Szerző: Bősze Tímea

Az Ars Sacra Fesztivál munkatársa nyáron keresett meg azzal az ötlettel: mit szólnék hozzá, ha csatlakozva a programjaikhoz Nyitott Műhelyt tartanék szeptemberben. Örültem a felkérésnek, bár kissé izgultam, hogy egyáltalán valaki kopogtat-e majd az ajtómon azon a bizonyos napon. Bizony kopogtatott, kopogtattak sokan! A látogatók egymás kezébe adták a kilincset. A programajánlóban szerepelt, hogy lehet könyvet is hozni, lehet tanácsot kérni a javításhoz, és természetesen lehet kérdezni bármiről, ami a látogatót foglalkoztatja. Nos, az alábbi poszt a Nyitott Műhelyen felvetett kérdések alapján született meg. Vagyis arról szól a következő összefoglaló, hogy hogyan teremtsünk optimális környezetet otthon a könyveknek és más…

Az idén ötödszörre dolgoztunk együtt a Liszt Ferenc Emlékmúzeum szakembereivel az aktuális időszaki kiállítás létrehozásában. Ez a munka pedig főként nem a restaurálásról szól, hiszen a restaurátor munkája szerteágazó lehet. Van úgy, hogy hetekig óriás méretű archiváló dobozokat készítek egy-egy gyűjtemény tárolására, vagy éppen beköltözöm a múzeumi műhelybe előkészíteni, majd installálni az adott kiállításra összegyűjtött anyagot. Az imént arról írtam, hogy egy kiállítás létrehozása főként nem a restaurálásról szól, itt leginkább a „főként nem” hangsúlyozandó, mert az esztétikai problémákat az előkészítés során is meg kell oldani. Az időszaki kiállítási anyag többnyire papíralapú tárgyakból áll, mert Liszt Ferenc bútorai, használati-…

A 19. század egyik jellegzetes és népszerű tárgy típusa az album volt. A terminust tulajdonképpen olyan üres könyvekre használták, amelyekben apró emléktárgyakat, aláírásokat, eredeti rajzokat, vagy éppen emlékverseket gyűjtöttek. A század második felében virágzott igazán ez az ún. aprógyűjtés, amelynek eredményeként a különböző albumokban más és más típusú tárgyakat rendeztek el, reprezentálva a korszak technikai fejlődésének kisméretű bizonyítékait. Többek között képeslapokat, postai bélyegeket, szivargyűrűket, ex Libriseket és fotográfiákat is. Ez utóbbi a 19. század találmánya volt, amelynek hatására egyre inkább fontossá vált a világ jelenségeinek, eseményeinek és a benne élők újszerű, akár művészi ábrázolása. A polgárság körében divat volt a…

Töredezett kartonhengerben érkezett hozzám egy titokzatos dokumentum a közelmúltban. A tulajdonosok ugyan tudták, hogy mit rejt a guriga, de rossz állapotát figyelembe véve nem vizsgálták meg alaposan a tárgyat. https://www.facebook.com/papagenoarts/videos/353807152140240/ A dokumentum nagyapai hagyatékként került jelenlegi tulajdonosához. Az örökhagyó nem volt más, mint Végh Gusztáv (1889 – 1973) festő, grafikus, aki rendkívül gazdag életművet hagyott maga után: festőművészként, reklámgrafikusként és könyvillusztrátorként is sikeres volt. Tervezett csokoládé- és cigarettacsomagolást, ital- és borcímkéket, sőt magyar játékkártyát is. Számtalan plakátot, könyvborítót készített, de illusztrált szakácskönyvet, ifjúsági regényt, valamint a kortárs irodalom jeles képviselőinek köteteit is. A hengerbe zárt dokumentum szintén az alkotó sikeres…

