Szerző: Martos Gábor

Egészen szenzációs eredmény született a héten az indiai Mumbaiban működő Saffronart árverezőház aukcióján: a félig magyar, félig indiai származású Amrita Sher-Gil egy festményéért átszámítva több mint ötmillió dollárnak, azaz több mint másfél milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett ki valaki, amivel ez lett a világban nyilvános árverésen valaha is elkelt második legdrágább olyan műalkotás, amelyik egy magyar (születésű) művész kezétől származik. Amrita Sher-Gil (1913–1941) „félig” volt magyar (a világ ma egyértelműen indiai művészként tartja számon; sokszor nevezik az „indiai Frida Kahlónak”): édesanyja Marie-Antoinette Gottesmann (1881–1949) zongoraművész-operaénekes, Baktay Ervin (született Gottesmann Ervin; 1890–1963) magyar művészettörténész, orientalista, író, műfordító és festő testvére, egy…

Tovább

Többször írtunk már itt a Senki többet? blogban a tavaly elhunyt, bolgár születésű csomagolóművészről, Christóról, és egész életükben vele szorosan együtt dolgozó feleségéről, a 2009-ben elhunyt Jeanne-Claude-ról (legutóbb például februárban, amikor a hagyatékukat árverezték el Párizsban). Miután idén szeptemberben – sok éves halasztások után – végre megvalósul a francia fővárosban a művészházaspár több mint ötven éve dédelgetett projektje, a Diadalív becsomagolása, a Sotheby’s ugyanakkor eladásra bocsátja az ehhez készített tervek egy részét. Kettőszázhetvenezer négyzetméter ezüstkék polipropilén-szövet és az azt rögzítő több mint három kilométer hosszúságú vörös kötél fogja beborítani idén szeptemberben Párizsban a Napóleon császár és a mindenkori francia hadsereg…

Tovább

Több mint egy éve (2020 áprilisában) egyszer már bemutattam itt a Senki többet? blogban a 2008-ban alapított kolozsvári Quadro árverezőházat, Erdély egyetlen ilyen jellegű műkereskedelmi intézményét; most vessünk megint oda egy pillantás, annál is inkább, mert a legutóbbi, márciusi árverésükön kimagasló sikert elért kolozsvári születésű festő, Fülöp Antal Andor újra két alkotásával is várja a napok múlva kezdődő legújabb liciteket. Fülöp Antal Andor (1908–1979) 1925 és 1929 között a – néhány évvel később, 1933-ban majd Temesvárra áthelyezett, és ott akadémiai rangra emelt – kolozsvári Szépművészeti Iskolában (Şcoala de Arte Frumoase) folytatott tanulmányokat, majd az 1929/30-as tanévben a római Accademia della…

Tovább

Kilencvenhét éves korában Genovában elhunyt Arturo Schwarz művészettörténész, művészeti író, egykori galériás, aki nemcsak könyvet adott ki Marcel Duchamp-ról, a dadaista művészet „pápájáról”, de ő vette rá arra is, hogy legismertebb munkáját, az egykor Forrás néven kiállított, de aztán elveszett piszoárt „újraalkossa”. Arturo Umberto Samuele Schwarz 1924-ben Alexandriában született német apától és olasz anyától. Tizenévesen került Párizsba, ahol André Breton írásai nyomán ismerkedett meg a szürrealizmussal, amely művészeti mozgalomnak egész életében lelkes élvezője és támogatója lett. Politikai nézetei miatt – egy ideig Trockij államelméletének követője volt – előbb internálták a háború alatt, majd 1949-ben kiutasították Franciaországból. Milánóban telepedett le, előbb…

Tovább

Ha az lenne a kérdés, hogy vajon a legnagyobb európai, illetve észak-amerikai múzeumokon kívül hol van ma a világ legjelentősebb gyűjteménye a modern nyugati művészet alkotásaiból, talán aligha válaszolnák azt sokan, hogy éppen a nyugattal szemben az egyik legellenségesebb országban, Iránban. Márpedig bizony ott, még ha az iszlám forradalom 1979-es győzelme óta ezek az művek nem láthatóak, hiszen akkor raktárba száműzték őket. Most viszont a gyűjtemény kialakításában egykor jelentős szerepet játszó amerikai művészettörténész egy könyvben megírta a kollekció létrejöttének körülményeit, amiből részben az is kiderül, hogy milyen művek is azok, amelyek jó ideje eltűntek a közönség – és a szakma…

