Szerző: Illés Szabolcs

Egy zenemű legtöbbször azonnali használatra íródott, nem az örökkévalóság számára és egészen biztosan nem a mai idők tudományos kottakiadásainak céljait szem előtt tartva. Aki valaha is foglakozott régi kéziratokkal és nyomtatott kottákkal tudja, mennyi (nyomtatási) hibát tartalmaznak – különösen a notáció olyan részletei homályosak és inkonzekvensek, mint az artikulációs és a dinamikai jelek. Részlet Barthold Kuijken A notáció nem a zene című könyvéből. Néhány korabeli kotta nagyon jó, mint például J. S. Bach hegedű szólószonátáinak kézirata (BWV 1001-1006) vagy sok francia metszett nyomtatásos kiadás a 18. század első feléből, de sajnos ezek inkább a kivételek. A kéziratok gyakran gyorsan íródtak,…

Tovább

Bali János (1963–) Liszt-díjas karnagy és furulyaművész; repertoárja a kezdetektől napjainkig terjed, maga is komponál és improvizál. Az általa vezényelt reneszánsz zenei hanglemezek a nemzetközi kritika legmelegebb elismeréseit vívták ki. A furulyáról írott monográfiája a valaha e tárgyban készült legátfogóbb munka. Tanárként évtizedeken át egyszerre működött különféle egyetemeken és az alapfokú zeneoktatásban. Korábbi interjúnkat folyatjuk: – Kell-e egyáltalán, hogy valaki ma találkozzon a korábbi korok zenéivel? Abból indulok ki, hogy például Bach vagy Mozart maximum száz évre tekintett vissza és arra is csak érdeklődésszerűen. Azokat a zenéket nem játszották koncerteken. – Az embert zavarba ejti a magyar népzenegyűjtemények bősége, de…

Tovább

Bali János (1963–) Liszt-díjas karnagy és furulyaművész; repertoárja a kezdetektől napjainkig terjed, maga is komponál és improvizál. Az általa vezényelt reneszánsz zenei hanglemezek a nemzetközi kritika legmelegebb elismeréseit vívták ki. A furulyáról írott monográfiája a valaha e tárgyban készült legátfogóbb munka. Tanárként évtizedeken át egyszerre működött különféle egyetemeken és az alapfokú zeneoktatásban. – Azt mondod, a gyerekekkel foglalkozás, a zeneiskolai tanítás közben az derült ki számodra, hogy Mozartot a legnehezebb tanítani. Ez vajon mitől van? – Számomra a zene egy nagyon erősen matematikai dolog: különösen, hogy a szerkezet a kiskamasz korom óta számomra oly fontos reneszánszban elképesztően lényeges: akkoriban a…

Tovább

Az artikulációval kapcsolatban a korabeli énekes értekezések nagy segítségünkre vannak, mivel hangsúlyozzák az énekes kötelességét, hogy tisztán ejtse a mással- és magánhangzókat, és hogy figyeljen a megfelelő prozódiára. Az a tény, hogy mindezeket olyan gyakran hangsúlyozzák, valószínűleg azt is jelzi, hogy korábban sem mindenki tett eleget ezeknek a kötelezettségeknek. Erről tanúskodik Goethe nem túl hízelgő megjegyzése is 1807-ből: „Vokalmusik heißt sie, weil man beim Singen nur die Vokalen hört!”  Az artikulációt tekintve összehasonlíthatjuk a zenét a nyelvekkel; nemcsak helyesen kell beszélnünk, de meg kell értenünk a különbséget a társalgás és a nyilvános előadás között. Meg vagyok győződve arról, hogy a…

Tovább

A Hubay-növendékek sorában most ismét egy fantasztikus tehetségű hölgy, Arányi Jelly felvételeivel ismerkedhetünk meg. Édesapja H. Arányi Taksony (1858–1929) a daktiloszkópia egyik első hazai szakértője, rendőrségi tanácsos, később budapesti rendőrfőkapitány-helyettes, nagybátyja pedig Joachim József, a világhírű hegedűművész volt, aki egyik Stradivari-hegedűjét is unokahúgának ajándékozta. https://www.youtube.com/watch?v=uGVuWV53yUk Eleinte zongoraművésznek készült, de végül a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő osztályában hegedűművészként végzett. Nővérével, a szintén hegedűművész Arányi Adilával (asszonynevén Adila Fachiri) együtt Európa-szerte adott koncertjeivel hamar világhírre tett szert. https://www.youtube.com/watch?v=0J8fFy029AU Hangversenyein szólistaként és kamarazenészként is szerepelt. 1923-ban London-ban telepedett le. Koncertkörútjai során többször fellépett Bartók Bélával is. Több zeneszerző ajánlotta neki szerzeményeit. Például Bartók az ő és nővére részére írta mindkét hegedű-zongora szonátáját,…

