A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása január 8-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Dinyés Dániellel, Horváth Balázzsal, Masa Tamással és Szitha Miklóssal.
Az évek óta sikerrel futó Operabeavató című sorozat 2022-ben is várja a legkisebbeket és az idősebbeket is a Hatszín Teátrumban. Mozart három legismertebb olasz nyelvű operájának – a Figaro házasságának, a Don Giovanninak és a Così fan tutténak – köszönhette legnagyobb sikereit, az Operabeavató sorozat pedig ezt a három operát elemzi operaénekesek és színészek segítségével. Az évad közreműködői többek között: Bucsi Annamária, Cseh Antal, Ferenczy Orsolya, Gábor Géza, Horváth István, Kolonits Klára, Kovács István, László Boldizsár, Nánási Helga és Tötös Roland.
A nézőket Dinyés Dániel zeneszerző, zongoraművész vezeti be a zene rejtelmeibe, az operai próbafolyamatba pedig Göttinger Pál rendező enged betekintést. A legnagyobb operákat humoros és közérthető formában ízekre szedő sorozat 2022 júniusáig Mozart Szöktetés a szerájból című művének elemzésével folytatódik. Mozart 1781 júliusában kapta meg a Szöktetés a szerájból című dalmű szövegkönyvét. II. József császár kifejezett kívánsága volt, hogy a regényes játékot a kor egyik legnagyobb zeneköltője zenésítse meg.
A librettóban Mozart új lehetőségeket talált: a szokványos olasz szövegkönyvekkel szemben – amelyek csak lazán fűzték össze az egyes áriákat, duetteket, tercetteket – az új szövegkönyv igazi játékosságot képviselt, és az olasz mesterekre jellemző egységek mellett megjelennek ún. Singspielek (daljátékok) is, amelyek egyre jobban elterjedtek a német színpadokon, és a népi játék hangvételét honosították meg a dalszínházban. Az 1782 júliusában bemutatott Szöktetés a szerájból lesz tehát a középpontban január 17-től az Operabeavató sorozatban, amelynek kapcsán Dinyés Dánielt arról is kérdezzük, mi tette naggyá és fontossá ezt a művet, és mi az, ami számára zeneszerzőként igazán izgalmas benne?
Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál az újzene sokszínű, innovatív világába enged betekintést és teszi átláthatóvá azt új füleknek is. A 2022-ben a „Mi és Ők” mottó köré szerveződő januári fesztivál programjai európai országok és a magyar művészeti élet kapcsolatára fókuszálnak.
A fesztivál célja idén is új módszerekkel bemutatni, ezáltal szélesebb közönség számára is könnyebben elérhetővé tenni az újzenét, a mai zene avantgárd hagyományaiból táplálkozó irányzatát. 2022-ben a kilencedik fesztivál várja az érdeklődőket, ám ezúttal csak néhány napra. A januári hangversenyekből, kiállításból és filmklubból összeálló program egyfajta pihenőévként is felfogható, ugyanis 2023-ban megújult formában jelentkezik majd a programsorozat. Ezzel együtt most is különleges, eddig itthon még nem hallott, az Átlátszó Hang jellegéhez, rangjához méltó eseményekkel találkozhatunk.
A hagyományokhoz híven az év első átlátszó hangjaival idén is a Zeneakadémiai nyitókoncertjén találkozhatnak az érdeklődők. A fesztivál programjai további budapesti helyszíneken – a Budapest Music Centerben, a Budapesti Francia Intézetben, a FUGA – Budapesti Építészeti Központban, a Három Hollóban, az OMA-ban (Ordinary Music Archives) és a Trafó – Kortárs Művészetek Házában – valósulnak meg, ahol többek között a neves külföldi művészek, valamint a magyar kortárszenei élet ismert szereplői állnak színpadra. A fesztivált január 23-án a Zeneakadémia hangszeres szólistáinak koncertje zárja a Fugában.
Az idei évben Horváth Balázs mellett Dargay Marcell a programok általános kurátora. A BMC könyvtárában kialakított olvasósarokban ezúttal is megismerhetőek az elhangzó művek partitúrái a fesztivál ideje alatt. A ma induló Átlátszó Hang kapcsán Horváth Balázs zeneszerzővel arról is beszélgetünk, mik voltak a legfontosabb szempontok az idei eseménysorozat szervezésekor, és kiket láthatunk, hallhatunk a következő néhány napban?
