Idén is várják a jelentkezéseket a Magyar Rádió Gyermekkórusába. Az együttes jelenéről, a gyermekkari mindennapokról, tervekről és a felvételi követelményekről a kórus vezető karnagyát, Dinyés Somát kérdeztük.
– A Magyar Rádió Gyermekkórusa immár közel hét évtizede szerves része a magyar zenei életnek. Melyek a jellegzetes korszakai az eltelt 70 évnek?
– Valóban nagyon fényes múltra tekint vissza a gyermekkórus. Mindenképpen meg kell említenem az alapító karnagy-házaspárt: Botka Valériát és Csányi Lászlót, akik munkája eredményeként először léphettek színpadra magyar gyerekek a világ sok táján és mutathatták meg Kodály országának „Hungaricumát”. Az igazi fénykornak a Reményi János, Thész Gabriella és Igó Lenke fémjelezte évtizedeket lehetne nevezni. Ekkor alakult ki egy ideális, kiegyensúlyozott kórushangzás, amellyel nem csak magyar szerzők műveit lehetett elénekelni magyar nyelven, hanem a legnagyobb zeneszerzők, bármely nyelven íródott művei is bekerültek a repertoárba. Ennek köszönhetően jutottak el a gyerekek a milánói Scalától a japán koncerttermekig, Kínától New Yorkig. Olyan nemzeti érték született, melynek csodájára jártak az egész világon.
– Mi jellemzi jelenleg az együttest? Mi az, amiben megőrizték a kórus hagyományait és mi az, ami megújult az elmúlt években?
– Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a gyermekek zeneszeretete és az éneklésben meglelt öröm szerencsére semmit sem változott az évtizedek alatt. Az életükben betöltött szerepe, az előadott művek stílusa, az attitűd az, amely megváltozott, mert változnia kellett, hiszen a kor, amiben élünk, már köszönőviszonyban sincs a 20. század közepének zivataros évtizedeivel.
– Számos kiváló iskola létezik, amely képzés szempontjából képes bizonyos területen többletet nyújtani a náluk tanuló diákoknak. Milyen pluszt tud kínálni a Magyar Rádió Gyermekkórusa és az együttesnek otthont adó Marczibányi téri Kodály Iskola?
– A gyermekkórus tagjainak, amikor – szerencsés esetben – 1. osztályosként átlépik a Marczibányi téri Kodály Iskola küszöbét, fogalmuk sincs arról, hogy micsoda komplex képzésnek lehetnek a részesei. Az emelt óraszámú énekoktatás, a 3. osztálytól a kicsinyek kórusával, azaz a Palántákkal beinduló kórusélet, az 5. osztálytól a mindennapjaikat betöltő nagykórusos lét mind-mind azt a célt szolgálja, hogy ne csak ismeretanyagban, hanem érzelmi intelligenciában is érett felnőttekké válhassanak. Semmi sem fejleszti olyan hatékony módon egyszerre a gyerekek többirányú képességeit, mint az, ahogyan egy kórusban saját magauk szakmai teljesítményére, a társaikkal való összehangoltságra és a karnagyra egyidejűleg figyelnek. Ráadásul úgy, hogy ebben még az örömüket is lelik!
– Milyen elfoglaltsággal jár a kórustagság?
