Szerző: Martos Gábor

Nincs mese, 2021. március 11-én új korszak köszöntött be a világ műkereskedelmébe. Először is a piac egyik vezető árverezőháza, a Christie’s, először árverezett aznap önállóan egy digitális műalkotást,  másrészt egy olyan valaki lett egycsapásra a világ harmadik legdrágábban eladott élő művésze, aki egy fél ével ezelőtt adott el egyáltalán először egy általa készített munkát. Harmadrészt alighanem soha még a világon nem történt egy licit alatt csaknem hétszázezerszeres(!) értéknövekedés a kikiáltási és a végső ár között, és végül először fizetett ki valaki majdnem 70 millió dollárt(!) „lényegében egy hosszú szám- és betűsorért”. Nézzük először is a tényeket, amelyek innentől örökre ott…

Tovább

Ha csak azokat a műkereskedelemi sikereket, kimagasló aukciós eredményeket látjuk, amelyek általában elérik a sajtó ingerküszöbét, akkor gyakorlatilag kizárólag csak a sok milliós (hol dolláros, hol fontos, hol forintos) leütésekkel találkozhatunk. Közben azonban szinte megszámlálhatatlan kisebb, kevésbé szem előtt lévő árverezőház is dolgozik szerte a világon, ahol egy-egy alacsonyabb összegű eladás is lehet a maguk szintjén óriási eredmény. Most egy ilyen történetet mutatunk be itt a Senki többet? blogban. A philadelphiai központú Freeman’s Auction árverezőház a legrégebb idő óta működő amerikai műkereskedelmi vállalkozás. 1805-ben alapította egy pár évvel korábban Londonból Amerikába érkezett nyomdász, Tristram Bampfylde Freeman, és azóta már a…

Tovább

Különleges, kétnapos árverés volt a múlt héten a Sotheby’s párizsi aukcióstermében: a bolgár–francia művészházaspár, Christo és Jeanne-Claude közös munkásságának néhány művészi dokumentumát, valamint egykori műgyűjteményük darabjait, művésztársaiktól-barátaiktól kapott-megszerzett alkotásokat kínált a ház az érdeklődőknek. A sikeres eseményen ráadásul megint csak történt valami olyasmi is, aminek kapcsán érdekes kérdések fogalmazódhatnak meg bennünk a műtárgypiac kiszámíthatatlanságáról. A tavaly elhunyt Christo (eredeti nevén Christo Vladimirov Javacheff; 1935–2020) és a vele egy napon született, majd megismerkedésüktől kezdve egész életükben együtt dolgozó felesége, Jeanne-Claude (eredeti nevén Jeanne-Claude Denat de Guillebon; 1935–2009) munkásságáról már többször is írtunk itt a Senki többet? blogban: ők azok, akik leginkább…

Tovább

Márciusban megdőlhet az egy nyugati művész egy munkájáért a Távol-Keleten kifizetett legmagasabb árverési leütés rekordja – legalábbis ezt várják a Christie’s szakértői a fiatalon kábítószertúladagolásban meghalt New York-i graffiti-fenegyerek, Jean-Michel Basquiat Warrior (Harcos) című képétől a cég hongkongi árverésén. A művész legjobb „évjáratából” származó festmény értéke már eddig is folyamatosan és meredeken emelkedett a piacon, és olyan is volt, hogy jobban jövedelmezett, mint az arany-befektetés. Jean-Michel Basquiat (1960–1988) 1982-ben készítette el a Harcos című alkotását: a falapra akrillal festett, majd spray-vel is „megfújt” képet először egy évvel később egy japán kiállításon lehetett először látni, majd azután sorra ismerhette meg Párizs,…

Tovább

Március 2-án a Christie’s párizsi árverési csarnokában különleges anyag kerül kalapács alá. A szürrealista művész, Man Ray utolsó asszisztense, a 2003-ban elhunyt Lucien Treillard gyűjteményéből több mint kétszáz műalkotást, illetve dokumentumot és személyes tárgyat visznek kalapács alá. A kínálatban éppúgy vannak Ray által készített fotóportrék, mint barátjának, Marcel Duchampnak különleges munkái, valamint különféle könyvek, kéziratok, litográfiák, kollázsok. A Treillard özvegye által aukcióra vitt tételekért a ház legalább 3 millió eurót vár – és ez egyáltalán nem eltúlzott becslés. Man Ray (eredeti nevén Emmanuel Radnitzky; 1891–1976) dadaista-szürrealista képzőművész és fotós műveiből már több alkalommal rendeztek tematikus árveréseket: legutóbb például 2014-ben a…

