Szerző: Domonkos Máté

Lassan már megszokhattuk Eötvös Józseftől, hogy mindig valami egészen rendkívülit és különlegeset mutat meg az általa szervezett fesztiválokon. Mintegy unalmas lenne állandóan azt mondani, hogy fantasztikus, egészen egyedi a névsor, a program. Mert lényegében évről évre ez történik, a házaspár gitárral szembeni belső mércéje különlegesen magas. Na jó, de most! Azért ezzel senki nem számolt, erre senki nem gondolhatott. Amikor még titkos volt a névsor, akkor kért meg Eötvös Zita, hogy írjak beharangozót az eseményről és egyben elmondta, kik fognak játszani. Emlékszem, letettem a telefont, ültem, néztem magam elé és csak annyit tudtam ismételgetni: „na ne…Ez lehetetlen.” Talán nem tűnik…

Tovább

Mi sem egyszerűbb, mint zongorázni, csupán a megfelelő időben a megfelelő billentyűt kell lenyomni – mondta egyes források szerint Liszt Ferenc. Ez a tréfás mondás amúgy nekem ki tudja miért, mindig nagyon fontos volt. Viszont mostanában megtaláltam a megoldást. A legutóbbi olvasmányaim feltártak egy természettudományi jelenséget, amely hatványozottan érintett. A gyerekkori, korai zenélés későbbiekben kimutatható, egyben maradandó elváltozásokat, sejtburjánzásokat hoz létre az agy különböző területein. Ergo a korai zenetanulás az egyszerű ember nyelvén azt jelenti, hogy az ifjú zenészek nagyobb aggyal állnak neki muzsikálni, háttérbe szorítva azokat, akik később kezdték, ily módon agyuk kisebb, egyszersmind kevésbé rétegzett a cél, a…

Tovább