Szerző: Filip Viktória

Az előző számban megjelent, az Opera társulatának két világháború közötti vendégszerepléseit felelevenítő cikkünk Oláh Gusztávval ért véget. Folytatódjon innen a történet, hiszen az ő díszlete adta a hátterét annak a produkciónak, ami a legnagyobb sikert aratta külföldön ebben az időszakban, és nem is akárhol: a milánói Scalában. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Ottorino Respighi A láng című operája egy évvel az ősbemutató után Budapesten is színre került 1935-ben. „A legelőkelőbb esztétikai szellem nyilatkozott meg ennek a színpadi beállításnak minden részletében, a nagy tömegjelenetek dekoratív pompájában és nagyvonalú mozgalmasságában csakúgy, mint az egyes magánszereplők színészi tehetségét kiválóan kamatoztató, sőt felfokozó…

Tovább

Mint az köztudott, az Opera társulata az idei évadban bejárta a fél világot: Székelyföld, Beregszász, Zágráb, Brno, Varsó, Pozsony, Prága, Saaremaa szigete és New York voltak a fő úticélok. A külhoni szereplések azonban nem új keletű kihívások az énekművészek és a muzsikusok életében.  Az Opera társulatának első külföldi vendégjátékára 1929 februárjában a bajor-magyar kapcsolatok erősítését szolgáló Magyar Héten került sor Nürnbergben. Ahogy a Magyar Királyi Operaház igazgatója, Radnai Miklós fogalmazta meg ünnepi beszédében: Ritkán kínálkozik ilyen alkalom, amikor a minket összekötő barátságot és hűséges szövetséget a zene és ének nemes művészetével is elmélyíthetjük. Az eseménysor egy nagyszabású kiállításmegnyitóval vette kezdetét,…

Tovább

Nemcsak a filmrendezőket, az írókat, hanem az operaszerzőket is foglalkoztatják azok a láthatatlan szálak, amik a halál után is összekötnek bennünket szeretteinkkel. Most a koreai alkotók elképzelésébe pillanthatunk be e transzcendentális téma kapcsán. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Januárban a Magyar Nemzeti Opera, a Bánk bánnal járt Dél-Koreában, tavasszal a koreaiak kedvence, az Immortal Love (Halhatatlan szerelem) érkezett Budapestre. Az április 11-i est érdekessége az volt, hogy – ahogy év elején az Opera művészei utaztak előre, úgy most – a dél-koreai Tegu operaházának kórus- és zenekari szólamvezetői jöttek el hozzánk bő egy héttel az esemény előtt, hogy betanítsák a budapesti…

Tovább

„Az év legfontosabb célja, hogy áprilisban játszhassunk az Eiffel Műhelyházban” – nyilatkozta Ókovács Szilveszter a 2018. november végén tartott Bokrétaünnepen. „A munka dandárja kész” – tette hozzá ott és akkor Gönczöl Péter, a kivitelező Strabag Kft. ügyvezetője. „Február végétől az Opera munkatársai birtokba veszik a Bánffy-termet és az előcsarnokot, hogy megkezdjék a premier próbafolyamatát” – ezt pedig már Józsa Anka beruházó építész mondta januári találkozásunkkor. Tehát minden szándék egy irányba mutat: a tavaszi előadásokra. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Nagy várakozás előzi meg A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény szériáját: nemcsak maga a két Mozart-operatöredék összeillesztése, a produkció létrehozása…

Tovább

2018 nyarán vette át a kamaraénekesi címmel járó fehér porcelánhattyút, de még őszi találkozásunkkor is meghatottan emlékszik a pillanatra. Átfut a hátán a jóleső bizsergés, amikor Eötvös Péter darabjáról esik szó, és nevetve mesél a göndör parókájáról, ami összeforrni látszik gyilkos vagy ármánykodó operai szerepeivel. Szegedi Csabával beszélgettünk. – Amikor tizenévesen lelkipásztornak készült, gondolta volna, hogy egyszer olyan elvetemült alakot is meg fog jeleníteni a színpadon, mint a Porgy és Bess® Crown-ja? – Még az sem fordult meg a fejemben, hogy pozitív hősök szólamát fogom egyszer énekelni. Bár első ránézésre a színpad és a szószék távol állnak egymástól, a lelkiséget…

