Szerző: Giselle

A tanévkezdéshez közeledve a Good Morning America című reggeli tévéműsor György herceg órarendjével foglalkozott. Vilmos herceg két nagyobb gyermeke, György és Sarolta ugyanabba a költséges magániskolába jár. A kisfiú a második évet kezdi, és csakúgy, mint a húgának, neki is lesz balettórája. Sarolta tantárgyairól nem esett szó, György esetében viszont a balett említését Lara Spencer élénk nevetése kísérte. A műsorvezetőnő a többi tantárgy – olvasás, matematika, vallás, történelem, földrajz, francia, művészet, úszás, testnevelés, számítástechnika, személyes, szociális, egészségügyi és gazdasági ismeretek – kapcsán megjegyezte, olyan, mintha egy egyetemi órarend lenne, de a nevetés a balettnél fogta el. https://youtu.be/yDx4gIWUIbo A bírálat hamar érkezett,…

Kenneth MacMillan szenvedélyes koreográfiájában, a londoni Királyi Balett társulatának előadásában látható az Orosz Zenei Fesztivál alatt Debrecenben a Rómeó és Júlia. Ismerjük meg Prokofjev balettjének kalandos sorsát! Októberben második alkalommal rendezik meg az Orosz Zenei Fesztivált. A Szabó Marcell zongoraművész által alapított fesztivál idén hat orosz zeneszerző, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Prokofjev, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Szkrjabin munkásságát öleli fel különleges, művészeti szempontból felépített tematikával. A koncerteknek Budapesten a Zeneakadémia, a Szent István-bazilika és az Orosz Kulturális Központ, Debrecenben pedig a Kölcsey Központ és a Református Nagytemplom ad otthont. A fesztivál részletes programjait ide kattintva, a fesztiválblogot pedig itt, illetve a Facebook-oldalon lehet követni, jegyek is ezeken a felületeken…

1929. február 9-én született, és 1997. július 13-án hunyt el Fülöp Viktor balettművész, a 20. századi magyar táncművészet egyik meghatározó alakja. Fülöp Viktor Nádasi Ferenc balettiskolájában kezdett táncolni. 1943-tól táncolt az Operaházban, 1949-ben lett magántáncos, de külföldi társulatoknál is sokat vendégeskedett. Olyan emblematikus alakítások fűződnek a nevéhez, mint a Bihari nótája „táncmonológja”, A fából faragott királyfi címszerepe, A bahcsiszeráji szökőkút Girej kánja, a Párizs lángjaiból Philippe karaktere, a Giselle Albert hercege, a Spartacus és A csodálatos mandarin címszerepe. Ez utóbbi alakításáról, Harangozó Gyula 1956-os koreográfiájáról így írt Major Rita a Tánctudományi Tanulmányokban: „Fülöp mandarinja egyszerre tűnt különlegesnek és emberinek. Egy…

1879. június 26-án született, és 1951. november 5-én hunyt el Agrippina Vaganova, aki a 19. század második felének egyik meghatározó balerinája volt, és a balettoktatás módszertanában is megkerülhetetlen szerepet játszott. Szentpéterváron a Rossi utcai iskola, ahol ő is tanult és tanított, 1957 óta a nevét viseli. Apja a Mariinszkij Színház jegyszedője volt, ő maga pedig kilencévesen került a Cári Balettiskolába. Nem találták kiemelkedően tehetségesnek, de szorgalmával kiérdemelte, hogy annak ellenére, hogy Petipa mester naplójában többször is elmarasztaló jelző áll a neve mellett, az együttes tagja legyen és a variációk királynőjének nevezzék. 1915-ben aratta táncosként legnagyobb sikerét Niriti istennő szerepében, Petipa…

