Szerző: Giselle

Not Once, azaz Nem egyszer címmel mutatják be a Velencei Biennálén Mihail Barisnyikov és Jan Fabre képzőművészeti installáció filmmel műfajú alkotását. A Not Once világpremierje július 23-án lesz. A Szovjetunióban született táncos és a belga képzőművész-színházi alkotó először 2009-ben találkoztak. Jan Fabre korábban a több dokumentumfilmben látta táncolni Barisnyikovot, de az első alkalommal, amikor elmondása szerint a táncos hipnotikus kék szemei és szelíd személyisége lenyűgözték őt, meglátta benne azt a művészt, aki több, mint egy táncos. Négy évvel később Fabre Manchesterben megnézett egy előadást, amely Danyiil Harmsz: Az öregasszony című szövegéből készült. Robert Wilson rendezésében Mihail Barisnyikov és Willem Dafoe…

Tovább

Siker, pénz, csillogás övezte életüket. A Dolly Sisters a maguk korában világsztárnak számítottak. A Balassagyarmaton született, kalandos életű ikerpár táncosnők, Jancsi és Rózsika híresek voltak tánctudásukról, és hírhedtek játékszenvedélyükről, szerelmi kalandjaikról. „Világhírű táncosnők, Budapesten születtek. Már gyermekkorukban ügyesen táncoltak, föl is léptek többször és nagy sikert arattak. Eredetileg Delinek hívták őket, egy artista-ügynöknek volt az eszméje, hogy a Deli nevet Dolly-ra változtassa s így lett a Deli-leányokból Dolly Sisters. A francia Riviérán lettek világhírűvé. Párizsba már mint sztárok vonultak be. Amerikában mindenütt ők voltak a »vedette«-számok. (Vedette-szám az, amelyikhez formálják a varieté egész műsorát). Jancsit egy argentiniai krőzus feleségül vette,…

Tovább

Miközben egyre több a hír arról, hogy a konzervatív balettvilágban is törekszenek a diverzitásra, még mindig érkeznek hírek bőrszín miatt diszkriminált balett-táncosokról. Csak a felszínen változik a balett világa? Apróságnak tűnik a megjegyzés, hogy harisnyából bőrszíntől függetlenül a 70-es évekig csupán egyetlen árnyalatot hordtak a táncosok. A Dance Theatre of Harlem művészei ekkor váltottak, és a bőrtónusoknak megfelelő harisnyában és balettcipőben léptek fel 1974-es turnéjukon. Ez azonban egyáltalán nem vált általános gyakorlattá az olyan társulatok esetében, amelyekben fehér- és színesbőrű táncosok is színpadra léptek. A spicc-cipők legújabb generációja már barna színben is elérhető, azokat nem kell többé befesteni. Az újítást…

Tovább

Egyre többször találkozunk a #QueerTheBallet hashtaggel, amelynek célja a sokféleségre való felhívás, és az, hogy a táncvilágból kirekesztett nők is lehetőséget kapjanak a megmutatkozásra. Adriana Pierce a Miami Ballet társulatát hét év után hagyta el, hogy a koreográfiára fókuszáljon. Első darabját az American Ballet Theatre (ABT) két balerinájának, Remy Youngnak és Sierra Armstrongnak készíti. A klasszikus, spicc-cipőben táncolt pas de deux-ben két nő kapcsolatát mutatja be. Pierce nem romantikusan vagy aromantikusan akarja ezt ábrázolni, hanem a maga komplexitásában. Úgy fogalmazott, a koreográfia azt akarja bemutatni, mennyire sokszínű és csodálatos az élet és a nemiség, és erre a diverzitásra szeretne a…

Tovább

Charli D’Amelio májusban lesz 17 éves. 2019 óta készít rövid táncvideókat a TikTokra, 2020 novemberében követőinek száma elérte a százmillió főt. A közösségi platform ezért 100.000 dollárral díjazta Charli D’Ameliót, aki a teljes összeget tíz amerikai táncközpontnak adományozta. A tíz intézmény kiválasztását az American Dance Movement szervezetre bízta, amely az Egyesült Államokban mintegy 35.000 szervezetet, egyesületet fog össze azzal a céllal, hogy a táncoktatást támogassa, amelybe beletartoznak a közösségi projektek és a különböző egészségügyi témák is. Charli D’Ameliónak nem ez volt az első adománya, tavaly májusban szülővárosa kórházának a koronavírus-járvány elleni védekezést segítendő és az egészségügyi dolgozókat támogatandó 50.000 dollárt…

