A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása április 9-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Harsányi Attilával, Rák Bélával, Takáts Andreával és Tollár Mónikával.
A Magyar Színház nemrég mutatta be az Oliver! című musicalt a Jászai Mari-díjas Szente Vajk rendezésében. Charles Dickens nagysikerű regénye, a Twist Oliver számos művészt megihletett már, festmények, filmfeldolgozások, színpadi adaptációk születtek. A brit Lionel Bart 1960-ban írta meg az Oliver! című musical szövegkönyvét és zenéjét, amely azóta is akkora sikerrel fut, hogy Andrew Lloyd Webber egyenesen a „modern brit musical atyjának” nevezte Bartot. Az előadás 1963-ban, David Merrick rendezésében hatalmas sikerrel debütált a Broadwayn, majd egyike lett a világ legismertebb musicaljének.
Az előadást a hagyományos, történelmileg hű megközelítés és a modernitás, a 21. századi színpadtechnika és látványvilág egyaránt jellemzi. Az alkotók testközelbe hozzák a 19. századi Londont, annak ködös, veszélyes, realisztikus és sötét oldalával, miközben a jó olthatatlan világosságára és győzni akarására helyezik a hangsúlyt.
A Magyar Színházban futó musical kettős szereposztással várja közönségét. A címszerepben Farkas Olivér és Holló-Zsadányi Norman, Fagin szerepében Harsányi Attila és Feke Pál látható. A történet rosszfiúja, Bill Sikes bőrében Pavletits Béla és Adorjáni Bálint áll a színpadon. A musical női főszereplőjét, Nancyt Kovács Gyopár, valamint a belga származású színész és énekesnő, Stéphanie Schlesser alakítja. A darab fordítója Hamvai Kornél, a dalszövegeket Tompa Péter jegyzi. A koreográfus Túri Lajos Péter, az előadás zenei vezetője pedig Drucker Péter. A monumentális díszletet Rákay Tamás álmodta meg, a jelmezek Kovács Yvette Alida munkái, az élő zenekar által megszólaltatott dallamok pedig különleges atmoszférát teremtenek.
Harsányi Attila Jászai Mari-díjas színművészt arról is kérdezzük, mi volt a rendezői koncepció központi témája. Az 1838-as Dickens-regény előszavában „lopott áruk átvevőjeként” írják le Fagint, olyan személyként, aki gyerekekből csinál bűnözőt és kegyetlenül bánik velük, s Dickens egy valaha élt személyről, Ikey Solomonról formázta. Vajon mi az ő igazsága a darabban?
Rák Béla gitárművész
Rák Béla Artisjus-díjas gitárművész-tanár a budapesti és a bécsi Zeneakadémián diplomázott. Jelenleg Ausztriában, a bécsi Zeneművészeti Egyetem Népzenekutató és Ethnomuzikológiai Intézetében és a bécsi Egyetem Európai Ethnológiai Intézetében írja PhD doktori disszertációját a burgenlandi magyarok zenei hagyományairól. A tanítás mellett rendszeresen koncertezik, repertoárja főleg a klasszikus gitárirodalom remekeiből – reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus – és XX. századi művekből áll. Emellett a Rák Béla Combo zenekarral (2 akusztikus gitár, basszus, ének felállásban) virtuóz gitárjátékon alapuló dallamos jazzt is játszik. Tavaly év végén jelent meg első önálló albuma, amelynek anyagát zenekarával nagy sikerrel mutatta be, nemrég pedig egy teljesen új, tőle talán szokatlan stílusú, rockosabb lemezzel jelentkezett, amely a Mr. Crab címet viseli. Rák Bélával arról is beszélgetünk, mi az album különlegessége; hogyan állította össze az anyagot; a dalok szövegét mi inspirálta, és mennyiben törekszik a kísérletezésre?