Tovább

Vaszilij Kandinszkijt a művészettörténet az absztrakt művészet „kitalálójaként” tartja számon; tény, a ma leginkább elfogadott vélemények szerint 1910-ben ő festett először „semmit nem ábrázoló”, vagyis a nézőre csakis önmagukat jelentő színekkel és formákkal hatni akaró képeket. A művész élete során több országban is élt, sokszor költözött, emiatt ismert munkái közül jó néhányról nem lehetett tudni az elmúlt években, hogy éppen hol vannak, vagy megvannak-e még egyáltalán. Ebben a hónapban viszont két régóta nem látott Kandinszkij-kép is kalapács alá kerül különböző árveréseken. Vaszilij Vasziljevics Kandinszkij (1866–1944) Moszkvában született, Oroszországban tanult, később Németországba, majd az első világháború alatt Svájcba költözött. A háború…

Tovább

Az idén éppen százesztendős francia Françoise Gilot-t a legtöbben – már akik egyáltalán – leginkább úgy ismerik, mint Picasso egyik múzsáját, élettársát, két gyermekének anyját. Pedig Gilot maga is jelentős művész, aki – miután kiszabadult híres párja (el)nyomása alól – komoly karriert futott be. Most pedig a múlt héten a Sotheby’s londoni árverésén meg is döntötte eddigi egyéni aukciós rekordját. A Sotheby’s múlt hét végén zárult (Women) Artists elnevezésű, kizárólag női alkotók munkáit kínáló online árverésén többek között olyan művészek festményeit, fotóit és szobrait vitték kalapács alá, mint Lavinia Fontana, Marie Laurencin, Berthe Morisot, Hannah Höch, Dorothea Tanning, Sonia Delaunay,…

Tovább

A múlt hét közepén nyílt meg a Távol-Keleten az Art Basel Hongkong műkereskedelmi vásár, és bár a korlátozások miatt a forgalom egyelőre még elmarad a korábban megszokott volumenűtől, azért az igazán kvalitásos műalkotásokra most is van kereslet. Joan Mitchell például mindjárt a vásár nyitónapján új egyéni szerzői ár-csúcsot ért el egy a piacon korábban már többször megfordult munkájával. Ennek kapcsán megnézzük korábbi vásári szerepléseit is (hiszen aukciós eredményeiről már többször is írtunk itt a Senki többet? blogban). Joan Mitchell (1925–1992), az amerikai absztrakt expresszionizmus „újra-felfedezett”, az elmúlt években egyre nagyobb műtárgypiaci sikereket elérő alkotója ezúttal a Lévy Gorvy Gallery standján…

Tovább

1861. május 23-án látta meg a napvilágot Kaposváron Rippl (1889-től Rippl-Rónai) József, a magyar festészet és – bár erről talán kevesebb szó szokott esni – iparművészet egyik legkiemelkedőbb mestere, azon kevés magyar művészek egyike, akiknek munkái iránt a nagyvilágban is rendszeres érdeklődés mutatkozik, és a hazai árveréseken is az egyik legsikeresebben szereplő alkotó. A Senki többet? rovat koncepciója szerint a művész műkereskedelmei szereplései között tallózunk. Rippl-Rónai József (1861. május 23. – 1927. november 25.) minden bizonnyal egyike a legismertebb magyar képzőművészeknek: finom pasztell-portréit, könnyed tájképeit, „kukoricás” zsánereit nyilván sokan ismerik. Azt azonban alighanem már kevesebben tudják, hogy a több mint…

Tovább

Nyilván sokan emlékeznek az 1969-ben készült Easy Rider című (ma már kultusz-)filmre, amely az idők során a hippimozgalom egyfajta apoteózisává vált, nyilván nem függetlenül a benne felhangzó nagyszerű zenéktől is. A történetben két fiatalember hatalmas motorokon szeli át Amerikát, hogy aztán végül elérje őket az életformájukat – és a szabadságvágyukat – nem toleráló kor tragédiája. A filmben szereplő motorok egyikét, a legendás „Captain Americát” most árverésre bocsátják (bár az eset kapcsán azért több kérdés is felmerül). Aki látta a filmet, az alighanem soha el nem felejti, ahogyan a hangszórókból dübörög az azóta minden motoros himnuszává lett Steppenwolf-szám, a Born to…

Tovább