A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása május 28-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Gömöri András Mátéval, Kálló Bélával, Kokas Dórával és Mikola Péterrel.
Fat Pig
Neil LaBute Fat Pig című darabja június 16-ig látható a Karinthy Színház és a Budapest Playhouse együttműködésében, Gömöri András Mátéval a főszerepben. Neil LaBute amerikai drámaíró és forgatókönyvíró színdarabját 2004-ben mutatták be az Off-Broadway-n, New Yorkban, majd 2008-ban Londonban, ahol rögtön el is nyerte Legjobb vígjáték kategóriában az Olivier-díjat, ami a brit színházi világ legmagasabb kitüntetése, egyenértékűnek számít a Broadway Tony-díjával. A történet szerint Tom, egy nagyvállalat feltörekvő munkatársa egy véletlen folytán megismerkedik a szabadszájú és nagyon vicces Helennel, aki molett alkata miatt erőteljesen eltér az aktuális szépségideáltól. Tom azonban gyengéd érzelmeket táplál iránta, ám ahogyan kapcsolatuk elmélyül, a történet egyre bonyolódik, többek között a munkahelyükön tapasztalható gúnyolódások miatt, ami Tom kitartását, érzelmei fölvállalását is próbára teszik.
A darabban Helent Balázs Andrea alakítja, aki már dolgozott Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással is a Tortúra című darabban, hozzájuk csatlakozik Gömöri András Máté, akit főként zenés darabokban és tévésorozatokban láttunk eddig. 2012-ben debütált a Budapesti Operettszínházban, játszott többek közt az Elisabeth, a Rómeó és Júlia, a Fame, az Elfújta a szél, a Virágot Algernonnak, A Notre dame-i toronyőr és az Ének az esőben című musicalekben. 2018 októberében debütált a Pinceszínház Tribádok éjszakája című drámájában, amelynek köszönhetően prózai szerepkörben is megismerhette őt a szakma és a közönség. Most pedig itt a Fat Pig, amelynek kapcsán arról is beszélgetünk, vajon vígjátékról, vagy inkább drámáról van-e szó?
Zergetánc
Zergetánc címmel láthatjuk Pozsgai Zsolt történelmi drámáját a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásában, Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész rendezésében a Pozsonyi úti Altemplomban május 31-én. A darabban Báthory Zsigmond és felesége, Mária Krisztina kapcsolata, valamint a kor diplomáciai és politikai bonyodalmai is fókuszba kerülnek. Ifjú Báthory Zsigmond, Erdély választott nagyfejedelme merész célokat dédelget: Erdély haderejét egyesíteni Magyarország és Ausztria hatalmával a közös ellenség, a török szétzúzására… Az ifjú Báthory Zsigmond a törökkel való háborúskodása, valamint egyéb politikai csatározásai közepette házasodásra gondol. Mária Krisztinát, Károly főherceg leányát szándékozik elvenni, akit Bocskai István, a helyettese hoz el Grazból Erdélybe. Izgalmas történelmi helyzet, amelyből a Zergetánc című előadásban egy soha be nem teljesült házasság szomorú története bontakozik ki, valamint személyi és közösségi tragédiák sora, amelyek nagyon messzire vezetnek. Ki nyeri ezt a játszmát, vagy lesz-e győztes egyáltalán? Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész, az előadás rendezője szerint a darab fontos fókuszpontja, hogy egy olyan Közép-Európai térségben élünk, ahol erős kulturális közegek ütköznek, és mégis, együtt kell, hogy tudjanak élni. Megmutatja, hogy a székely kultúra és a Habsburg birodalmi kultúra hogyan tud, hogyan nem tud, vagy hogyan kényszerül egy térségben megtalálni a kompromisszumokat. Másfél hónapos kutatómunka előzte meg a próbákat, de ahogy mondja, óriási élmény volt együtt dolgozni a társulat valamennyi tagjával. Báthory Zsigmond szerepében Boros Ádámot láthatjuk, akinek partnerei a színpadon Mészáros Árpád, Stelly Zsófia, Csomor Csilla, Dóczy Péter, Tóth Zsuzsi, Pap Katalin, Kákonyi Tibor és Krizsik Alfonz. Kálló Bélától azt is kérdezzük, az ismert történelmi korszak mely pontjaira, összefüggéseire szerette volna ráirányítani a reflektorfényt?
