Az építőiparban dolgozó szakemberek változásokkal szembesülhettek az utóbbi hónapokban, amelyek a tervezőket és kivitelezőket egyaránt érintik. Az új előírások célja az építési folyamatok átláthatóságának növelése és a szakmai felelősség biztosítása.
- hirdetés -

A Plan-Épszer Kft. ingatlanfejlesztés területén is tevékenykedik, tehát éppúgy érvényesek ezek a szabályok az ő esetükben is. Nézzük, melyek a legfontosabb újdonságok!
Tervezői művezetés és építési napló: új kötelezettségek
Már korábban kötelezővé tették a tervezői művezetést, de ezzel még nem értek véget a változások. Most már minden építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés alkalmával vezetni kell az építési naplót.
Korábban a magáncélra épült lakóházaknál ez nem volt előírás, így a dokumentáció hiánya sokszor problémát okozott. Ha kivitelezéskor bármilyen jogi vagy műszaki kérdés merült fel, a felelősök beazonosítása nehézségekbe ütközött. Az új szabályok ezt a helyzetet rendezik, mivel minden építkezésnél dokumentálni kell a folyamatokat.
A digitális építési napló ismét kötelező lett, ami amellett, hogy megkönnyíti az ellenőrzést a későbbi problémák tisztázásában is nagy segítség. Ennek pontos vezetése tehát jogi követelmény, az építtetők és a kivitelezők érdekeit is szolgálja.
Tervezői nyilatkozat: szigorúbb ellenőrzés az épületek külsejére
Egy másik fontos változás a tervezői nyilatkozat bevezetése. Az új előírás szerint a használatbavételi eljáráskor a tervezőnek igazolnia kell, hogy az épület külső megjelenése – beleértve az építőanyagokat, színeket és nyílászárókat – összhangban van az eredeti tervekkel.
Ez a módosítás azt a célt szolgálja, hogy az építési folyamatban ne történjenek olyan változtatások, amelyek rontanák az épített környezet összképét vagy eltérnének az engedélyezett tervektől. Bár ez a tervezőknek nagyobb felelősség, mégis garancia arra, hogy a végeredmény valóban az lesz, ami az eredeti tervekben szerepel.
Kötelező felelősségbiztosítás: nagyobb védelem minden szereplőnek
Az építőipari szakemberek munkájában a szakmai felelősségbiztosítás bevezetése a legnagyobb változás, amelyet minden tervezőnek és kivitelezőnek meg kell kötnie. Ennek célja, hogy az esetleges kivitelezési vagy tervezési hibák miatt bekövetkező károkat fedezni lehessen, és így a megrendelők is nagyobb biztonságban érezzék magukat.
A szakmai szervezetek már régóta szorgalmazták ennek a biztosításnak a kötelezővé tételét, hiszen más szakterületeken is bevett gyakorlat, hogy az érintettek felelősségbiztosítást kötnek. A jogszabályi változás végre ezt az építőiparban is előírja.
Ha minden jogi szabályozás megvan, érdemes azon is elgondolkodni, hogy az épített környezet túlmutat a műszaki kérdéseken, hiszen kulturális értéket is képvisel. Az építészeti megoldások formálják, alakítják a városképet és egy közösség vizuális örökségét.