Szerző: Illés Szabolcs

Világhírű hegedűseink sorában, a legelső, Joachim Józsefről szóló cikk után most ismét egy meghatározó jelentőségű, iskolateremtő zenész-egyéniség hangzó portréját szeretném bemutatni. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy a modernkori amerikai és orosz hegedűoktatás kezdetei is ugyanahhoz a magyar származású hegedűművészhez, Auer Lipóthoz vezethetők vissza. Auer több kontinensen átívelő életpályája Veszprémből indult, ahol zenei tehetségét tulajdonképpen csak azért kezdte épp hegedűn kibontakoztatni, mert a család anyagi helyzete nem tette lehetővé egy ennél drágább hangszer megvásárlását. Idővel azután Pestre került, hogy magasabb szinten folytathassa tanulmányait, ahol rövidesen tehetősebb zeneszerető pártfogókat is sikerült szereznie a családnak ahhoz, hogy az akkor idők egyik legfontosabb zenei…

Tovább

Régóta érlelem ezeket a gondolatokat, amiket egy nagyon tehetséges, kortárs zenét nagyon magas szinten művelő, főként karmesterként tevékenykedő ismerősöm alábbi posztja indított el bennem: „Németországban rendszeresen visszatérő viták tárgya a „rendező, mint bűnöző”, ez a „destruktív alak”, aki a szövegeket személyes rögeszméinek és vágyainak ejti áldozatául. Ám az esetek túlnyomó részében a szöveghűség (Texttreue) igénye valójában nem jelent mást, mint hogy a színház maradjon olyan, mint harminc-negyven évvel ezelőtt volt. Tudjuk, hogy a színház egy olyan művészeti tevékenységgé nőtte ki magát, melynek kulcsfogalma az invenció, a kitalálás. Ezt egy szöveg színrevitele esetében elméleti és gyakorlati szempontból is úgy fordíthatjuk le,…

Tovább

Magyarország mostanság legnépszerűbb, főként régebbi korok zenéit játszó együttesének alapítója, aki egyben hazánk művészeti életének fontos, nemrég megválasztott vezető tisztségviselője, nyilatkozott a közelmúltban országunk zenei életéről. A vele készült interjúból amellett, hogy képet kaphattunk a művész életútjáról, képzettségének, tájékozottságának sokoldalúságáról és jelenlegi munkájának szerteágazó feladatköreiről, azt is megtudhattuk, hogy alapjaiban szeretné megváltoztatni a hazai zeneoktatást, mivel meglátásai szerint  „a művészek, elsősorban a zenészek a tehetség, a hagyomány ereje és a rendelkezésre álló pénz ellenére sem elég hatékonyak”. Nagyon szimpatikus gesztusként ezért intézményvezetői, elnöki megbízatásának egyik legfőbb céljaként említette a művészeti nevelés átgondolt fejlesztésének elősegítését, melyhez segítségként fel is ajánlotta az…

Tovább

Budapest, más európai fővárosokkal összehasonlítva is fantasztikus művészeti élettel és ezen belül óriási koncertkínálattal rendelkezik. Az utóbbi évszázadok szokásai szerint a koncertek nagyobb részén régebbi korok zenéi hangzanak el, melyek között, amennyiben barokk témájú repertoár kerül előadásra, a leggyakrabban Johann Sebastian Bach művei szerepelnek. A 18. század legnagyobb hatású német zeneszerzője ő, akinek alkotásai ma is ámulattal vegyes tiszteletet és csodálatot váltanak kielőadóból és hallgatóból egyaránt. Kompozíciói olyan tökéletesek és olyan mély értelműek, hogy hatásuk lényegi része mindenfajta előadásban érvényesül, szinte még egy szintetizátoros, elektronikus verzióban is. https://www.youtube.com/watch?v=Tc51cnV6YJI Neve egy koncertplakáton a közönség számára a minőség garanciája, éppen ezért találkozhatunk…

