A Szegedi Szimfonikus Zenekar hazánk egyik legnagyobb zenekara, szimfonikus bérletei és más hangversenyei mellett a Szegedi Nemzeti Színház zenés előadásainak is rendszeres közreműködője. Az együttes most sok év után először Budapesten, a Zeneakadémián játszik, május 15-én Bonjour Paris! – Ravel 150 című műsorával tiszteleg Maurice Ravel születésének 150., valamint Arvo Pärt születésének 90. évfordulója előtt.

Az ismert Ravel és Stravinsky művek előtt elhangzó – és Budapesten először hallható – Arvo Pärt-darabot az Eiffel-torony tervrajzai ihlették. A mű az Orchestre de Paris megrendelésére készült. A darab komponálására készülve a szerző Bertrand Lemoine Eiffel-toronyról szóló könyvét forgatta, és ő maga így írt a mű születéséről:

„Ott hevert az asztalomon ez a lenyűgöző könyv a torony terveinek és kiviteli rajzainak illusztrációival, teljesen magával ragadva engem. Gustave Eiffel sokszorosan inspiráló volt művészi látásmódjával is, valamint ahogy a józan racionalitást vegyítette az eleganciával. Egy zeneszerző szemszögéből nézve Eiffel tornya sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyeket egy zenedarab struktúrájához lehet hasonlítani – a szerkezeti elemek közötti kapcsolatok, az építmény átláthatósága és még sok minden más. Még az állandóság is – amely az építészet egyik fontos aspektusa – kulcseleme egy zenedarabnak. Ami a Silhouette című munkámat illeti, a darab rövid és könnyed lett, akár egy tánc, egy keringő, kissé szédítő – talán olyan, mint a szelek, amelyek megérintik ezt a hegyes kolosszust.”

A hangversenyen elhangzó Ravel-zongoraverseny Paul Wittgenstein megrendelésére született, aki az I. világháborúban elvesztette jobb kezét. A különleges művet ritkán játsszák, a Szegedi Szimfonikus Zenekarhoz ezen koncerten szólistaként Kiss Péter zongoraművész, a Zeneakadémia adjunktusa csatlakozik.

Kiss Péter – fotó: Valuska Gábor

A teljes programot áthatja a tánc karaktere – Ravel híres La valse-sa a keringő apoteózisa; elegáns, mégis hipnotikus erejű darab, csakúgy, mint Stravinsky tavaszt köszöntő, pogány rítusokon alapuló balettje, a Tavaszi áldozat. És bár Stravinsky művét az eleganciával szemben inkább a nyers erő hatja át, a két mű mégis erősen rezonál. Amellett, hogy mindkettő a korai 20. század Párizsának lenyomatát hordozza, közösen szólnak valami zsigeri, az emberi lét legmélyét firtató és azon is túlmutató, univerzális vágyról, egy világégés – vagy, ha úgy tetszik, a tél – utáni újjászületésről.

A koncerten Dubóczky Gergely vezényel, aki a 2023/24-es évad óta a zenekar művészeti vezetője.