A következő cikk tippeket és segítő kérdéseket nyújt a fiatal zenészeknek a bemutatkozáshoz, a róluk szóló szöveg megírásához.
Szerző: Belinszky Anna
Brno leggyakrabban autentikus cseh éttermeivel és sörözőivel, történelmi és világörökségi emlékeivel szerepel az útikalauzokban. Ezúttal a „kis Prágaként” is emlegetett város színházainak sokszínű történetét állítjuk fókuszba. Van, hogy évtizedeket kell várni egy álom megvalósulására: ez történt a Janáček Színházzal is, amely több mint nyolcvan évnyi előkészület után nyithatta meg kapuit a közönség előtt. Az 1880-as évektől kezdve formálódott az igény a brnóiakban egy állandó cseh teátrumra, melyre évtizedeken keresztül, a legkreatívabb adománygyűjtő kampányokkal igyekeztek forrást teremteni. 1910 és 1958 között több mint féltucat építészeti versenyt is kiírtak az új épület megtervezésére, a két világháború azonban számos ígéretes ötletet ellehetetlenített. A…
Az izraeli operajátszás története és történelme a valaha írt legizgalmasabb operák cselekménye lehetne. Ezt vallják mindazok, akik tudják, milyen kalandos és gyakran küzdelmes út vezetett az Izraeli Operaház ma ismert formájának megalakulásáig. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. 1917, Moszkva – egészen idáig kell időben és térben visszautaznunk, ha az izraeli operajátszás gyökerei után kutatunk. Több mint száz év telt el azóta, hogy moszkvai tartózkodása alatt Mordechai Golinkin megírta vizionisztikus esszéjét, melyben egy zsidó operatársulat jövőjét vázolta fel. Az álmokat hamarosan tettek követték, Golinkin 1923-ban – az akkor még Palesztinához tartozó – Tel-Avivba érkezett, ahol Verdi Traviatájának héber nyelvű előadásával letette…
„Minden történetnek zenéje van” – írja Selyem című könyvéről Alessandro Baricco. Minden zenének története van – mondhatnánk Eötvös Péter darabjairól, melyek a Müpa idei évadában először szeptember 17-én és október 31-én kerülnek reflektorfénybe. Eötvös zenéjének történeteit azonban nem egyszerű programként vagy sztoriként kell a műveiben keresnünk. Ha nyitottan figyelünk, olyan dimenziókat tárnak fel előttünk, ahol az emberi kapcsolatok, vágyak, érzelmek univerzális történeteivel szembesülhetünk. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Baricco Selyem című írásának részleteire épül Eötvös Péter Secret Kiss című melodrámája, mely magyarországi bemutatóként hangzik el szeptember 17-én a szerző vezényletével, Ryoko Aoki és a Musikfabrik Köln előadásában. Ryoko Aoki…
O/A – holnapra címmel a dalszínházi műfajok népszerűsítését és oktatását célzó kiadvány jelent meg az Opera gondozásában. Az általános- és középiskoláknak szóló tanári segédkönyv szerzőjével, Kákay Istvánnal a kötet születéséről, célkitűzéseiről és a jövő operaközönségéről is beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Mi volt az alapgondolat, amely útnak indította a munkát? – A kiadvány ötlete Ókovács Szilvesztertől, az Opera főigazgatójától származik, aki arra kért, hogy írjak egy olyan példatárat, amely gyerekek számára elénekelhető részleteket tartalmaz az opera- és balettirodalomból. A mindennapos éneklés meghirdetett mozgalmához kapcsolódva olyan anyagot szerettünk volna a pedagógusok kezébe adni, amely abban segíti őket, hogy megismertessék…
