Szerző: Földes Imre

Ünnepelünk! A szorosan együttműködő Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus zenei életünk két kiemelkedő együttese. Több mint harminc évesek. Születésüknél én is jelen lehettem. Az elmúlt század 80-as éveinek végén, a Zeneakadémia tanáraként, megörököltem Párkai Istvántól a Közművelődési Bizottság vezetését. Azzal a szándékkal láttam a feladathoz, hogy igyekezni fogom az intézet életét gazdagítani olyan területekkel, amelyek kedvesek lehetnek a diákok számára. Kirándulásokat szerveztünk, kártyakört indítottunk, színjátszókört alapítottunk, művészettörténet-tárgy indult, tekerőlant-tanfolyamra lehetett jelentkezni. Divertimento címen faliújságot szerkesztettünk, ahol – többek között – különféle zenei és művészettörténeti rejtvényeket adtunk fel és díjaztuk a sikeres pályázókat.  A Közművelődési Bizottság vállalta a Gólyabálok megszervezését…

Február 9-én Stockholmban, 90 éves korában elhunyt Pavol Simai magyar származású svéd zeneszerző. Egykor Földes Imre készített nagyinterjút, amelyet a szerzőre emlékezve közlünk. – Pavol Simai — ez áll azon a két nyomtatott kottán, amely itt fekszik az íróasztalodon. Miért vagy Pavol, miért nem Pál? – 1930‑ban, amikor Léván megszülettem, a csehek Pavelnek anyakönyveztek. Aztán ’45‑ben Pozsonyban megmagyarázták, hogy Pavel szlovákul Pavol. Ettől kezdve ezt írták az irataimba. – Mi a nemzetiséged? – Ha jól tudom, apám semmiféle nemzetiséget nem vallott be abban az időben. Anyanyelvem magyar, de természetesen beszélek szlovákul és csehül. – Mikor kezdtél zenét tanulni? – Úgy hat…