Tovább

Ahogyan ez elméleti emberek esetében gyakori, Riemann innovatív gondolatok helyett – valójában Quantz hozzáállásához hasonlóan – valószínűleg rendszerezte mindazt, ami néhány generáció alatt lassan kifejlődött és elterjedt gyakorlattá vált. Milyen szabályokat találunk Riemann előtt? Énekes értekezések gyakran értékes információkkal szolgálnak, mivel az énekeseket tartották az ideális előadóknak, akik ráadásul az irodalmi szövegekre is támaszkodhattak frazeálásuk formálása és finomítása során. Hangszeres(eknek íródott) értekezések, mint például Quantz, Carl Philipp Emanuel Bach és Leopold Mozart mindig az énekeseket említik követendő példaként. Ezekben a forrásokban többek között az alábbi alapelveket találjuk: Egy „jó hangot” és hangsúlyos szótagokat vagy hangokat inkább egy szünet előzzön meg,…

Tovább

Az elmúlt hetekben az interneten, külföldi barátaimtól csupa olyan poszt került elém, melyekben amiatt keseregnek, hogy egy klasszikus zenész, vagy ezekben az esetekben még specifikusabban, egy régizenész számára egyre inkább képtelennek látszik a „zeneipar” világában „szabadúszóként” megélni. Nyilvánvalóan ez egy lényegesen nagyobb és általánosabb problémakör elenyészően kicsi szegmense csupán, ettől azonban, úgy gondolom nem kevésbé fontos róla beszélni, gondolkodni, különösen ebben blogban, ami alapvetően ezeknek a zenészeknek a munkásságáról szándékozik szólni. Persze a kulturális élet, a művészetek és az oktatás területén már nagyon régóta szembesülnünk kell ezzel a kérdéssel. Elvben többnyire még a „felelős” személyek is egyetértenek azzal, hogy a…

Tovább

A világhírű Hubay-iskola növendékeinek sorában most egy igen érdekes személyiség következik, aki a maga módján a régizenei előadásmód kutatásában is részt vállalt. Telmányi Emil Aradon született 1892-ben, majd 1905 és 1911 között a Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványa volt. Nemzetközi karrierje 1911-ben Berlinben kezdődött, ahol Elgar Hegedűversenyének németországi bemutatójával nagy sikert aratott. 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus lett, hírnevét később amerikai koncertkörutakon is megalapozta. https://www.youtube.com/watch?v=9Bn5NhmO4Wc 1918-ban feleségül vette a nagy dán komponista, Carl Nielsen fiatalabb leányát, Anne Marie-t és Dániában telepedett le. Itt kezdett el vezényelni is, és 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött. 1923-ban Nielsennel együtt Londonban…

Tovább

A legtöbb mai „mainstream” zenei produkcióban „hosszú dallammenetes/kben gondolkodó játékmódot” hallhatunk: a vízszintes szemléletmód uralkodik, ami néha teljesen eltünteti a függőleges irányokat. Minden hang a jobb- és baloldali szomszédjához hasonló és a változások nagyon fokozatosak (lassúak). Korábban a zene, éppúgy, mint a társadalom, nem volt ennyire demokratikus; nem volt minden hang egyenlő (…) Ha a zenét és a nyelvet összehasonlítjuk, a nyelvtani mondatot megfeleltethetjük a zenei frázisnak: mindkettő egy többé-kevésbé összetett értelemmel bíró egységnek a kifejezése. A zenei frazírozás pedig ennek az egységnek, a frázis formai és érzelmi tartalmát is magában foglaló, érthető előadásmódja. A mi mondat vagy frázis értelmű…

Tovább

Azok számára, akik már régebb óta nyomon követik híres magyar muzsikusaink sorsát, tán nem meglepő, hogy hegedűseink közül a soron következő különleges tehetségű csodagyerek, Szigeti József is zenész családba született, ahol rendszeresek voltak a zenei foglalkozások. Mivel zongorára nem tellett a szüleinek, természetes volt, hogy Szigeti – ahogy a család idősebb tagjai is – hegedűn kezdett el játszani. Az első zeneórákat Bernát nagybátyja adta neki Máramarosszigeten. Hamar kiderült, hogy a kisfiúnak különleges tehetsége van a hegedüléshez, ezért édesapjával és fivérével Budapestre költözött. Itt kezdetben egy magánkonzervatóriumba íratta be édesapja, rövidesen azonban a Zeneakadémián is bemutatkozott, ahol a bíráló bizottság elnöke, Hubay Jenő úgy döntött, hogy saját osztályába…

Tovább