Kamarazene Ukrajnáért
Maxim Rysanov orosz-ukrán brácsaművész kezdeményezésére számos világhírű muzsikus ad koncertet június 9-én a Zeneakadémia Nagytermében Segélykoncert, kamarazene Ukrajnáért címmel. A koncert teljes bevételét a háború ukrán áldozatainak megsegítésére fordítják a szervezők. „A jelenleg is zajló, több ezer áldozatot követelő orosz-ukrán háború személyesen érint, hiszen a kialakult helyzet menekülésre, otthonaik elhagyására, vagy éppen a harcok felvételére kényszeríti az Ukrajnában élő családtagjaimat” – mondja Maxim Rysanov brácsaművész, aki leszögezte, hogy művészként kötelességének érezte, hogy többek között megszervezzen egy ilyen segélykoncertet, amelyhez számos kiváló művész csatlakozott. A koncert programja a háborús időket, azok különböző hangulatait, aspektusait idézi meg Beethoven művészetétől egészen Richard Strauss műveiig. A fellépő művészek: Alena Bajeva, Szergej Dogagyin, Clara-Jumi Kang, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Maxim Rysanov, Szűcs Máté, Edgar Moreau, Kokas Dóra, Fejérvári Zsolt, Vigh Andrea, Marie Seidler, Gyenyisz Kozsuhin és Fejérvári Zoltán, akik Debussy, Elgar, Schubert, Bartók és Kodály műveit adják elő közösen. „Hálás vagyok a barátaimnak és művésztársaimnak, hogy közösséget vállaltak. Külön megtisztelőnek érzem, hogy három orosz művészt is a fellépők között tudhatunk. Ez számomra mérhetetlen jelentőségű” – fogalmazott Rysanov. Az est egyik fellépőjével, Kokas Dóra csellóművésszel beszélgetünk a közelgő koncert kapcsán.
Zorka és Berci kalandjai
A Móra Kiadónál jelenik májusban új köntösben Mikola Péter népszerű mesekönyve, amelyben Zorka és Berci kalandjait olvashatja gyerek és felnőtt. Családi mesék a Zorka-mesék, amelyeknek fontos célja a szülő-gyermek együtt-játékának támogatása, inspirálása sok-sok ötlettel; ugyanakkor számos történet foglalkozik olyan érzelmekkel, helyzetekkel, amelyek a gyerekek számára meghatározó élmények, mint a születés, a halál, konfliktusok játékos kezelése, de olvashatunk a gyógyító pusziról, betegségről, párnacsatáról, titkokról, a tavasz ébredéséről. Miért fontos a gyermekkor játékos kapcsolódása a felnőtt élet minden emberi kapcsolódásához? Erről így ír dr. Károlyi Sára klinikai szakpszichológus a könyv ajánlójában: „Ez a könyv nem egy szokványos mesekönyv. Olyan, mint Exupery kishercege. Nehéz meghatározni, hogy kinek szól elsősorban, a gyermeknek vagy a szülőnek. Szeret, tanít. Eltorzult lelkivilágunkban szinte elsősegélyt nyújt az életben maradáshoz. A család ereje a szeretetben van, amely a megismerés, megszeretés, elfogadás és az egymás iránti felelősségvállaláson alapul. Ezt a felelős szeretetet csak akkor tudja a szülő adni, ha nem oktatva nevel, hanem amikor ’lemegy’ a gyermek szellemi, érzelmi, értelmi szintjére, és azt megismerve segíti őt a felnőtté válásban. A lélek finomsága járja át a történeteket. A Zorka-meséket azért is tartom értékes könyvnek, mert a gyermek-felnőtt viszonynak azt a formáját mutatja meg, amit ez az ’okos’ világ már elfelejtett.”
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. május 29-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