Jelen lenni itt és most. Kapcsolódni önmagunkhoz és egymáshoz. Felfedezni a múltat, és megérteni rajta keresztül a jelent, amelyben élünk. Megőrizni a hagyományainkat, megismerni más kultúrákat, és párbeszédet kezdeményezni egymással. Létfontosságú célok ezek, melyekért a hétköznapokban mindannyian más-más eszközökkel dolgozunk. Ilyen eszköz a zene is, mely univerzális nyelvként a legközvetlenebb módon teremt kapcsolatot különböző életkorú, kultúrájú és világnézetű emberek között. Ennek az univerzális nyelvnek, a zene közösségteremtő erejének a nagykövete Jordi Savall, aki emlékezetesnek ígérkező műsorral készül a Budapesti Tavaszi Fesztiválra. Jordi Savall számára a zene az emberiség élő emlékezete, mely mindennél elevenebben teszi átélhetővé és megérthetővé a múlt történéseit.…
Pávó Rékát egy évvel ezelőtt leukémiával diagnosztizálták. Azóta blogot vezet, élni akarásról szóló írásaival és fantasztikus erejű képeivel több ezer embernek közvetíti a rá jellemző, mindenek felett álló életkedvet. Az Opera igazgatói asszisztenseként dolgozó Rékának tizenhat éves kora óta szenvedélye a fotózás. Úgy érzi, akkor igazán önmaga, ha fényképezőgép van a kezében. – Art & Leukemia című fotóddal nemrég megnyerted a National Geographic és a Huawei nemzetközi mobilfotó-pályázatának fődíját. A zsűri több mint 67 000 kép közül választotta ki a te nyertes alkotásodat. Hogyan született meg ez az ikonikus kép? – A fotó júliusban készült, az utolsó kórházi kemoterápiás befekvésem…
Mi mindent jelenthet számunkra az új év? Új kihívásokat, új reményeket, új megpróbáltatásokat, újörömöket. Lehetőséget, hogy számot vessünk a mögöttünk álló idővel, rövid és hosszú távú terveket szőjünk, újrateremtve a rendet hétköznapjainkban. Ebben a belső munkában a szűkebb és tágabb közösségeink éppúgy segíthetnek minket, mint szokásaink, szertartásaink, hagyományaink. Ilyen hagyomány immár több mint egy évtizede a Müpa újévi koncertje, A teremtés ünnepi megszólalása is: Fischer Ádám ezúttal a legkiválóbb szólisták mellett a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekart és a Magyar Rádió Énekkarát vezényli. A teremtés élettel teli zene, amely elképesztő színeivel és fantáziadús hangzásaival azonnal képes magával ragadni hallgatóit. Menny és föld,…
„Állj félre, Simon Rattle: Teodor Currentzis az a maestro, akiről mindenki beszél” – ezzel a címmel jelent meg 2018 nyarán a The Times portréja napjaink klasszikus zenei életének egyik legkarizmatikusabb szereplőjéről, aki gondolatébresztő és gyakran provokatív előadásaival egyre nagyobb figyelmet követel magának. Teodor Currentzis a világon egyedülálló módon hozta létre saját együttesét, a musicAeterna Of Perm Opera zenekart és kórust, amely Novoszibirszkből indulva vált néhány év alatt világviszonylatban is meghatározó zenei műhellyé. Velük lép színpadra december 4-én a Müpában, ahol Mahler IV. (G-dúr) szimfóniáját és A fiú csodakürtje gyűjtemény dalait adják elő. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. 2004-ben Teodor Currentzis Szibéria több…
Az amerikai klasszikus zene egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb hősét, az idén száz éve született Leonard Bernsteint és az amerikai zenét állítja reflektorfénybe a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar idei maratonja. Bernstein játszotta, vezényelte, írta és tanította a zenét, és ez mind egyet jelentett számára. Muzsikus volt a szó legnemesebb értelmében – nem véletlen, hogy útlevelében is egyszerűen csak a „zenész” titulust használta. A lehető legtöbbekkel akarta megosztani a zenét, amit szeretett – zeneszerzőként, karmesterként és pedagógusként egyaránt. „Tőle tanultam, hogy a zene nem szakbarbárok versenyarénája — emlékezett vissza egyik legnagyobb hatású mesterére Fischer Iván. — Sose felejtem el ezt a…
