Divatos betűszó napjainkban az ESG, pedig sokan talán azt sem tudják, mit is takar pontosan a három angol szó rövidítése. Egy fenntarthatósági szempontrendszerről van szó, amit több pénzügyi szabályozás is magába épít, gyakran találkozhatunk vele beruházási portfóliók leírásaiban, tőzsdei vállalatok jelentéseiben, és a kör egyre csak bővül.
Részét képezi az EnergyHub Vállalati Klímastratégia készítésére vonatkozó szolgáltatása, de a felelős, fenntartható működést biztosító számos egyéb tevékenység is.
A három pillér
Az ESG három betűje három pillért jelöl, melyeket természetesen számos részterületre lehet tovább bontani.
Az E jelentése, environmental, a környezeti kritériumokra utal, tehát az adott vállalat klímaváltozással, légszennyezéssel, energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiáját, tevékenységeit rendezi egy csokorba. Jellemzően ez kapja a legnagyobb hangsúlyt.
Pedig nem kevésbé fontos az S betű által jelölt social, azaz társadalmi vonatkozás sem, hiszen itt kerül kibontásra, milyen társadalmi vállalásokat tesz az adott cég, miként segíti a dolgozók és a környező közösségek életét. Ehhez a pillérhez tartoznak az oktatással, egészségüggyel, közösségek támogatásával kapcsolatos kérdések.
A G-vel jelölt governance, azaz irányítás a legkevésbé taglalt témakör, pedig ez is fontos, csak nehezen megfogható, hiszen tulajdonképpen a vállalati kultúrát hivatott leírni: milyen a vezető testületek működése, hogyan történik az információmegosztás a vállalaton belül, milyenek a motivációs tényezők.
Fogalmak, rövidítések
Az ESG több betűszót, rövidítést is magához vonzott, az alábbiakban ezeket magyarázzuk el röviden, hiszen a témában gyakran találkozhatunk velük.
Az SRI (Sustainable & Responsible Investment) a fenntartható és felelős befektetéseket jelöli, melyek esetében a fenntarthatósági tényezők fontos szempontként jönnek elő az adott befektetés kiválasztása és tartása során.
A CSR (Corporate Social Responsibility), azaz vállalati társadalmi felelősségvállalás az adott cég társadalommal folytatott interakcióit írja le. A környezet védelmét és a társadalom gazdagítását szolgáló üzleti modellre utal.
Szabályozás az EU-ban
Az Európai Bizottság 2021-ben fogadta el a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet, aminek fontos részét képezi a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Ez a jelentéstételi mód 2024 januárjától több, mint 50 ezer vállalat számára vált kötelezővé.
Az EU a jelentéstételre külön szabványt alakított ki, pontosan meghatározták, miként kell a vállalatoknak a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatóságról riportálni.
A CSDDD (beszállítói lánc átvilágítási irányelv) a teljes beszállítói lánc átvilágítására ír elő kötelezettséget környezeti és emberi jogi szempontból, melynek be kell épülnie a kockázatkezelési rendszerbe is, illetve a vállalati kötelezettségek ellenőrzésére is kódol megoldásokat nemzeti szinten.