Liszt Ferenc hagyatékának gondozása, a könyv- és kottagyűjtmény folyamatos restaurálása kiemelten fontos feladat, de a műhelyembe az említetteken kívül, sok más érdekes papíralapú tárgy is érkezik. A közelmúltban kollégáimmal együtt restauráltam egy 20. századi olajfestményt, amelynek a hátsó oldalán bútorterv pályázatra beadott enteriőr rajzokat találtam. A kép történetéről sajnos nem volt információ, mindössze annyi, hogy jelenlegi tulajdonosa az édesanyjától örökölte a tárgyat. Így maga a festmény „mesélt” saját múltjáról, vagyis a rajta lévő információk alapján igyekeztem rekonstruálni születésének körülményeit. Az olajképet – a közepére ragasztott címke szerint – egy bizonyos Lakatos vezetéknevű művész készítette, aki akkortájt az I. kerületi Pauler…

Liszt Ferenc az utókorra hagyott budapesti gyűjteménye legnagyobb részben zenei munkásságához kapcsolódik. A kottatár esetében ez így van, viszont a könyvek között, jócskán találunk nem zenei témájú köteteket is. Van útikönyv, Shakespeare-drámák, Homérosz Iliásza, de történelmi és politikai témájú kiadványok szintén előfordulnak. A repertoár tükrözheti Liszt egyéni érdeklődését, viszont ne feledkezzünk el arról sem, hogy sokszor ajándékként kerültek a hagyatékba a kották és a könyvek, esetenként a szerzők ajánlásával. A mai poszt két olyan kötetet mutat be, amelyek közvetett módon kapcsolódhatnak Liszt munkásságához, de éppúgy tartoznak személyes, belső életéhez is. Így a következőkben egy 1873-ban Párizsban kiadott Ótestamentum II. és…

Az Istituzioni di canto fermo az egyházzene elméleti könyve, melyet időről-időre megújítottak. Nem véletlen, hogy a szakrális zene iránt érdeklődő Liszt Ferenc Könyvtárában is található egy példánya, mégpedig 1844-ből, Rómából. A kiadványt azért választottam írásom tárgyául, mert restaurálásához nem volt szükség különleges eljárásra, az eredmény mégis magáért beszél. A vaknyomással díszített könyv egészbőr kötése a használat során jelentősen megkopott. A táblák borítása nem csupán a cím- és hátoldalon, de a fej- és a lábrésznél, vagyis fent és lent, valamint a sarkoknál is elvesztette eredeti színét. Sérült a gerinc bőrborítása, és a bőr a hátsó táblán, illetve belül is egy-egy csíkban…

Megrázóan, hihetetlen szuggesztivitással játszotta Bartók Béla Liszt Ferenc Haláltáncát, azt a művet, melynek egyik inspirációs forrása a Trionfo della Morte, a pisai Camposanto híres freskója volt. A Liszt-oeuvre egyik legismertebb darabja most egy könyvben „köszön vissza”, melyet a közelmúltban restauráltam. Azért is fontos ez a kiadvány, mert a Haláltánc második átdolgozása előtt egy évvel, 1852-ben jelent meg. Johann Georg Kastner „Les danses des mortes” című könyvében nem csupán a hagyatéki pecsétet találjuk meg, hanem az egykori tulajdonos, Liszt Ferenc kézjegyét is. A Les danses des mortes című kötet tartalmazza Liszt kijelöléseit és számos szöveges bejegyzését. Sőt, a korabeli jegyzetek sorát…

Liszt Ferenc eredeti kéziratait, leveleit, hagyatékának bélyegzőjével ellátott budapesti könyv-, és kottatárát a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont őrzi.  Az intézmény folyamatosan ellenőrzi a gyűjtemény állapotát, ennek eredményeként pedig megújulnak a zeneszerző egykori kottái és könyvei. Természetesen egy-egy időszaki kiállításra készülve, a vitrinekbe, tablókra szánt anyagokat – amennyiben szükséges – szintén restaurálják, vagyis felkészítik arra, hogy a látogatók a legszebb állapotukban lássák a hagyaték darabjait. Évek óta magam is részt veszek ebben a munkában: számos könyvet és kottát restauráltam, a dokumentumok közül pedig sokat „készítettem fel” kiállításra. https://papageno.hu/zene/2018/09/ranki-opera-kezirat-pomade-mupa/ Megmutatom, hogyan dolgozom akár a múzeumból, akár máshonnan a műhelyembe kerülő, féltve…