Szerző: Dillmann Vanda

Rozsda Endre (1913, Mohács – 1999, Párizs) élete és művészete számos ponton kapcsolódik Párizshoz. Az 1957 elején végleg a francia fővárosban letelepedő művész számára a város folyamatos művészeti inspirációt, egy progresszív szellemi közeget, ígéretes kiállítási lehetőségeket és életre szóló barátságokat is jelentett. Cikkünk második részében az egykori műterem titkaiba kalauzoljuk Önöket. Rozsda Endre 1979-ben költözött be új párizsi műtermébe. A legendás Bateau-Lavoir (Hajó-mosoda), mely nevét még a 20. század elején kapta egyik lakójától, Max Jacob írótól, Párizs 18. kerületének bohém negyedében, a Montmartre szívében található. Az épület a 20. század elején olyan kiemelkedő művészeknek adott otthont, mint Amadeo Modigliani, André…

Tovább

Rozsda Endre (1913, Mohács – 1999, Budapest), az absztrakt szürrealizmus nemzetközi tekintélyű képviselőjének élete és művészete számos ponton kapcsolódik Párizshoz. Az 1957 elején végleg a francia fővárosban letelepedő művész számára a város folyamatos művészeti inspirációt, egy progresszív szellemi közeget, ígéretes kiállítási lehetőségeket és életre szóló barátságokat is jelentett. Kétrészes cikkünkben Rozsda Endre Párizsban töltött éveinek legfontosabb eseményeit elevenítjük fel figuralitástól absztrakcióig, André Bretontól Pablo Picassóig. Rozsda Endre 1938 tavaszán utazott először Párizsba, jóbarátjával, a szobrász Barta Lajossal. A festő visszaemlékezései szerint mindig is vágyott a francia fővárosba, amely pezsgő kultúrájú metropoliszként a szabadságot jelképezte számára. A fények városába megérkezve úgy…

Tovább

Ezekben a rendkívüli időkben a Várfok Galéria rendkívüli művek különleges megközelítésével indított sorozatot, mely során a Galéria művészeinek alkotásaiból szemezgetünk, hogy azokat új, izgalmas összefüggések mentén vizsgáljuk, szabadon szárnyalva a művészettörténet korszakai és alkotói között. Tartsatok ma is velünk! „Csak a színe legyen vörös”, Quimby dalszövegéből kölcsönzött címben szereplő szín a Várfok Galéria állandó művészkörének alkotói közül elsőként aatoth franyo festményeit juttatja eszünkbe. A vörös ugyanis egyidőben a művész védjegyévé vált, aki sok évig szinte kizárólag vörös alapon festette meg figuratív alkotásait. A Beszélgetések Marjával című festmény szereplői is e karakteres vörös háttér előtt jelennek meg. A vászon felületére vastagon,…

Tovább

Ezekben a rendkívüli időkben a Várfok Galéria rendkívüli művek különleges megközelítésével indított sorozatot, mely során a Galéria művészeinek alkotásaiból szemezgetünk, hogy azokat új, izgalmas összefüggések mentén vizsgáljuk, szabadon szárnyalva a művészettörténet korszakai és alkotói között. Tartsatok velünk! Sorozatunk mostani részében Rácmolnár Sándor Michelle és Mabelle című festménye kapcsán az úszás és az uszodák világa kerül a középpontba. Mivel úgy tűnik, hogy fizikailag még egy ideig sajnos nem élvezhetjük a strandokat és vízpartokat, illetve idén még az olimpia is elmarad, a képzőművészet segítségével szeretnénk elkalauzolni Önöket a népszerű sport és szabadidős tevékenység történetébe, felidézve az úszás több évezredes hagyományának válogatott epizódjait.…

Tovább

Ezekben a rendkívüli időkben a Várfok Galéria rendkívüli művek különleges megközelítésével indított sorozatot, mely során a Galéria művészeinek alkotásaiból szemezgetünk, hogy azokat új, izgalmas összefüggések mentén vizsgáljuk, szabadon szárnyalva a művészettörténet korszakai és alkotói között. Tartsatok velünk! Ezen a héten El Kazovszkij műveivel. Az orosz származású, de gyermekkora óta Magyarországon élő El Kazovszkij (1948–2008) a magyar kortárs művészeti színtér egyik legmeghatározóbb és egyben legkülönlegesebb alakja volt, akinek jellegzetes képi világa első pillantásra felismerhető. A festmények mellett grafikákat, installációkat és performanszokat is magában foglaló változatos és hatalmas életműre egyfajta magánmitológiaként tekinthetünk, amelyben az ismétlődő helyszíneken megjelenő visszatérő szereplők az állandó vágyakozás…

Tovább

Ezekben a rendkívüli időkben a Várfok Galéria rendkívüli művek különleges megközelítésével indít egy sorozatot, mely során a Galéria művészeinek alkotásaiból szemezgetünk, hogy azokat új, izgalmas összefüggések mentén vizsgáljuk, szabadon szárnyalva a művészettörténet korszakai és alkotói között. Tartsanak velünk! A magyar származású, ám életének nagyobbik részét Párizsban leélő Rozsda Endre (1913, Mohács – 1999, Párizs) megkerülhetetlen szereplője a 20. századi művészet történetének: a háború utáni progresszív magyar művészeti csoportosulás, az Európai Iskola egyik alapító tagja, aki Párizsban bekerül André Breton és a szürrealisták zárt köreibe. 1976-tól haláláig a legendás Bateau-Lavoire műteremházban él és dolgozik. Magyarországon először 1998-ban, a Műcsarnokban mutatták be…

Tovább