Haydn Megváltónk hét utolsó szava a kereszten című művének zongoraváltozatát adja elő Klukon Edit zongoraművész április 13-án 19 órakor a Szent László Közösségi Házban. A mű a Csönd-zsák sorozat 20. alkalmán szólal meg, ahol Kocsis István atya is megosztja gondolatait a közönséggel.

“Az európai zenetörténet fő vonulatát kezdettől fogva olyan zenék alkották, amelyek valamely világi vagy liturgikus aktusba ágyazva szólaltak meg. A pusztán önmagáért hallgatott zene a polgári hangverseny intézményének megjelenéséig vékony szál a korábbi századok zenéjében. A Megváltó hét utolsó szava szakrális, de nem liturgikus alkotás, hiszen egyházi megrendelésre készült (1785), ám nem valamely szigorúan rögzített rítus részese. A távoli Spanyolhonból érkezett megrendelés a húsvéti szertartás egy helyi változatához kapcsolódott: Haydnnak a latin Evangéliumokból vett utolsó „szavaihoz” (valójában mondataihoz) kellett egyenként tíz percnyi lassú meditációs zenét komponálnia. Az elsötétített és lezárt térben a pap egy-egy mondatot olvasott fel a Vulgatából és rövid kommentárt fűzött hozzájuk, majd az oltárnál néma imába fogott.

Ennek az imának csendjét szólaltatta meg Haydn hét tétele, melyeket a passió hangját megütő bevezetés előz meg, és a Krisztus halálát követő földrengés ábrázolása rekeszt be. Ez utóbbit kivéve semmiféle törekvést nem találni a szenvedéstörténet mozzanatainak képi megjelenítésére; ez a zene nem kifelé mutatkozik meg, hanem mintegy befelé szól és nem tolakszik a hallgató képzetei elé. Hangfestés vagy érzelmesség helyett a meditáció médiumát a szonátaforma elvont szerkezete nyújtja. És bár a szövegek semmiféle kontraszthatást nem tettek lehetővé Haydn számára, a hét, egymást követő lassú zene egyetlen pillanatra sem válik egyhangúvá.

A szöveg feletti meditáció ellentmond a zene megszövegezésének, Haydn néhány évvel később mégis énekszólamokkal látta el eredetileg csakis zenekarra komponált művét. Ezzel a műfaj nélküli darabot a passióoratórium műfajához közelítette, egyben utat nyitva kései nagy világi oratóriumai előtt. Hogy a művet a zenei világ akkoriban nagyobb becsben tartotta, mint ma, azt az átiratok száma tanúsítja. A ma felhangzó zongoraváltozat ugyan ismeretlen kéztől való, de arról Haydn elismerően nyilatkozott; újonnan először a budapesti Könemann kiadó jelentette meg” – fogalmazta meg a mű kapcsán Dolinszky Miklós zenetörténész.

A koncertre a belépés ingyenes.