1927. június 23-án született és 1987. szeptember 23-án hunyt el Bob Fosse koreográfus, rendező, aki Fred Astaire nyomdokaiba szeretett volna lépni. Ez nem, de valami egészen más, kockáztassuk meg: nagyobb ívű karrier sikerült neki. 13 évesen már ismert előadónak számított Chicagóban, és bár a hadsereg katonákat szórakoztató osztagába sorozták be, a háború az ő pályájának indulását is késleltette. New Yorkban először színházi munkákat kapott, majd első feleségével – aki a koreográfiára buzdította a tánc mellett – állandó szereplője lett egy zenés tévéshow-nak. Az 50-es évektől számtalan Tony-díjjal ismerték el színházi munkáit, olyan musicaleket állított színpadra nem csupán koreográfusként, hanem rendezőként…

A Giselle a klasszikus balettrepertoár egyik legnépszerűbb és legnehezebb darabja. Ősbemutatója 1841. június 28-án volt Párizsban, a címszerepet a premieren és utána a francia fővárosban még nyolc évig csak Carlotta Grisi táncolta. Az Adolphe Adam zenéjére készült romantikus mű lenyűgözte a nézőket. A balett történetéhez Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Théophile Gautier több irodalmi műből is inspirálódott: Heinrich Heine Németország című prózagyűjteményéből kölcsönözték a villik legendáját, Victor Hugo Keleti énekek című verséből vették a táncolni szerető lány alakját (a versben egyébként egy 15 éves spanyol lányról van szó). Gautier eredetileg egy üres báltermet képzelt el, amely kristályoktól csillog a gyertyafényben.…

A Scottish Ballet (Skót Balett) kilenc iskolában próbált ki egy programot, amelynek fókuszában a kirekesztés elleni harc áll, a londoni Royal Ballet (Királyi Balett) pedig egy észak-angliai városban indít hároméves, közösségépítő és tehetséggondozó programot. Eddig 9 iskolában 2000 gyerek vett részt a programban, amelynek célja, hogy 9 és 11 év közötti résztvevők felfedezzék és megértsék a származás, a tolerancia, az etnikai és családi sokszínűség értékeit. Hangozzék bármilyen furcsán, ezt a baletten keresztül tették. Az első fázisban megismerkedtek a gyerekek a balett alapjaival. Ezt követően három táncos bemutatott nekik egy olyan koreográfiát, amely az említett témákra készült, és lazán követi A…

Madzsar Józsefné Jászi Alice Nagykárolyban született 1877. május 25-én, és 1935. augusztus 24-én hunyt el Budapesten. Egyik közeli munkatársa, Palasovszky Ödön „a szépség és egészség apostolának” nevezte. A magyar gyógy-, ortopéd- és  terhességi torna úttörője, a munkahelyi torna első népszerűsítője, a játékos gyermektorna megteremtője volt, emellett a művészi mozgás területén is bátran kísérletezett. Apja orvos volt, Viktor bátyja jogász, Oszkár pedig politikus lett. Egy hittanórára jártak Adyval, barátságuk egy életre szólt, de amikor Lédával szakított, Alice is megszakította Adyval egy rövid időre a kapcsolatot. 1901-ben ment férjhez Madzsar Józsefhez, a szintén Nagykárolyból származó fogorvosból lett kommunista politikussal. Egy évvel később…

1919. május 18-án született a 20. század egyik legmeghatározóbb balettművésze. Margaret Evelyn Hookhamként anyakönyvezték, a nagyközönség Margot Fonteynként rajongta őt. Négyévesen kezdett táncolni, 16 évesen már prima balerina volt a mai Királyi Balett elődjének számító társulatnál. 1961-ben az ő partnereként mutatkozhatott be a londoni Covent Gardenben Róna Viktor, a magyar művészek közül együtt táncolt vele Orosz Adél és Nagy Iván. Első művészneve 14 évesen édesanyja vezetékneve, a Fontes volt. Az anyai rokonság azonban nem adott engedélyt annak használatára, tartottak attól, hogy rossz fényt vet a családra, ha egyik tagja színházban dolgozik. Így találtak rá a telefonkönyvet lapozgatva a Fontene vezetéknévre,…

„A tánc története a filmvásznon vele kezdődik” – mondta Fred Astaire-ről egy alkalommal Gene Kelly.