Tovább

Aki figyelemmel kíséri a világ műkereskedelmi történéseit, az alighanem emlékszik rá, hogy a piacon ma az egyik legkeresettebb és legsikeresebb művész, Vincent van Gogh – több mint egy tucat munkája ért el eddig 30 millió dollárnál magasabb árat – árverésen legmagasabb összegért elkelt munkája egy portré, utolsó kezelőorvosának, doktor Gachet-nak az (egyik) arcképe (82,5 millió dollár, 1990. május, Christie’s, New York). Most márciusban egy újabb Van Gogh-portré kerül kalapács alá, amelyik ezúttal a művész által készített rajzok között érhet el új csúcsot. Vincent van Gogh (1853–1890) 1888 júliusának a végén, miközben Arles-ban éppen a híres „sárga házban” lakott, készített egy…

Tovább

Volt már szó itt a Senki többet? blogban az úgynevezett outsider artról, vagyis a nem képzett, sokszor a társadalom perifériáján élő, esetleg szellemileg-lelkileg sérült emberek által saját kedvtelésükre vagy éppen gyógyító-rehabilitációs célból létrehozott alkotásairól, és persze mindenekelőtt ezek egyre sikeresebb műkereskedelmi szerepléséről. Most egy újabb ilyen művész ért el új egyéni árverési csúcsot a Christie’s múlt heti New York-i outsider art munkákat felvonultató tematikus árverésén. Judith Scott (1943–2005) egy ohiói családban született egy ikerpár egyik tagjaként, Down-szindrómával (testvére, Joyce viszont egészséges volt). Csecsemőkorában skarlátfertőzést kapott, és a hosszan tartó magas lázak okozta fülgyulladás miatt elveszítette a hallását, így beszélni sem…

Tovább

Ha már legutóbb egy sokkal többért elkelt (festett) 200 forintossal fejeztük be, akkor most folytassuk egy 20 dollárossal, amelyet a hétvégén az eredeti értékénél csaknem húszezerszer (!) többért adtak el. Igaz, van rajta egy banánjelölő címke is. Ahogyan a bélyegek esetében is az úgynevezett tévnyomatosok, vagyis a valamiért-valahogyan elrontottak mindig sokkal többe kerülnek, mint a hibátlanok, úgy a bankjegyek között is kiemelkedő értékkel bírnak a gyűjtők között azok, amelyek valamilyen „rontással” kerültek ki a nyomdából. Egy ilyen 20 dolláros bankjegy szerepelt a hét végén a dallasi Heritage Auctions árverezőház licitjén is, és ért ott el egy telefonos és két internetes…

Tovább

A legutóbbi Senki többet? blogbejegyzésben (többek között) egy, a figyelmet az amerikai főiskolai diákok tanulmányi hiteltartozásaira felhívó New York-i installációról esett szó. Ennek a sztorinak mintegy a „folytatásaként” most bemutatok egy pár évvel korábbi hasonló hazai „megoldásanalógiát”, ráadásként pedig egy, a valódi bankjegyek és a művészet „értékviszonyainak” a világ legdrágább műalkotása kapcsán ott is felmerült kapcsolatát illusztráló másik műalkotást ugyanattól a magyar művésztől. A Borsos Lőrinc néven szereplő „képzőművész” […] valójában két alkotót takar: Borsos János (1979) és Lőrinc Lilla (1980) dolgozik együtt ezen a néven; […] csakis közös munkákat készítenek, és együtt, „közös” nevükön szignálják azokat. […] Van két…

Tovább

A műkereskedelem „legjei” iránt érdeklődők nyilván kapásból vágják a választ arra a kérdésre, hogy melyik ma a világ legdrágább műtárgya: „természetesen” Leonardo da Vinci Salvator Mundi című Krisztus-portréja, amelyért 2017 novemberében a Christie’s New York-i aukcióján 450.312.500 dollárt (119,462 milliárd forint) fizetett ki a vevője. Most viszont egy amerikai sörgyártó azt mondja: ők még egy ennél is drágább műalkotást hoztak létre. Csakhogy nekik sincs ám igazuk: a világ mindeddig legdrágább műalkotása ugyanis nem kevesebb, mint kicsit több mint egymilliárd dollár volt.  A Natural Light – vagy a kedvelői által „becézve” Natty Light – egy népszerű amerikai sör, amelyet olcsósága miatt…

Tovább