Szerző: Budapest Bábszínház

Neil Gaiman Coraline című fantasy-regényét állította színpadra a Budapest Bábszínházban Ascher Tamás. A titokzatos történet január 17-étől látható a teátrumban. – Miért akartál a Bábszínházban rendezni, és miért pont paravános előadást készítettél? – A Bábszínház rendszeresen kér meg máshol dolgozó rendezőket bábos munkára, Garas Dezsőtől Balázs Zoltánig, Mácsaitól Szikszai Rémuszig sok kollégát említhetnék. Engem is évek óta kapacitál Meczner János igazgató, és mivel nem tudtam ellenállni a nagyszínpadi lehetőségnek, gyerekek számára készülő műre kaptam ajánlatot. Tehát nem én jelentkeztem egy darabbal, amit réges-rég bábszínpadra szánok. De az igaz, hogy gyerekkori bábszínházi élményeim élénken élnek bennem, és szívesen teremtettem újra egy…

Tovább

A Cantata profana a Csak tiszta forrásból című műsor része volt 1981-ben, amellyem az Állami Bábszínház a Bartók-centenáriumon tisztelgett a zeneszerző emléke előtt. A születési évfordulóra az 1973-as Táncszvit egész estés műsorrá egészült ki a Két arckép, a a Zólyom megyei szlovák népdalokból készült Falun-ciklussal és a Cantata profana című darabokkal. Az első és a második rész közjátékaiként a Kicsit ázottan és a Medvetánc dallamaira készített marionettetűdöket játszott Pataky Imre. A Cantata profana szövegkönyvét Szilágyi Dezső írta, a látványt Koós Iván tervezte, a rendező Szőnyi Kató volt. A produkcióban Csajághy Béla, Cser Tamás, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Kalmár Éva, Kássa Melinda, Kozári Eszter,…

Tovább

A színpadi művek (Háry János; A csodálatos mandarin, A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára) mellett a két népzenegyűjtő-zeneszerző további kompozíciói is inspirálóan hatottak a bábosokra: a Bartók- és Kodály-művek vissza-visszatértek az Állami Bábszínház repertoárjára. Két arckép – tervező: Ambrus Imre, szövegkönyv és rendező: Balogh Géza, szereplők: Szakály Márta, Erdős István, Gruber Hugó, Gyurkó Henrik, Kássa Melinda, Pataky Imre Falun – tervező: Ambrus Imre, szövegkönyv és rendező: Urbán Gyula, szereplők: Kárpáti Gitta, Simándi Anna, Dallos Ibolya, Hetey László, Cser Tamás, Dinnyés István, Ősi János, Fóthy Edit, Kozáry Eszter, Turcsányi Erzsébet Táncszvit – tervező: Koós Iván, rendező: Szőnyi Kató Cantata profana – szövegkönyv: Szilágyi Dezső, tervező: Koós Iván, rendező: Szőnyi Kató, szereplők: Csajághy Béla, Cser…

Tovább

A bábszínpadi Bartók-művek sora 2004-ben új előadással gyarapodott: A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin után A kékszakállú herceg várát is bemutatta a színház. Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára Szöveg: Balázs Béla Tervező: Balla Margit Átdolgozó, rendező: Balogh Géza Közreműködik: Melis György, Kasza Katalin, Kézdy György Szereplők: Bánky Eszter, Juhász Ibolya, Kenyeres Zsuzsa, Papp Orsolya, Semjén Nóra, Bassa István, Beratin Gábor, Csajághy Béla, Gruber Hugó Bemutató: 2004. X. 3. „Maga a Kékszakállú, aki a mondában vérszomjas kéjenc, Anatole France novellájában tragikomikus félreértések ártatlan és szerencsétlen hőse, Balázs Béla misztériumában az áttörhetetlen emberi magány tragédiáját testesíti meg – írja…

Tovább

A Petruska talán sohasem volt ennyire ijesztő színpadon, mint éppen a Bábszínház színpadán – holott itt egyáltalán nem megy vérre a játék. „Az orosz népi bábozás, a vásári komédiák világához való visszanyúlás egy századfordulósan dekadens, szecessziós művésztársaság (a Ballet Russe) számára zenei és mesei alapot kínált misztériumhajlandóságuk kiélésére. Ugyanez a magyar bábosok számára nagyon is eleven mesét és színes, népi környezetet jelentett. A szöveg olvasása közben hallgassa Stravinsky művét Andris Nelsons dirigálásával, a Concertgebouw Zenekar tolmácsolásában! https://www.youtube.com/watch?v=esD90diWZds Koós Iván Petruskájának felsőteste egyetlen szívből áll. Ennek a roppant szívnek bábkalandjai – bábszínház a bábszínházban – meglágyították vendégjátékaikon a nagyvilág szívét. A…

