A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása február 13-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Rácz Zoltánnal, Salyi Noémivel, Szabadi Vilmossal és Tallós Ritával.
Amadinda Percussion Project
Az Amadinda Ütőegyüttes 1984-ben alakult meg; tagjai – Rácz Zoltán, Váczi Zoltán, Bojtos Károly és Holló Aurél – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezték tanulmányaikat. Az együttes megalakulásakor két fontos célkitűzést állítottak működésük középpontjába. Egyfelől az addig Magyarországon még előadatlan, ugyanakkor addigra már klasszikussá vált ütőhangszeres repertoár bemutatását, másfelől a magyar zeneszerzők ütőhangszeres műveinek hazai és külföldi megismertetését.
A formáció kezdettől fogva arra törekedett, hogy működésével új művek komponálására inspirálja a magyar és külföldi zeneszerzőket. Az Amadinda azonban már régóta nem csupán egy ütőegyüttes, hanem egy generációkat felnevelő műhely. Az Amadinda Percussion Project február 24-i eseménye is a fiatal muzsikusnemzedéket szólítja meg és vonja be ebbe a különleges világba. Az együtteshez a legkülönbözőbb módon kötődő tanítványok az elmúlt évtizedekben a hazai ütőhangszeres előadóművészet meghatározó képviselői lettek, hogy a legfontosabb nagyzenekarokban és kortárs ensemble formációkban vigyék tovább az Amadinda szellemiségét.
Az évtizedek alatt felhalmozódott tudást és tapasztalatot felelősen továbbörökítve útjára indították az Amadinda Percussion Project elnevezésű programot, amelynek keretében az együttes tagjainak irányításával és részvételével fiatalabb muzsikus nemzedékeket is bevonnak munkájukba, és izgalmas kamarazenei koncertprogramokat állítanak össze közösen.
A február 24-i koncert kapcsán Rácz Zoltánnal, az Amadinda egyik tagjával beszélgetünk többek között arról, hogyan állt össze a program, és kik zenélnek majd együtt?
Hatszáz tojás, egy se görbe
Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész egy hajdani, jómódú nyugat-dunántúli háziasszony, Molnár Julia konyhájának titkos receptjeit, egyúttal a 19. század első felének gasztronómiai történetét is megmutatja az olvasónak a Hatszáz tojás, egy se görbe – Molnár Julia szakátskönyve 1854 című könyvében.
A kézzel írott receptfüzet kalandos úton került a tulajdonostól Saly Noémihez, aki levéltári kutatások, sőt grafológus segítségével és múzeumi gasztronómiához kapcsolódó relikviák mentén idézi meg az 1850-es évek Magyarországát és a magyar konyha kialakulásának e szakaszát. Természetesen a receptek mellett éppen a nyelvi jellegzetességek, a művelődéstörténeti adalékok teszik igazán különlegessé a kötetet. Saly Noémtől azt is kérdezzük, vajon igaznak tartja-e azt az idézetet, amely szerint „A magyar konyha története nem más, mint a jó ötleteket elfogadó, ötvöző, dominanciákat is beépítő táplálkozási fejlődés – az ősi ázsiai nomád, a német, az olasz, a szláv, a török, az osztrák és a francia gasztronómia szintézise”, de mesél arról is, hogyan került kapcsolatba Molnár Julia szakácskönyvével.
Szabadi Vilmos és a MÁV Szimfonikusok
Szabadi Vilmos Érdemes Művész, Bartók–Pásztory és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, tanszakvezető egyetemi docens, akit egy exkluzív mesterkurzusa után beválasztottak a világ egyik legjobb zenei képzését nyújtó szingapúri akadémia online oktatási testületébe. A pályakezdő hegedűsök oktatására alapított Szingapúri Hegedűfesztivál Szingapúrban – mint a klasszikus vonószene világszínvonalú központjában – intenzív program a hegedűsök számára, célja a szingapúri klasszikus zenei oktatás színvonalának emelése. A fesztivál világhírű zenészekből álló nemzetközi testületet működtet, és évente különböző célkitűzésekkel fogadja a hegedűsöket a világ minden tájáról mesterkurzusokkal, koncertekkel.
Szabadi Vilmos nemcsak e különleges online tantestület tagjaként dolgozik most, de itthon is készül február 25-i koncertjére. A MÁV Szimfonikus Zenekar élő közvetítés keretében ad koncertet, amelyen felcsendül többek között, Wagner Siegfried-idillje, Schubert III. (D-dúr) szimfóniája és Mozart 4. D-dúr hegedűversenye. Mozart, aki 19 éves korában komponálta ezt a hegedűversenyét, maga is jól hegedült, ennek is köszönhető, hogy valamennyi hegedűversenyének karaktere csupa öröm és derű. Schubert még ennél is fiatalabb korában, 17 évesen írta III. szimfóniáját, amely szintén az örömről szól. Szabadi Vilmost arról is kérdezzük, mit kell tudni a szingapúri akadémiáról és az online tantestületről?
Aranytigrisek
2020 végén, az első online debütáló magyar musicalként mutatkozott be az eSzínház felületén Tallós Rita rendezésében az Anyatigrisek. A színész-rendező nevéhez olyan előadások fűződnek, mint az Anyád kínja a Royal Orfeumban, a Naptárlányok a Pesti Magyar Színházban és a Menopauza a Játékszínben.
A Liliom Produkció Női Színház első előadásaként színre vitt Anyatigrisek egy ízig-vérig női előadás – ahogyan a társulat mottója is szól: Nők, nőkről, nem csak nőknek! A Barbinek Paula, Sajgál Erika, Tallós Rita és Révész Viktória által alapított vállalkozás célja új megközelítésben láttatni a női lélek rejtelmeit, és előadásaik segítségével elérni, hogy a nők nyíltabban beszéljenek az őket foglalkoztató dolgokról, olykor tabukról is. A Liliom Produkció mint női színház brand tehát, kifejezetten nőket érintő témákat dolgoz fel, s mint ilyen, abszolút egyedülálló a világon.
Az Anyatigrisek Sue Fabisch díjnyertes dalszerző, író darabja, akinek Motherhood the Musical című darabja több mint tíz éve fut folyamatosan teltházzal. Előadás dalai elnyerték a Radio Disney díját, emellett Sue saját szerzeményeiből álló albuma bekerült a Billboard Magazine Comedy Chart első 10 helyére. A darab zeneszerzője Johnny Rodgers nemzetközileg elismert énekes-dalszerző, Broadway-veterán, az amerikai zene nagykövete. Tallós Ritával arról is beszélgetünk, miért és mikor esett a választása Sue Fabisch darabjára?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2021. február 14-én, vasárnap este hét órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
