Szerző: Csepelyi Adrienn

Ki mondta, hogy manapság már nincsenek igazi dívák, s a tündérmesék nem válhatnak valóra? Anna Nyetrebko az élő – és meglehetősen szórakoztató – ellenpélda: színházi gondnokból lett a világ száz legbefolyásosabb emberének egyike. Anna Nyetrebko 1971-ben született Krasznodarban, kubáni kozák család leszármazottjaként. Énektehetsége hamar nyilvánvalóvá vált, így jutott el a szentpétervári konzervatóriumig. Hogy fenntarthassa magát, munkát vállalt a Mariinszkij Színházban: gondnok lett. Annyira vágyott arra, hogy egyszer a legendás színpadra léphessen, hogy alázattal végezte a ház legkevésbé felemelő munkáit, amilyen a takarítás is. 50. születésnapján, 2021. szeptember 18-án a moszkvai Kremlben ad gálakonceret, amit az orosz NTV műsorán lehet majd…

Tovább

Tökéletes. Elképesztő. Hibátlan. Csoda! – Ezek a leggyakoribb kifejezések, amelyek Edita Gruberova művészetével kapcsolatban előfordulnak. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Kevés, a szlovák szopránéhoz hasonló karrier van az operatörténelemben: virtuóz technikai tudása és stabil, a mai napig kifogástalan énekhangja végtelenül okos és tudatos karrierépítésről árulkodik. A hetvenéves énekesnő terepe a bel canto – úgy pontos: ő a műfaj egyik királynője –, ám ezen belül is mindig alaposan átgondolja, milyen szerepet vállal el. „Ha rossz döntéseket hoztam volna életem során, képtelen lennék ilyen színvonalon énekelni – árulja el lapunknak. – Ez néha lemondásokkal jár: akad, hogy valamire nagyon vágyom, de…

Tovább

Világsztárok fellépésével zárul az Opera évada, hiszen többek között június 10-én René Pape áriaestjének lehetünk szem- és fültanúi. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Az istenek királya. Az újságírók gyakran viccelődnek e kifejezéssel, amikor René Papéról írnak – ám nem csupán arra utalnak ezzel, hogy a német basszus épp Wotan szólamát énekli. „Wagner művei extrém módon érzelmesek és tele vannak drámával – magyarázza. – Persze, mindenki tudja, hogy nagyon hosszú is, de ez csak még intenzívebbé teszi őket. Olyan komplex, hogy a fülnek időre van szüksége a feldolgozáshoz. Egy áriaest tökéletes alkalom arra, hogy ismerkedni kezdjünk Wagnerrel, mert…

Tovább

Lopott Petőfi-versek, álruhás török hercegnő és ájtatosnak egyáltalán nem nevezhető Mária Terézia is békében megfér egymás mellett, ha a direktor úgy akarja – Szinetár Miklóssal, A cigánybáró rendezőjével beszélgettünk. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. – Mit gondol, miért volt olyan fontos az elmúlt több mint száz évben, hogy hozzányúljanak ennek a darabnak a szövegkönyvéhez? – Strauss két legnépszerűbb operettje, A denevér és A cigánybáró nem is különbözhetne jobban egymástól. Az első olyan feszes, kerek egész, hogy akár Csehov vagy Ibsen is írhatta volna a librettót, a második ezzel szemben szerteágazó, itt-ott hézagos – ezt az alkotást a…

Tovább

Miként változtak a nagyobb társadalmi eseményekhez kapcsolódó szokások az utóbbi évtizedekben? Mit és hogyan viselünk, betartjuk-e az illem szabályait? A februári Háry Estélyen hagyományos és modern értékek adnak randevút egymásnak festői környezetben. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A múlt század fordulója óta alapjaiban változott meg az attitűd a korábban kihagyhatatlan mulatságok kapcsán, amelyek kezdték elveszíteni jelentőségüket. A Magyar Állami Operaház 2014-ben az Ezüst Rózsa Bállal élesztette újjá az egykori hagyományt, s azóta minden évben tematikus esttel jelentkezik. A 2015-ös Faust Bál és a múlt évi Shakespeare Estély után idén Háry János története köré szerveződnek az exkluzív programok.…

Tovább