tibor, a BME rektora az évfordulót ünneplő előadás köszöntő beszédében.
A jubileumi évre az intézmény programsorozattal készült, melyet társasági, tudományos, kulturális rendezvények tesznek színessé. A programsorozat része volt az 1896-ban alapított Műegyetemi Szimfonikus Zenekar koncertje a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, akik több darabot a szintén jubiláló 155 éves Műegyetemi Kórussal együtt adtak elő. A mintegy 250 fellépő közreműködésével zajló május 23-i koncert programja rendkívül színes volt: Fellépett Zorán, a Kaláka és Harcsa Veronika, akik a Műegyetem egykori hallgatóiként csatlakoznak közös zenélésre dalaik szimfonikus átirataival. A Gryllus fivérek a hatvanas évek végén még a zenekarban is muzsikáltak, egy időben Halmos Bélával és Sebő Ferenccel.
A Műegyetemi Szimfonikus Zenekar heti két próbát tart, tagjai zeneszerető mérnökök, műegyetemi hallgatók és tanárok, de más hazai és külföldi felsőoktatási intézmények csereprogramban részt vevő hallgatóit is szívesen befogadja az együttes. A zenekar számos külföldi fellépésen van túl, jártak Erdélyben és a Felvidéken, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és vendégül láttak külföldi egyetemi zenekarokat is.
„2021 júliusában kezdtük el szervezni a hármas jubileumot ünneplő koncertet több műegyetemi kötődésű és a zenei szakmában dolgozó művésszel” – mondta Erdélyi Dániel, a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar karmestere.
„Testvéremmel, Dusánnal mindketten műszaki pályára – azon belül is elektronikai területre – készültünk, gyerekkorunkat végigkísérte a műszaki érdeklődés: például saját magunk tekercseltük a játékvonataink motorját, hajó- és repülőmodelleket készítettünk. Nem volt meglepő, hogy mindkettőnknek a Műegyetemre esett a választásunk. A zenét szüleink kezdték megszerettetni velünk: édesapám elég jól harmonikázott, a mama hegedült, bár csak a saját kedvtelésükre. Gimnáziumi tanulmányaim vége felé elkezdtem iskolabulikon, kirándulások esti tábortüzeinél gitárkísérettel énekelgetni. Egyetemi éveim alatt már egyre több fellépésünk volt a zenekarommal, amelyek a vizsgák időpontjaival gyakran ütköztek, ráadásul nem tudtam kellően felkészülni sem rájuk. Végül lezárt félévvel hagytam ott a Villamosmérnöki Kart” – mondta Zorán.
A koncerten elhangzott a Nemadomfel Együttes „himnusza” is, Vaskó Mária énekelt. Felcsendült Gyöngyösi Levente hét évvel ezelőtt, Szörényi Levente 70. születésnapjára komponált Az Illés szekerén című szimfóniájának részlete, amelynek szövegét Bródy János írta, aki szintén a BME egykori hallgatója volt. Carl Orff Carmina Burana című művét Cakó Ferenc élő homokanimációja kísérte. Fellépett Sáfár Orsolya, Szerekován János és Bognár Szabolcs magánénekes, valamint a Műegyetemi Kórus, a Pesterzsébeti Vegyeskar, a Soli Deo Gloria Kamarakórus és a József Attila Katolikus Általános Iskola kórusa. A 155 éves Műegyetemi Kórust Vida Györgyi vezette. Az est moderátora Kocsis-M. Brigitta innovációs műsorvezető volt, szintén egykori műegyetemi hallgató.
„Nagyon szerettem ide járni, jó visszagondolni rá: az elején óriási elánnal, hatalmas lelkesedéssel kezdtem el a Műegyetemet, de ezekben az években fokozatosan kezdett teret nyerni nálam a zene. Ha valaki megtanul struktúrákban gondolkodni – és a BME-n erre remek lehetőség van –, az az élet minden területén a hasznára válhat, az önismerettől egészen a munkáig. Amikor improvizálok a zenében – ami kívülről egy teljesen más tudatállapotnak tűnhet –, akkor is struktúrákat hozok létre, ám nem kódkészletből, hanem a zenei eszközök készletéből. Sokféleképpen lehet mérnökként és zenészként élni” – emlékezett vissza Harcsa Veronika énekesnő.
Az esemény a BME 240 elnevezésű programsorozat része, s az intézmény munkatársai elárulták, nem ez volt az idei jubileumi tanév utolsó különleges programja.
A BME sokszínű rendezvénysorozattal ünnepli alapításának 240. évfordulóját. Áprilisban emlékérmét adott ki az évforduló alkalmából a Magyar Nemzeti Bank. A BME karai, tanszékei számos évfordulós eseményt rendeztek 2021 szeptemberétől. A jubileumi évhez kapcsolódó új kezdeményezés a BME Művészeti Rezidenciaprogram elindítása, május 28-án pedig megnyílt az intézmény legújabb innovációs tárlata, a Látogatóközpont.
A jubileumi koncert a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) támogatásával és a Pro Progressio Alapítvány közreműködésével valósulhatott meg.
