Carmen-homokanimáció Cakó Ferenc alkotásában, Haydn pasticcio – azaz képzeletbeli Haydn-szimfónia a szerző különböző zeneműtételeiből – Hollerung Gábor összeállításában és Mozart-hegedűverseny a világhírű Julian Rachlin tolmácsolásában a Budafoki Dohányi Zenekar és a Müpa ZenePlusz sorozatának különleges, egyedi koncertjén április 22-én.
Zenei pástétom
Elsőként egy Haydn-szimfóniákból összeállított pasticcio csendül fel. Haydn életművében a ciklikusság, a tételek egymásutánja még nem feltétlenül jelenti azok szerves összetartozását, amint azt Beethoven óta a romantikában megszoktuk. Így az estén egy olyan – Hollerung Gábor által összeállított – képzeletbeli Haydn-szimfóniát hallunk, amelynek mindegyik tétele különböző szimfóniákból származik, összességében azonban mégis úgy hat a tételek sorozata, mintha Haydn fogalmazta volna őket egy szimfóniába.
A pasticcio a 18. századi zene egy kedvelt műfaja volt, amelyben a szerzők különböző művekből állítottak össze egy új alkotást. Több olyan opera ismert, amelyben az áriák adott esetben öt-hat különböző zeneszerzőtől származnak (a szót egyébként fordíthatjuk pástétomnak, rendetlenségnek, illetve konkrétan egy olasz rakott tésztaételre is utal).
Második fogás: hegedűverseny à la világsztár-vendég
A hangverseny meghívott sztárvendége, Julian Rachlin Mozart G-dúr hegedűversenyét adja elő. Rachlin korunk egyik legnagyobb hegedűművésze, mellette karmesterként is tevékenykedik. Szerinte „a vezénylés és a hegedülés két teljesen különböző világ. Olyan, mintha a futballt és a teniszt hasonlítanám össze. Úgy gondolom, hogy mindkét szakmát ugyanolyan komolyan kell tanulni. Én 17 éve tanulom a karmesterséget, de ez nem olyan dolog, hogy csak úgy kijössz a színpadra, és hirtelen karmester lesz belőled. Nagy felelősség, de csodálatos élmény is egyben, hogy egy egész zenekarral osztozhatok a zenében, és az első próbától kezdve az utolsó koncertig egy gyönyörű utazáson vehetek részt velük együtt.” A 2023/24-es évadtól Rachlin lesz a Kristiansandi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Jelenleg a Turkui Filharmonikus Zenekar vezető vendégkarmestere és a Szófiai Filharmonikus Zenekar rezidens karmestere.
Most azonban hegedűs minőségében gazdagítja a koncert egyedi hangzását. Szívesen jön Budapestre. Egy korábbi interjúban az alábbiakat nyilatkozta: „Nagyon szeretek Magyarországra jönni, ez egy nagyon kedves ország számomra. Minden magyarországi fellépésem, különösen Budapesten, fantasztikus élmény. A közönség nem csak jártas a zenében, hanem igazán lelkes is.”
Julian Rachlin korunk egyik legizgalmasabb és legelismertebb hegedűművésze. A litvániai születésű Julian 1978-ban emigrált Bécsbe zenész szüleivel, majd Boris Kuschnir és Pinchas Zukerman kezei alatt tanult a Bécsi Konzervatóriumban. „Csodagyerek” karrierjének első nyilvános koncertjét 1984-ben, 10 évesen adta. Miután 1988-ban megnyerte az Eurovíziós Versenyen az „Év fiatal zenésze” díjat, ő lett a Bécsi Filharmonikusok legfiatalabb szólistája. 1999 szeptembere óta a Bécsi Zene- és Művészeti Egyetem hegedű tanszékén dolgozik. Julian emellett kiváló brácsaművész, lemezfelvételei nagy elismerést váltottak ki. Rachlin a Royal Northern Sinfonia és a Turkui Filharmonikusok vezető vendégkarmestere is. Emellett ő vezeti a Julian Rachlin & Friends Festivalt Palma de Mallorcán. Karmesterként rendszeresen turnézik Európában az English Chamber Orchestraval, és számos más vezető európai zenekart is vezényelt már. Julian az UNICEF jószolgálati nagykövete, és elhivatott az oktatási és jótékonysági tevékenységek iránt.
