A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának soron következő adása július 30-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Bánki Ákossal, dr. Pandur Ildikóval, Szűcs Gáborral és Turjányi Miklóssal.
Garten Balaton
Negyedik alkalommal rendezik meg a Balaton északi partjának immár négy településén a Garten Balaton kortárs művészeti fesztivált. Az idén augusztus 5. és 14. között rendezendő kortárs művészeti hetek négy észak-balatoni községben, Lovas, Felsőörs, Alsóörs és Csopak kiállítóhelyein és szabadtéri helyszínein kiállításokkal és vásárral, tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, színházzal, koncerttel, kertmozival, gyerekprogramokkal is várják a látogatókat. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a kortárs képzőművészet, szobrászat, illetve idén először a kortárs fotó áll a rendezvénysorozat középpontjában. A kiállításokkal egybekötött programsorozat célja, hogy a kortárs képzőművészetet személyes közelségbe hozza a befogadókkal, valamint a helyi kulturális szereplők bevonásával felpezsdítse a mikrotérség kulturális életét. A tíznapos eseménysorozat ideje alatt 4 helyszínen 7 kiállítás és összesen 40 program, köztük számos társművészeti, ismeretterjesztő és edukatív rendezvény lesz. A Garten Balaton célja a kortárs képző- és fotóművészet középpontba állítása és a vizuális művészetek bemutatása. A Garten Kortárs Művészeti Alapítvány kiemelt szakmai együttműködő partnere a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ és a Nagy Gyula Művészeti Alapítvány. A pódiumbeszélgetéseken képzőművészek és fotográfusok, gyűjtők, művészeti menedzserek és kurátorok beszélgetnek a képzőművészet legaktuálisabb kérdéseiről. A kertmozi dokumentum- és játékfilmjei mellett a koncerteken kortárs- és könnyűzenei produkciók hallhatók, a tárlatvezetéseken pedig a szakértők a művek többféle lehetséges értelmezését vázolják fel a hallgatóság bevonásával. A Garten Balaton alapítói és kurátorai Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész, akitől azt is kérdezzük, mire reflektál idén a Garten Balaton; hogyan, milyen irányban bővült a kínálat?
Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain
A 2017 óta zárva tartó, idén 150 éves Iparművészeti Múzeum csupán néhány hétre ugyan, de öt év után ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt. A felújítására váró épület ezúttal olyan műtárgyaknak ad otthont, amelyek szintén újjászületésükre várnak. Az Opus 735 – A háború nyomai az Esterházy hercegi kincstár műtárgyain című rendhagyó bemutató a 735. kiállítás az 1872-ben alapított múzeum regisztrált tárlatainak sorában. Az itt látható, még roncs állapotú Esterházy-műkincsek válogatása a háborúk pusztításáról tanúskodik. A tárgyak egy része jóvátehetetlenül megsemmisült; a maradványokat Esterházy Pál herceg kérése szerint az Iparművészeti Múzeumba szállították. Hogy ez a tragikus háborús esemény mégsem vezetett a kincstár teljes „végromlásához”, az kizárólag az idén 150 éves múzeum restaurátorműhelyeiben folyamatosan, generációkon át, napjainkban is zajló konzervátori és helyreállítási munkának köszönhető. A különböző mértékben károsodott műtárgyak restaurálása egyedi módszereket igényel, hogy újra hiteles összképet alkothassunk majd egyszer erről a Magyarországon egyedülálló módon egységében megmaradt főúri gyűjteményről. A kiállítás az Esterházy-kincstár súlyosan megsérült, részben megsemmisült vagy apró darabokra tört, de a magyar főúri luxust reprezentáló dísztárgyaiból mutat be válogatást. Ezek a roncsok az elmúlt századok háborúinak értelmetlen pusztításának nyomait magukon viselve várják, hogy a restaurátori, illetve rekonstrukciós beavatkozás segítségével, régi szépségükben újjászületve bemutathatóvá válhassanak. A kiállítás egyik kurátorával, dr. Pandur Ildikó művészettörténésszel beszélgetünk többek között egy szimbolikus tárgyról, egy 1680 körül Nürnbergben készült fajanszedényről is, amelynek bíbor festésű nőalakját sokáig a háború istennőjével, Bellonával azonosították.