HARASO – Legyen az éve végre jó! címmel a Sabbathsong Klezmer Band újévi koncertjét élvezhetjük január 16-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A Masa Tamás által életre hívott formáció tagjai Masa Anita (ének, hárfa), Bódi Mónika (hegedű), Szabó Bálint (klarinét), Kovács Laci (szaxofon), Csányi Sándor (harmonika, zongora), Szentkirályi György (buzuki, gitár), Langer Zoltán (nagybőgő), Rostás Csaba (darbukka) és Andrasics Szabolcs (dob).
A klezmer mint műfaj elsődlegesen a kelet-európai jiddis hangszeres tánczenét jelenti. E zenéről való ismereteink legfőbb forrása Moses Borowski 1938-ban megjelent műve, a Zsidó hangszeres népzene, továbbá az irodalom és idős zenészek szóbeli közlései, interjúk. Egykor a kelet-európai zsidóság körében egyes ünnepek alkalmával, valamint a lengyel, orosz és moldvai urak több napos lakodalmain játszottak a klezmer zenekarok, mára azonban nagyon népszerűvé vált a műfaj szerte a világon, így itthon is több híres formáció őrzi a hagyományt.
A Sabbathsong Klezmer Band régi szokásához híven újévi koncertjére meghívta Beke Farkas Nándort, a Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar elnökét, Lisztes Jenő világhírű cimbalomművészt és lesz meglepetésvendég is. Masa Tamást arról is kérdezzük, mire utal a címválasztás?
Nemes Nagy Ágnes 60 éve írt, Az aranyecset című verses meséjének első élőszereplős színpadi feldolgozását mutatja be a Zichy Szín-Műhely a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából. A költő 1922. január 3-án született. A január 14-i ősbemutató mellett a költő, műfordító és pedagógus munkásságát bemutató előadást is szerveznek a Zichy Szín-Műhely a „Színház az iskolákba megy” programja keretében.
Az iskolai sorozatban a Pilinszky János születésének 100. és halálának 40. évfordulója alkalmából a Müpa, a VersszínházTM és a Zichy Szín-Műhely koprodukciójában készült World of Pilinszky (Létmesék kicsit és nagyon fölnőtteknek) című, többszereplős összművészeti monodrámát is bemutatják országszerte. A Zichy Szín-Műhely 2014-ben alakult társulatát olyan színészek alkotják, akik elgondolkodtató előadások létrehozását tekintik feladatuknak, ezzel együtt az ifjúság nevelését és a magyarságtudat erősítését tűzték ki célul.
Az alapító-producer, Zichy Gabriella annak a nemesi családnak a leszármazottja, amelynek tagja volt a festőgéniusz, Zichy Mihály is. Darabjaikat utazó színházként az egész Kárpát-medencében igyekeznek bemutatni. A Zichy Szín-Műhely repertoárjában jellemzően az ifjúság számára létrehozott előadások szerepelnek, amelyeket rendszeresen játszanak iskolákban, művelődési házakban és hétvégi, délelőtti előadások formájában, ekkor már családok részére is.
„Nemes Nagy Ágnes hitt abban, hogy a gyermekek maguk is költők és minden megmozdulásuk költészet, a költőnő versei pedig megújították a magyar gyermekköltészetet” – mondja Zichy Gabriella. Az aranyecset rendezője, Léner András, a darabban Fekete Linda, László G. Attila és Illés Dániel játékát láthatjuk. A rendező kiemelte, hogy Szitha Miklós Liszt-díjas ütőhangszer-művész, zeneszerző, a Talamba Ütőegyüttes alapító tagja olyan zenét komponált az előadáshoz, amely játékosságával kicsiket és nagyokat egyaránt megszólít. Nemes Nagy Ágnes verses meséjének megzenésítése kapcsán Szitha Miklóssal arról is beszélgetünk, mi volt az a zenei alapgondolat, amiből építkezni kezdett; és milyen zenei lüktetés jellemzi Nemes Nagy Ágnes költészetét?
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. január 9-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