Carmen a homokban
A Pasticcio és a hegedűverseny után varázslatos utazásunk folytatódik. Bizet Carmenje az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása, és a belőle készült zenekari szvitek is a közönség kedvencei közé tartoznak. Scsedrin feldolgozása a legizgalmasabb ezek közül. Balettzenét írt a Carmenből felesége, a híres Maja Pliszeckaja számára. Különleges az előadóapparátus: a vonósok mellett jelentős szerephez jut az ütőhangszerek szokatlanul nagy létszámú csoportja. Különleges a feldolgozásmód azért is, mert Scsedrin szabadon bánik a Carmen zenéjével mind hangszerelési technikájában, mind dramaturgiájában, és számít a hallgató fülében ott csengő, jól ismert dallamok emlékére, valamint arra, hogy több olyan dallamot felismerünk a darabban, amelyek valójában meg sem szólalnak.
Az előadáson a zene mellett ezúttal Cakó Ferenc varázsolja el a közönséget, aki bámulatos homokanimációs technikájával egy általa elképzelt történetet mesél el. Az egyszeriséget kiemelő homokperformansz nagyban épít az improvizációra, a spontánul, az előadó és néző hangulatainak kereszttüzében létrejövő műre. Ennek jegyében szembesít a homokfestés megismételhetetlen gesztusaival. A zene sem puszta aláfestés, hanem egyenrangú társművész, amely felerősíti a látványt, sőt időnként a látvány fakad a zenéből. A homokfestmények ábrázolt tartalmukon túli elemi hatása a múlandóság állandó érzékeltetése: a folyamatosan alakuló képek végső formájukat elnyerve megszűnnek létezni, homokszemek sokaságává alakulnak vissza, így témájuktól függetlenül a kozmikus enyészet létélményévé válik a homokképeknek. Cakó 1996-ban, a világon elsőként dolgozta ki az élő homokanimációs előadás ötletét. Azóta a zeneszámok ihlette élő-kavargó, filmszerűen pergő, látványos színpadi homokrajz-folyamát óriási kivetítőn kísérheti figyelemmel a nagyérdemű.
Cakó Ferenc 1950-ben született Budapesten, alkalmazott grafikus, animációs filmrendező. Főiskolai évei alatt készült amatőr animációs filmjeivel többször nyer az Országos Amatőrfilm Fesztiválon, majd meghívást kapott a Pannónia Filmstúdióba, ahol 1973-tól 1991-ig tervező-rendező volt. A háromdimenziós animáció területén kezdetben báb- és gyurmafilmeket, sorozatokat, reklámokat rendezett és animált. (Közönségünk biztosan emlékszik a rendkívül népszer Sebaj Tóbiás és Zénó filmekre.) Cakó Ferenc különleges hatású homokrajz-animációs filmjeivel a képzőművészeti formavilág állandó kísérletezője lett. Önállóan írja, tervezi, rendezi és kivitelezi a nemzetközi fesztiválokon nagy sikert arató filmjeit. Képzőművészeti ihletésű, több hónapi aprólékos munkával készült filmjeit szinte valamennyi nemzetközi filmfesztivál jelentős díjjal jutalmazza.
A filmkészítés mellett többnyire air-brush és olajtechnikával készült képeiből rendez rendszeresen kiállításokat itthon és külföldön egyaránt. A 70-es évek második felében készült figurális grafikáit egyaránt jellemzi a szociológiai érzékenység és az ironikus, groteszk képi megfogalmazás. A 90-es évektől színesebb, mozgalmasabb, látványosabb, szürreális hangulatú alkotásai érezhetően kötődnek animációs filmjeinek képi világához. Ezekkel az előadásokkal jelentős hazai és nemzetközi közönségsikereket ért el. Gyermek- és ifjúsági könyveket, tankönyveket illusztrál és plakátokat tervez. A soproni Alkalmazott Művészeti Intézet egyetemi docense. Kezdetben az amatőr filmes mozgalom egyik legismertebb, animációsfilm-készítő alakja volt. Különleges hatású homokanimációs filmjeivel szinte minden jelentős nemzetközi fesztiválon fődíjat nyert. Külföldi akadémiákon tart speciális kurzusokat. Könyv- és lapillusztrációval, valamint plakáttervezéssel is foglalkozik.
Az előételt április 22-én 19:30-on szervírozzuk a Müpában, a teljes menü pedig:
Haydn: Sinfonia Pasticcio
Mozart: G-dúr hegedűverseny KV 216
Scsedrin – Bizet: Carmen-szvit
Közreműködik: Julian Rachlin – hegedű, Cakó Ferenc – homokanimáció, vezényel: Hollerung Gábor