XXX. Csángó Fesztivál
Az Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválját és Népművészeti Vásárát, a XXX. Csángó Fesztivált augusztus 9. és 14. között rendezik Jászberényben. Közel 40 program várható, a népművészeti vásár pedig több mint 100 népművésszel, kézművessel várja a látogatókat. A Magyarországon egyedülálló rendezvény a határon túli magyarság népművészetét mutatja be a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése érdekében. Több mint 800 fellépő, köztük erdélyi, moldvai és gyimesi csángó hagyományőrzők, felvidéki és vajdasági táncegyüttesek mutatkoznak be, de itt lesznek a Magyarországon élő kisebbségi tánccsoportok és zenészek képviselői is. A Folklór Kulturális Közalapítvány és a Jászság Népi Együttes 1981 óta szervezi a Nemzetközi Tánc- és Zenésztábort, és 1991 óta főrendezője a Csángó Fesztiválnak. Céljuk, hogy egy kisebbségben élő magyar népcsoport, a csángó magyarok kulturális értékeit, életét, a csángó embereket minél szélesebb rétegnek bemutassák. A Jászság Népi Együttes táncosai kutatják a magyar élő néptánc gyökereit, a magyar nemzeti kultúra egyik meghatározó részét. Így jutottak ki először 1990-ben Moldvába, az első gyűjtőútra. Még eben az évben meghívtak jónéhány erdélyi és moldvai táncost, zenészt a Nemzetközi Tánc- és Zenésztáborba, hogy minél több emberrel megismertessék az évszázadok óta elszigetelten élő magyarság sorsát, a tradicionális, különleges csángó kultúrát. Szűcs Gáborral, a Csángó Fesztivál főszervezőjével beszélgetünk az eseménysorozatról.
Zempléni Fesztivál
A Zempléni Fesztivál, Tokaj-Hegyalja és Zemplén legnagyobb kulturális fesztiválja idén augusztus 12. és 21. között vár mindenkit. Ez a hagyományos, mégis mindig sok újdonsággal szolgáló programsorozat egyszerre hat az emberben lakó művészetkedvelőre, a természetjáróra, a gasztronómia hívére és a finom borok szerelmesére. Az 1992-ben a Liszt Ferenc Kamarazenekar által, Sárospatakon és még három településen elindított művészeti fesztivált 2004 óta az Interkultur Hungaria Közhasznú Nonprofit Kft. szervezi. Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Szerencs és több más zempléni település legszebb műemléki és szabadtéri helyszínein rangos klasszikus zenei koncertek, színházi, táncos, irodalmi és jazzestek, kirándulások, kiállítások, családi és gasztronómiai programok várják a közönséget. A kedvelt kiránduló koncertekkel a látogatók eljuthatnak a legeldugottabb falvakig, várakig, vadászházakig, kis templomokig. Az eseményekhez kapcsolódóan a résztvevő települések is megmutathatják hagyományaikat, szokásaikat. A magyar művészeti élet kiválóságai mellett számos külföldi vendégegyüttes és szólista lép fel évről évre a fesztiválon. A kulturális események mellett a táj jellegzetes ételeit, a híres tokaji borokat felvonultató gasztronómiai programok várják az idelátogatókat. Az események változatossága biztosítja, hogy különböző érdeklődésű baráti társaságok, családok minden tagja megtalálja itt a számára érdekes programokat. A közös kirándulások, zenehallgatás, borozások, jó vacsorák alatt pedig új ismeretségek, barátságok születnek. A KulturForum Europa a régió bekapcsolását a kulturális és turisztikai élet vérkeringésébe, a rendezvény iránti töretlen érdeklődés fenntartását ismerte el azzal, hogy 2006-ban – Magyarországon másodikként – kitüntette a Zempléni Fesztivált. Sikere a szervezők és a helyi szervezetek, művelődési házak, önkormányzatok összefogásának köszönhető. A közelgő fesztivál nyitóeseménye is különleges, hiszen két évfordulós zeneszerző egy-egy, szintén évfordulóra komponált művével, illetve hagyományosan a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével indul a Zempléni Fesztivál harmincegyedik rendezvénysorozata. Erről is beszélgettünk Turjányi Miklóssal.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2022. július 31-én, vasárnap este nyolc órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.