Szerző: Illés Szabolcs

Elmúlt idők nagy magyar hegedűsei sorozatunkban ezúttal Garay Györggyel (1909 – 1988) foglalkozunk, aki magyarországi sikerei után Lipcsében folytatta karrierjét. Zeneakadémiai hegedűtanulmányait 1918-ban kezdi Bloch József, majd 1921-től Studer Oszkár irányításával. Tanulmányai utolsó évében lesz Hubay Jenő növendéke. Kamarazenére Weiner Leó osztályába jár. Művészi oklevelét 1926-ban szerzi meg. Pályájának első szakaszában 1927-1930 között a Magyar Trió tagja-, majd 1930-1933 között a Garay Kvartett primáriusaként leginkább, mint kamaramuzsikus válik ismertté. A harmincas évektől szóló fellépései is rendszeresek itthon és külföldön egyaránt. A világháború után, 1945-1951 között az Állami Operaház zenekarának koncertmestere lesz és ezzel egyidőben kezd tanítani a Zeneakadémián is. Az…

Tovább

Tökéletes technikája, mély zeneisége, sokoldalú érdeklődése révén Várjon Dénes a nemzetközi zenei élet egyik legizgalmasabb és legelismertebb résztvevője. Igazi univerzális művész: kiváló szólista, elsőrangú kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője, elismert pedagógus. Barokkon innen és túl – Kalandozások a keskeny ösvény mentén című sorozatunkban többek között régi hangszereken való játékról, előadásmódról és a zenei világban jelenlévő marketingről is beszélgettünk. – Milyen a kapcsolatod a régebbi korok hangszereivel? Egyáltalán érdekel ez a világ? – Nagyon is érdekel, még akkor is, ha erre a területre inkább csak kirándulni szoktam. Nyilvánosan Schubert és Chopin koránál ilyen tekintetben nem merészkedtem tovább, de már ez is nagyon…

Tovább

Elmúlt idők nagy magyar hegedűsei sorozatunkban ezúttal Gertler Endrével (1907–1998) foglalkozunk, akit művészi és személyes kapcsolat is fűzött Bartók Bélához. Hatéves korában Budapesten kezdte hegedűtanulmányait, 1925-ben végzett a Zeneakadémia hegedű szakán, ahol mesterei Bloch József, Studer Oszkár és Hubay Jenő voltak. Zeneszerzést Kodály Zoltántól tanult és Weiner Leó kamarazenei osztályába járt. Mint a Hubay-iskola sok más neveltje, úgy Gertler sem itthon folytatta karrierjét, 1928-ban Brüsszelbe költözött, ahol Eugène Ysaÿe-nál tökéletesíthette technikai tudását. Első brüsszeli fellépéseit több koncertmeghívás követte Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Franciaországban és Olaszországban. 1931-ben megalapította a Gertler-vonósnégyest, mellyel sikeres turnékon vettek részt. 1932 és 1936 között évente koncerteztek Budapesten…

Tovább

Krulik Eszter Artisjus-díjas hegedűművész, a Krulik Kvartett alapítója. Művészként és tanárként a repertoár két szélét feszegeti, azt, ahol még lehet érdekességeket találni. Barokkon innen és túl – Kalandozások a keskeny ösvény mentén című sorozatunkban többek között hegedűjátékról, szabadúszásról, a kortárs és a régizene kapcsolatáról beszélgettünk.   – A hagyományos repertoárt tanítod, kvartettezel, mellette modern és régebbi zenékkel is foglalkozol. Emlékszel arra, melyik az a legkorábbi és legújabb zene, amivel színpadra álltál?  – Az elmúlt húsz évem nagyjából kilencvenkilenc százalékban modern és kortárs zenéről szólt. Ezirányú érdeklődésem már igen korán jelentkezett. Amikor eldöntöttem, hogy a zenei pályát választom, a Konziban először…

Tovább

Zeneesztéta, kritikus, író az ELTE BTK Esztétika Tanszékének oktatója. Kutatásainak középpontjában a 17-18. század zenei gondolkodása áll. Barokkon innen és túl – Kalandozások a keskeny ösvény mentén című sorozatunkban többek között zenei élményekről, a befogadás milyenségéről, korhűségről, valamint arról beszélgettünk, hogy van-e egyáltalán értelme a régizenei előadásmóddal foglalkozni. – Első kérdésem, hogy szerinted van-e értelme egyáltalán régi hangszerekkel és a régi hangszeres előadásmóddal, korhűségre törekvéssel foglalkozni? – Nemrég olvastam Klaus Beckmannnak Az Északnémet Iskola című könyvét. (Die Norddeutsche Schule. Orgelmusik im protestantischen Norddeutschland zwischen 1517 und 1755.) Beckman filozófiát és lutheránus teológiát is tanult, tehát elég jól kontextusba tudja helyezni…

Tovább

Vajon Papagininek csak a marketingje volt jó? Barokkon innen és túl című sorozatunkban erről is kérdeztük Oláh Vilmos Liszt-díjas hegedűművészt, aki karrierépítésről, hangszerekről, a különböző zenei korok sajátosságairól és az előadói hagyományok továbbörökítésének fontosságáról is beszélt. – Szólistaként és koncertmesterként is folyamatosan számtalan különböző dologgal foglalkozol párhuzamosan. Hogyan lehet mindezekre felkészülni? – Azt gondolom, mindent, amit az ember életében csinál sokféle irányból érdemes megközelíteni. Ez ad egyfajta lendületet, meg egy olyan rálátást a mindennapi munkára, ami élvezetesebbé teszi azt. Lehet az akár egy zenekari programra való felkészülés, vagy egy szólóest, vagy éppen egy tanítási ciklus, ha olyan szemszögből tudja az…

Tovább