Tovább

Harminc éves a Pikéthy Konzi, ahová nem csak a muzsikusi pálya elkötelezettjeit, hanem azokat is várják, akik még bizonytalanok a zenei hivatást illetően. A családias légkörű intézményről Dr. Bednarik Anasztázia igazgatót és dr. Krulik Eszter hegedűművész-tanárt kérdeztük. – Számos, hasonló intézmény működik az országban. Önök ezt kihívásként élik meg, aminek pontos célkitűzésekkel, magas oktatási színvonallal, az intézmény folyamatos fejlesztésével kívánnak megfelelni. A közeljövőre vonatkozóan melyek a konkrét célok? Dr. Bednarik Anasztázia: Ezeket a kihívásokat az élet adja. Nagyon sok olyan gyerek érkezett hozzánk, aki például önhibáján kívül nem tudott felkészülni a szolfézs felvételire, később fedezték fel a zenei tehetségét, esetleg…

Tovább

Nehéz volt bejutni Az álarcosbál előadásaira, nagy volt az érdeklődés. A második szereposztás premierjét még az egyébként Londonban élő, de épp Budapesten tartózkodó világhírű zongoraművész, Frankl Péter is megtekintette nagysikerű kamarakoncertje és mesterkurzusa között. – Úgy tudom, az opera, mint műfaj, gyerekkora óta nagy szenvedélye. – Az álarcosbál pedig szívügyem, sok emlékem fűződik hozzá. Az egyik ilyen, amikor Simándy József épp hangszálproblémákkal küszködött, és egy operáció után Gustavóként tért vissza az Operaház színpadára. A nézőtéren lélegzetvisszafojtva hallgattuk, hogyan sikerül megformálnia ezt a szerepet. Amikor megjelent a színen, tapsvihar tört ki, és a kezdeti apró bizonytalanságok ellenére végül nagyon jól sikerült…

Tovább

2016 után 2017-ben is a világ „legdolgosabb” dalszínháza a Magyar Állami Operaház lett a Bachtrack brit portál adatai szerint, a Magyar Nemzeti Balett pedig a kilencedik legtöbb előadást táncolta. Ezzel párhuzamosan az emberi erőforrások minisztere 2023-ig újból Ókovács Szilvesztert nevezte ki az intézmény élére, így a 2011 óta kormánybiztosként, majd 2013-tól főigazgatóként dolgozó vezető az időtartamot tekintve olyan elődök nyomába érhet, mint az egy-egy évtizedig irányító, és meghatározó korszakokat teremtő Radnai Miklós vagy Tóth Aladár. E kivételes teljesítményekről és a jövő céljairól kérdeztük főigazgató urat. – Radnai Miklós Wagner-, Verdi- és Mozart-ciklusai, az ifjúság megszólítására tett törekvések, az Emléktár megalapítása,…

Tovább

Bár a második felvonás végén kitör a pusztító vihar, a Porgy és Bess® esetében nem ez a legnagyobb felkavaró tényező: az all-black cast kitétel régóta borzolja a kedélyeket. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Ira Gershwin, a zeneszerző George öccsének, a darab szövegírójának végrendelete értelmében a nyolcvanas évektől kezdődően az 1935-ös keletkezésű sikerdarabot kizárólag született fekete énekesek mutathatják be. „Míg Mozart inkább átírta egyes kompozícióit, csak hogy előadják azokat, addig ez a fekete művészek irányába tett, alapvetően jó szándékú gesztus bezárta a művet egyetlen kontinensre” – mondta Zsoldos Dávid zenetörténész, az Opera tanácsadója a budapesti premier sajtóeseményén. Hogy a…

Tovább

Az amerikai filmesek igazán kihasználták a korszerűsítés előtt álló Operaház utolsó perceit. Sorozatgyilkosságok, nyomozás, titkok, ügynökök szerelme, kémek harca – ezek a főbb motívumai azoknak a filmalkotásoknak, amelyek hátterében oly ismerős terek tűnnek fel. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Ki gondolná, hogy rekkenő hőségben vették fel az amúgy zord képi világú The Alienist című thriller-sorozat egyes jeleneteit? A tavaly augusztusi kánikulában az Andrássy úti Ybl-palota hátsó folyosóin járva-kelve olyan hírességgel futhattak össze az operaházi kollégák, mint Daniel Brühl. Sokan nem is hittek a szemüknek, pedig a Goodbye Lenin! és a Becstelen Brigantyk című opuszokból is ismert színész…

Tovább