Tovább

Az utóbbi időszak számos aktuális történése miatt kicsit késlekedtem annak bemutatásával, hogyan summázza könyvének befejezéseként Quantz a különböző népek zenéinek, stílusának bemutatását és milyen gondolatokat szűr le végül tapasztalataiból. A következő bejegyzésemmel ezt igyekszem pótolni. Egyúttal azt is megtudhatjuk ebből a szintén kétrészes írásból, mellyel a könyvből vett idézeteket tartalmazó cikksorozatomat is zárom, hogyan vélekedett a szerző saját nemzete zeneéletének aktuális állapotairól. Lássuk tehát! 85. § A derék zenészek mindezen fáradozása ellenére Németországban különböző akadályok álltak a jó ízlés útjában. Gyakran túl keveset tettek azért, hogy ezeknek a híres embereknek az érdemes ötleteit kipróbálják és a nekik kijáró becsben tartsák…

Tovább

Az utóbbi időszak számos aktuális történése miatt kicsit késlekedtem annak bemutatásával, hogyan summázza könyvének befejezéseként Quantz a különböző népek zenéinek, stílusának bemutatását és milyen gondolatokat szűr le végül tapasztalataiból. A következő bejegyzésemmel ezt igyekszem pótolni. Egyúttal azt is megtudhatjuk ebből a szintén kétrészes írásból, mellyel a könyvből vett idézeteket tartalmazó cikksorozatomat is zárom, hogyan vélekedett a szerző saját nemzete zeneéletének aktuális állapotairól. Lássuk tehát! 78. § Ha a németek zenéjét több mint egy évszázadra visszamenőleg alaposan megvizsgáljuk, azt találhatjuk, hogy jó ideje a harmóniailag helyes zeneszerzésben és sok hangszeren a hangszerjátékban is meglehetősen nagy jártasságra tettek szert. Mindazonáltal néhány régi…

Tovább

A internetes világháló egyik tagadhatatlan előnye, hogy kapcsolatba kerülhetünk általa olyan emberekkel is, akik térben nagyon távol vannak tőlünk. Különösen hasznos lehet az ilyesmi, ha érdeklődési körünk is azonos az illetőkkel, mivel így hosszabb utazások nélkül is nagyon gyors tapasztalat- és véleménycserére adódik lehetőség egy adott témában. Ez volt a legfőbb oka annak is, hogy viszonylag hamar csatlakoztam a Facebook nagy közösségéhez. Itt ugyanis elég hamar kialakultak olyan tematikus csoportok, kapcsolatok, amik régizenei tájékozódásomat máig is sokban megkönnyítik. Mindezeket elöljáróban azért mondtam el, mert jelen cikkem alapját egy olyan bejegyzés képezi, amire éppen a Facebook Historical Performance Reseach csoportjában lettem…

Tovább

A barokk sarok rendszeres olvasói számára mostanra már világossá válhatott, milyen körülírhatatlanul sokféle hangszert és előadásmódot takarhat a koncertplakátokon sokszor csak divatból és kuriózumként alkalmazott „autentikus” jelző. Tájékozottabbak gondolom azt is sejtik, hogy a „könnyen-gyorsan” típusú kamubarokkozásnak, épp úgy, mint a komolyabb, kutatáson és komoly képzésen alapuló historikus játékmódoknak is világszerte megvan a maga „iskolája”. Mi több, mára már mindkettőnek nagy hagyománya és sok követője is van, bár országonként nagyon eltérő arányban. Természetesen a két irányzat kiindulópontjai és céljai is alapvetően különböznek egymástól. Mivel nálunk szervezett oktatásban vonós hangszereken autentikus előadásmódot nemigen lehet elsajátítani, a legtöbben az ilyen képzés iránt…

Tovább

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer németföldön egy legény, aki már ifjú korától különösen nagy érdeklődést mutatott a zene, azon belül is a régebbi korok zenéje és azok hangszerei, ezen belül pedig leginkább a fafúvósok iránt. Ahogyan az arrafelé szokásos volt, megszerezte mindazt a tudást, amit iskolákban lehetséges volt, majd kíváncsisága és kísérletező kedve által vezérelve különleges területekre tévedt. Nem elégedett meg az akkoriban szokásos hangszerek, legfőképpen a furulya, beható tanulmányozásával, hanem olyan, rég elfeledett eszközök kutatására adta a fejét, mint például a cornamusa, a rankett, vagy a pommerek népes családja. Felfedező útjai nyomán ismeretei, tapasztalatai a különböző hangszerek…

Tovább