Szerző: Gerevich József

Mit árul el egy festő utolsó önarcképe vagy egy író búcsúlevele? A művészetpszichológia területére kalauzol sorozatában Gerevich József pszichiáter, pszichológus, művészetterapeuta. Az idő reszketése a művészetben című, részletekben közölt tanulmányában a művészek, elsősorban képzőművészek utolsó műveit vizsgálja. A második részben Edward Hopper búcsújával foglalkozik. Edward Hopper utolsó festménye, a Két komédiás a közönségtől való búcsú frappáns metaforájának tekinthető. A képen két bohóc – egy férfi és egy nő – áll magányosan a színpadon, a leeresztett függöny előtt. Fogják egymás kezét, miközben a férfi szabadon lévő bal kezével mintha a nő felé mutatna. A két alak arcvonásai nem hagynak kétséget afelől,…

Tovább

Mit árul el egy festő utolsó önarcképe vagy egy író búcsúlevele? A művészetpszichológia területére kalauzol sorozatában Gerevich József pszichiáter, pszichológus, művészetterapeuta. Az idő reszketése a művészetben című, részletekben közölt tanulmányában a művészek, elsősorban képzőművészek utolsó műveit vizsgálja. „Azt mondják, hogy a hattyú szebben énekel, ha érzi halála közeledtét. Én tehát, őt utánozva, megpróbálok jobban festeni, mint valaha.” – írta 1657. december 24-én Paul Fréart de Chantelou-nak címzett levelében Nicolas Poussin festő, aki ekkoriban, öregen, úgy jellemezte festői munkáját, mint „a remegő kezem debilitása, amely nem akar úgy engedelmeskedni, ahogyan szeretném…” Poussin, hűen a fenti soraihoz, utolsó festményével, az Özönvízzel, jobbat…

Tovább