– A gyerek-lét lényege: azt csinálni, amit szeretek. Valahol mindannyian erre vágytunk fiatalon, jó esetben ezt csináltuk gyermekkorunkban, és talán még mindig erre vágyunk. A hozzánk járó gyerekek nem érzik annak a fáradtságát, hogy heti 3×2 kóruspróba van beépítve az iskolai órarendbe, hogy ezen felül egyéni hangképzés órákra járnak, délutánonként pedig kamaraének csoportokban vesznek részt, és sok esetben önszántukból az Ifjúsági Vegyeskar próbáin is részt vesznek. Csak azt érzik, hogy a tanulás mellett valami olyan dolog tölti ki az életüket, amit nagyon szeretnek csinálni és ebből nem csak ők profitálnak nagyon sokat, hanem mi, külső személyek, a hallgatók is, mert ennek a lelkesedésnek az ügyes irányításával, a szakmaiság tudatos, de gyereknyelvre lefordított folyamatos adagolásával egészen magas színvonal érhető el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem tudnak a tagjaink hangszeren tanulni, vagy sportfoglalkozásokra járni, ügyes szervezéssel, odaadó szülői háttérrel ezek is mind beleférnek, de a lényeg, hogy ezt a „zeneburkot” csak akkor lehet megélni, megtapasztalni, ha valaki itt van és átéli a mindennapokban.
– A gyermekek az általános iskolát követően jellemzően milyen középiskolában folytatják tanulmányaikat és milyen pályán folytatják útjukat?
– Általános tévhit, hogy a gyermekkórusunk tagjaiból zenészek lesznek. Ahogyan már korábban is említettem, a zene nem cél, hanem inkább eszköz a teljes emberré váláshoz. Akinek komolyan van a zenéhez affinitása (pl. hangszerén nagyon ügyes, vagy különlegesen szép hangja van), annak természetesen nagy segítség, hogy a gyermekkórusban nagyon sok zenei tapasztalatot már ilyen fiatalon megkap. De a kórusunkat 8. osztály végén elhagyó gyermekeknek csak kb. 20-30%-a orientálódik a zene irányába.
– A gyermekkórus bejárta egész Európát, de járt Amerikában és Ázsiában is. Az elmúlt években viszonylag keveset hallottunk az együttes külföldi útjairól, de mi a helyzet jelenleg?
– Így van, a Covid például áthúzta részvételünket egy nemzetközi kórusfesztiválon Kínában is (már le voltak foglalva a repülőjegyeink!) és aztán nem csak mi, senki nem utazhatott egy jó darabig sehova… Eleinte elkezdtünk itthon utazni, Walter Judit (a Magyar Rádió Gyermekkórusának betanító karnagya – a szerk.) nagyszerű ötletére koncerteket adtunk kisebb-nagyobb csoportokban azokon a településeken, ahol Kodály Zoltán pontosan 100 évvel ezelőtt gyűjtött népdalokat. Majd szisztematikusan elkezdtem felépíteni a nemzetközi kapcsolatokat, hogy újra utazhassunk. Ennek köszönhetően voltunk Kassán, egy nagyon népszerű egyházzenei fesztiválon, majd Pozsonyból egy nemzetközi kórusverseny első helyezésével tértünk haza. Jövő hónapban Lipcsébe utazunk, ahol a világhírű Gewandhausban lesz koncertünk a Mitteldeutsche Rundfunk Gyermekkórusával közösen. És hát természetesen itt vannak a még formálódó tervek koncertekről Hamburgban, Amszterdamban, Isztambulban és Kínában…
– Ha valaki észreveszi gyermekében a zenei tehetséget, vagy csak egyszerűen úgy látja, hogy gyermeke fokozottan érdeklődik a zene iránt, mi a teendője? Hogyan lehet jelentkezni a Magyar Rádió Gyermekkórusába? Mik a felvételi követelmények?
– A legfontosabb, hogy a gyermek nagyon szeressen énekelni! Minél idősebb a gyermek, annál rövidebb időt tölthet el a gyermekkórus tagjaként, tehát (főleg a fiúk esetében) nem érdemes várni, mielőbb jönni kell a felvételire! Idén a nagycsoportos óvodásoknak február 27. a jelentkezési határidő, a felsőbb osztályokba jelentkezőknek április 4. A játékos meghallgatásokat (amelyektől igazán nem kell félni) március 8-9-én, illetve április 19-20-án tartjuk. Az online jelentkezési lap és a felvételi követelmények megtalálhatók a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek weboldalán.