Beszélgetés a költészet napján
Két szimpla a Kedvesben címmel költészetnapi beszélgetést hallhatunk Gergely Ágnes Kossuth-díjas költővel a Mazsike szervezésében április 11-én. Az est házigazdája Winkler Nóra, az életműből Takáts Andrea színművész olvas fel részleteket. Gergely Ágnes költő, prózaíró, esszéista, műfordító, vers- és prózaírói munkája az 1960-as években indult az 1963-ban megjelent Ajtófélfámon jel vagy, illetve a Glogovácz és a holdkórosok című kötetekkel. Írói életművének meghatározó része a lírai költészet. 2006-ig tizennégy verseskönyve jelent meg, köztük hat gyűjteményes válogatás; összegyűjtött versei 2006-ban jelentek meg az Útérintő című kötetében.
Két, piros pontokkal tűzdelt halászhajó
ül a vízen,
az öbölkaréjban, jobbra, tüzek égnek
a sziklák alatt,
öreg japán figyeli, ahogy zümmögnek
az európaiak,
bólint nekik, és elindul a hullám,
orgona zúg,
valaki csapkod odalent,
hova lett az anyanyelv, az isteni korlát? – írja az Esti kórusban.
Gergely Ágnes regényei – az elsőt leszámítva – összetartoznak, egy önéletrajzi ihletésű, de fikciós elemekkel átszőtt tetralógia darabjainak tekinthetők. A négy regényt és a költői életművet egészítik ki az író memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló. Tevékenységének fontos területe a műfordítás. Első műfordításkötetei 1958–59-ben jelentek meg (James Joyce és Dylan Thomas művei). Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője. Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul, franciául és svédül jelentek meg.
Gergely Ágnest 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia. A 88. születésnapjára szervezett költészetnapi beszélgetés kapcsán Takáts Andrea színművészt – mint a női írók és költők avatott közvetítőjét – arról is kérdezzük, hogyan látja Gergely Ágnes életútját; milyen metaforák, szimbólumok kísérik, és tekinthető-e munkássága az emberi lét, a szépség, a szerelem különleges látásmódú, aprólékos elemzésének?
6Szín Teátrum: A lemez két oldala
Janikovszky Éva előtt tiszteleg A lemez két oldala című előadás a 6szín Teátrumban április 23-án. A Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, szerkesztő első kötetét 1957-ben adták ki, ezt a kötetet még Kispál Évaként jegyezte. A könyvet 32 mű követte, melyek 35 nyelven jelentek meg. Írói munkásságának fontos témái az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék és a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet – sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól.
„Biztos mindenkinek ismerős, ha a saját véleménye nagyon eltér a saját – adott esetben fél órával ezelőtti – véleményétől, csak mert közben egy másik szerepbe került, és már nem az anyukáját kell győzködnie ugyanarról, hanem a gyerekét. Nyilván néha nagyon nehéz nevetni ezeken a helyzeteken, de egy sötét nézőtéren simán lehet úgy csinálni, mintha ez nem rólunk szólna, hanem másokról. A fergeteges előadás gyorsan magával ragadja az embert, az elragadtatottság állapotában viszont nehéz színlelni, így a röhögés feloldja azokat a gátlásokat, amik ezekben a helyzetekben rakódnak ránk. Janikovszky Éva azonban túl jó megfigyelő, a megengedő humor nem fedi el, hogy ezek bizony mi vagyunk. Szóval ez valami felszabadító röhögés, amiből kevés van az életünkben, miközben minden más módszer hatástalannak tűnik az élet nagy kérdéseinek kezelésére” – olvasható az esemény ajánlójában.
Az est során a lemez A oldalán hallható: Horváth Lili és Kovács Patrícia/Szamosi Zsófia. A lemez B oldalán hallható: Elek Ferenc és Simon Kornél. Az eredeti könyvből a színpadi szövegváltozatot készítette és az előadást rendezte Tollár Mónika, akinek kedvenc idézete A lemez két oldala című könyvből a következő: „…Mindenki csak szörnyülködött, hogy mit csináltam a kezemmel, én meg mondtam, hogy málnát szedtem a férjem nagybátyjánál. Na és mennyi málnát kaptatok, kérdezték, én meg mondtam, hogy szerencsére a férjem rokonai nem hoztak olyan helyzetbe, hogy vissza kelljen utasítanom…!” Tollár Mónikával Janikovszky Éváról és az általa megálmodott előadásról beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. április 10-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.