A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Hidas Judittal, Juronics Tamással, Nédó Olgával és Tarjányi Tamással.
Adj helyet magad mellett – Írónők és irodalmi műhelyek
A magyar nők a 19. században kezdhettek publikálni elsősorban divatlapokban, irodalmi magazinokban, esetleg napilapokban, a folyóiratokhoz hagyományosan kevésbé volt bejárásuk. Dénes Zsófia egy anekdotája szerint Kaffka Margit, a legendás folyóirat utólag leginkább elismert női alkotója, sérelmezte, hogy a nyugatos banketteken neki az írófeleségek közé, a „női asztalhoz” kellett ülnie, pedig ő ott szeretett volna ülni és beszélgetni a férfiakkal, mint teljes jogú alkotó.
Ez a példázat akár az irodalomról és benne a nőkről is szólhatna, de mi történt a 20. század során a folyóiratoknál, és hol tartunk most, a 21. század elején? Míg a könyvkiadásban a nők egyre inkább teret nyernek, vajon milyen a helyzetük az alkotói közösségeket tömörítő, gyakorta elitirodalmat megjelentető fórumokon; ugyanúgy jelen vannak a szerzők, mint a szerkesztők között? Odaülhetnek az asztalhoz, ahol eredetileg csak férfiak beszélgettek?
Ezeket a témákat járja körül az Adj helyet magad mellett – Írónők és irodalmi műhelyek című február 26-i esemény. A Ms. Columbo Live! Gáspár-Singer Anna, Hidas Judit és Szécsi Noémi sorozata, az online kerekasztal-beszélgetés moderátora Parászka Boróka. Hidas Judit író-szerkesztő-újságírót, a Szépírók Társaságának tagját arról is kérdezzük, a Ms. Columbo live! mikor és milyen céllal jött létre; miért számít még mindig érdekességnek, ha egy írónő, költőnő kerül a figyelem középpontjába; miért fontos beszélni a női alkotókról és miért nem alkotókról beszélünk?
Carmina Burana a Szegedi Kortárs Balett előadásában
Carl Orff főművét, a Carmina Buranát 1937-ben mutatták be Frankfurtban. A mű oratóriumként is rendkívül hatásos és népszerű, de a zeneszerző maga is úgy tervezte, hogy a 13. századi versgyűjteményt kantátaszerűen megzenésítő Carmina Buranát színpadi játék formájában adják elő. Az 1960-as évek óta számos tánckoreográfia született a műre, amelynek két meghatározó eleme a rendkívül leegyszerűsített motívumkészlet és a mágikus ismétlés.
A Szegedi Kortárs Balett 2021. február 23-án online közvetítés keretében teszi elérhetővé egyik ikonikus előadását, amelyre sok-sok év után is rengetegen kíváncsiak. A Carmina Burana koreográfusa Juronics Tamás Kossuth-díjas magyar táncművész és koreográfus, színházi rendező, Érdemes Művész, aki 1987-ben szerződött a Szegedi Kortárs Baletthez. Az együttes művészeti vezetője, táncosa, koreográfusa, rendezője nevéhez több mint 50 koreográfia fűződik. Mások mellett A kékszakállú herceg várában vagy a Koldus és királyfiban nyújtott emlékezetes szerepén kívül sokak számára a Carmina Buranában eltáncolt Halál is meghatározó.
Ráadásul ez az egyetlen olyan darab a Szegedi Kortárs Balett repertoárjában, amelyben még fellép Juronics Tamás, aki egy helyen azt mondja az Orff-mű rendezése kapcsán: „a csalódások, örömök, félelmek megélésével mindannyian egyre többet tudnak meg önmagukról, sorsukról, lehetőségeikről.” Juronics Tamástól azt is kérdezzük, mondhatjuk-e, hogy különleges a kapcsolata a Carmina Buranával; a díszlet és jelmez tekintetében volt-e változás az elmúlt 20 évben; a táncosok generációváltása nyomonkövethető, de miért fontos, hogy a társulat tagjai táncolhassanak ebben a produkcióban: beavatás-e; továbbá a Halál alakja több jelentésréteggel is bír, mit közvetít szerinte?
Nédó Olga új lemeze
Különleges zenei időutazásra invitálja legújabb, ingyenesen letölthető lemezén a muzsika szerelmeseit Nédó Olga Prima és Kölcsey-díjas hegedűművész. A Régen és ma projekt keretében megjelenő rendhagyó népzenei CD egyedülálló a maga nemében. Gitár, zongora, fuvola, doromb, basszusgitár, hegedű tolmácsolásában élednek újjá az ismert és kevésbé ismert magyar népdalok. Ez a lemez a népdalok újragondolása, hagyomány és merész modernség ötvözése.
A Hejj Dunáról című népdal azért lett az első dal a korongon, mert a doromb és a basszusgitár gyökeresen eltérő hangzásvilágának találkozásából fantasztikus dolog jött létre. A hegedűművész azt is elárulta, hogy az albumon hallható, Látod, édesanyám című dalt nemrég elvesztett édesanyja emlékének ajánlotta.
Az izgalmas hangszerelés, a virtuóz hegedűjáték, Zsoldos Béla hangszerelése és az illusztris vendégek – köztük a dorombon közreműködő kétszeres Kossuth-díjas Gryllus Vilmos – a garancia a sikerre. Nédó Olga arról is mesél, eddig megjelent lemezei között mit képvisel számára ez az anyag; hogyan lehet megszólítani a népzenei hagyományok kapcsán a fiatalabb generációt; hogyan lehet harmonikusan összekapcsolni a népzenét a legmodernebb hangzásokkal?
Crescendo Nyári Akadémia
Idén július 21. és augusztus 2. között rendezik meg a tokaji Crescendo Nyári Akadémiát. Amerikából és Európából érkező művésztanári karral várják a tehetséges, fejlődni vágyó zenészeket másfél hétre, közös muzsikálásra Tokajba. Az elmúlt hónapban sokan jelentkeztek, és továbbra is arra biztatják a szervezők az érdeklődőket, hogy csatlakozzanak a mesterkurzusokhoz, mert gazdag programmal készülnek a résztvevők és a koncertek iránt érdeklődő közönség számára.
A korábbi években megszokott operajelenet, szólóhangszeres, kamarazenei, zenekari, barokk, ifjúsági, kórus, jazz és improvizációs kurzuson kívül idén újdonságként a szaxofon és a jazz szaxofon is helyet kap, sőt újra lesz gitárkurzus is. Tarjányi Tamással, a Crescendo Nyári Akadémia művészeti igazgatójával arról is beszélgetünk, melyik mű csendül majd fel a Crescendo Szimfonikus Zenekarral, és mely kontinens zenekarai, művésztanárai érkeznek idén Tokajba; lesznek-e új tanárok, és a magyar művészek közül kikhez jelentkezhetnek a hallgatók?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. február 21-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