Tovább

Vannak témák, amelyek már a hazai szakmai közbeszédbe is beszivárogtak, mások Magyarországon még nem kerültek még elő. Miközben gyors listát készítettünk arról, melyek a táncvilág problémái és megoldatlan kérdései, egyértelművé vált, hogy ezek egyáltalán nem közegspecifikusak. Biztonságos közeg kialakítása az abuzív gyakorlatok ellenében, a hatalmi visszaélések feltárása és az etikus vezetés kritériumainak lefektetése, a káros sztereotípiák lerombolása, a koronavírus-járvány következményeként munkájukat vesztett szabadúszó művészek egzisztenciális kérdései, a betegség utáni rehabilitáció, fenntarthatóság – hosszan lehetne sorolni, milyen témákba boltunk, ha a nemzetközi táncvilágról szóló cikkeket olvasgatjuk. „Legyünk tudatában jogainknak. Legyen védelem, segítség és támogatás a közösségek tagjai számára azokkal szemben, akik…

Tovább

A Skót Balett online workshopokkal segíti az egészségügyben és a szociális területeken dolgozókat. A skót kormánnyal és az egészségügyi szolgálattal (NHS) együttműködésben létrehozott projekt a megelőzésre, a stresszkezelésre és az énrutin kialakítására koncentrál. A Skót Balett 2020-ban már elindított a pandémia kapcsán egy ingyenes programot, amelyben rövid, tízperces, kifejezetten erre a célra komponált zenével kísért mozgás- és légzőgyakorlatokat dolgoztak ki a fizikai és a mentális egészség megőrzése érdekében. A csoportosan, akár irodákban, folyosókon vagy a munkahelyik közösségi terekben végezhető, a YouTube-on elérhető gyakorlatokat alapvetően a szociális távolságtartásra tervezték. Az új projektet az egyéni munkára és az online térre tervezték. Mintegy…

Tovább

1921-ben szigorú törvényt hoztak az Egyesült Államokban. Az Emergency Quota Act nagyon alacsony kvótákat állapított meg a Kelet- és Dél-Európából származó bevándorlóknak, az indoklás szerint azért, hogy ne veszélyeztessék az amerikaiak munkáját és kultúráját. Az ügyre Cole Porter egy balettel reagált. Cole Porter Indiana állam egyik leggazdagabb családjából származott, a Yale Egyetemen, majd a Harvardon tanult, ezt követően 1917-ben Párizsba utazott, és évekig Európában élt. 1916-ban már foglalkozott némiképp a közügyekkel: akkor See America First (Nézd meg először Amerikát) címmel írt hazafias vígoperát, amely mindössze két hetet ért meg a Broadwayn. A történet főhősnője Polly Huggins, akit az apja, egy…

Tovább

Nagy Gvendolin bejutott a 15-18 éves balett-tehetségeknek rendezett Prix de Lausanne versenyébe. A Magyar Táncművészeti Egyetem VII. évfolyamos növendékének 9 órától drukkolhatunk. Az élő közvetítés az idén 49. alkalommal megrendezett verseny Facebook-oldalán, ide kattintva követhető. Ebben az évben a 399 jelentkezőből 78 fiatal tehetség vehet részt a versenyben, amelyre a járványhelyzet miatt különleges módon kerül sor: a zsűri is kamerán keresztül ítéli meg a táncosokat .Nagy Gvendolin tavaly már szerepelt a lausanne-i balettversenyen, akkor a koreográfusi projektben vett részt. Idén klasszikus variációként a Csipkerózsikából az Orgonatündér táncát, kortárs variációként pedig A tavaszi áldozat egyik jelenetét adja elő. Rajtszáma a 130-as.…

Tovább

India kapcsán valószínűleg nem jut eszünkbe a balett. Az országak nincs nemzeti balettje és balettintézete, de vannak, akik azon dolgoznak, hogy a tradicionális táncformák mellett ezt a klasszikus műfajt is meghonosítsák a szubkontinensen.  Yana Lewis, aki kétévesen kezdett táncolni, és négy évtizede oktat Nagy-Britanniában balettet, először a jóga és a spirituális útkeresés miatt utazott Indiába 22 évvel ezelőtt. Már akkor is sok táncos kérte őt arra, hogy tanítsa őket balettre. Megtartotta az első, háromhetes workshopot, majd egy rövid ideig tanított Bombayben, de úgy találta, a város túlságosan elüzletiesedett, ezért visszatért Bangalore-ba. Kezdetben profikkal dolgozott, csak később kezdett gyerekekkel is foglalkozni.…

Tovább