Tovább

Molnár Gál Péter érzékletes, Koró György díszletközpontú (!) elemző leírása egy legendás, világot bejárt bábelőadásról, amelyet a Szilágyi Dezső-Koós Iván-Szőnyi Kató trió vitt színre. „A bábszínház sem kivehető a színháztörténet áramlataiból. Oláh Gusztáv a legelső magyarországi A csodálatos mandarinhoz (1945) romantikus rablóbarlangot tervezett, és csak Harangozó Gyula második Mandarin-koreográfiájához (1956) adott Fülöp Zoltán egy modern Babilon neonfényes felhőkarcolóival a züllött burzsoá társadalmat a háttérbe vonó díszletet. Koós egymást fedő, különböző síkokban mozgó, három sor fémrácsot állított a térbe. Nem meghatározott tárgyak. Ipari jellegük mégis fölkelti egy eliparosodott világ termelésre összpontosító tárgyszerűségét. A háttérben aprócska embersereg vonul. Dróton fityegnek. Katonás rángással…

Tovább

Az Állami Bábszínház nézői kétszer hallhattak Ligeti-művet: az elsőt gyerekek, a nyitóelőadáson, 1949-ben, a másodikat felnőttek, 1972-ben. 1949. október 8-án nyílt meg az Állami Bábszínház a ma is használt épületben. Három darabot játszottak (Szergej Preobrazsenszkij: Tavaszi virág, Derzsi János: A kalács, Szamuil Marsak: Macskalak), ezek közül az elsőhöz Ligeti György írta a zenét különleges ütőhangszereket használva. A következő bemutatóra 1972. január 14-én került sor. Így ír az Aventures-ről Molnár Gál Péter: „Emberszerű bábok és bábszerű emberek szerepelnek az Állami Bábszínházban a Bábuk és emberek műsorban. Hajlékony sokértelműséggel élnek a bábok, és merev szögletességgel fedik föl tárgyszerűségüket az emberek; így beszélő…

Tovább

Klee óvodájába járt gyermekrajzok, színes papírkivágásokból a világmindenség a vizuális nyitány. Füst száll fel: ősködből kiválik a Nap és a Hold. Lenge leplekben aláereszkedik a Tündér (Havas Gertrúd). Hatalmasnak tetsző, meztelen emberi kezek vezénylik a sötét háttér előtt a teremtést. Szamárhátíves ablakkeretben megjelenik a királykisasszony (Szakály Márta). Várakozik. Kézitükörben csodálja szépségét. Több kilométeres szőke hajár keféli. Vállig érő virágok között sétál. Viharmadárként föltűnik A tündér; a virágszálak hajladoznak a feltámadt erős szélben. Vállára vetett batyujával jön a világvándora királyfi (B. Kiss István). Nem ismeri fel a hiú királykisasszony a vándorlóban a királyfit, ha az elrejti koronáját. Érdektelenül elfordul udvarlásától. A…

Tovább

A Budapest Bábszínház egyik legrégebben játszott előadása a Diótörő (csak a Misi mókus vándorúton előzi meg). A bemutató 1978-ban volt, az eredeti rendezés némileg módosult, a produkció rövidített formában látható az Andrássy úton, ami az elmúlt években karácsony napjaira átköltözött a Müpába, hogy ott a Nemzeti Filharmonikusok kíséretével tegye széppé az ünnepet. „Az E. T. A. Hoffmann Diótörő és Egérkirály című elbeszéléséből írt szentpétervári Marius Petipa-balettből, a Diótörőből Szilágyi Dezső készített bábszövegkönyvet. Báb-, maszk-, díszlettervezők: Bródy Vera-Koós Iván. Rendező: Szőnyi Kató. Előjátékként a biedermeier jelmezes színészek a nézőknek háttal álló roppant nagy bábukba belebújnak, nyílt színen maszkos figurákká lesznek. https://www.youtube.com/watch?v=gaDkDnNGqdQ…

Tovább

Az Állami Bábszínház 1972-ben mutatta be Kodály művét. Az átdolgozó Szilágyi Dezső volt, a bábokat Bródy Vera, a díszletet Koós Iván tervezte, az előadást Szőnyi Kató rendezte.  „A nagyabonyi kocsmában a diák és a bíró között iddogáló kiszolgált katona mesés nagyotmondásai a képzelet fölragyogásai. Háry lódításai többek a világirodalom Nagy Hazugjainak füllentéseinél, többek münchauseniádáknál. Háry mitikus személlyé növekedett irodalmunkban. Az obsitos mélységesen magyar típus. Mélységesen igaz mese. Egy szomorú helyzetet, egy szomorú embert fogalmazott meg és testesített meg vidáman. A helyzet rossz, reménytelen, és miután Háry képtelen megváltoztatni a jelent és a jövőt, kárpótlásul megváltoztatja a múltat. Mivel nem sok…

Tovább