Szerző: Jávorszky Béla Szilárd

2008 óta rendezi meg a Müpa A népzene Ünnepét, amelyen évről évre a táncházi és világzenei együttesek aktuális legjobbjainak produkcióiban gyönyörködhet a publikum, mintegy demonstrálva, hogy a népzenei hagyományok a városi életmódban is elevenen élnek tovább, függetlenül attól, hogy az előadók mennyire törekednek az autentikus megszólalásra, vagy mennyire élik újra az ősi dallamokat a maguk zenei eszközeivel, legyen az akár pop, rock vagy jazz. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Ugyanez a stiláris sokszínűség jellemzi az idei Népzene Ünnepét is, amelyen több új produkcióval találkozhatunk, mint eddig bármelyik alkalommal. Az autentikus népzenére érzékenyek és az új köntösbe öltöztetett archaikus dallamok hívei egyaránt számíthatnak…

Időutazásban lehet részünk a Világok vetélkedése című programban, mely az egyszólamú és többszólamú zenei világ kibontakozását ütközteti, illetve helyezi egymás mellé: a koncert első fele magyar, szerb és bolgár népzenei hagyományok segítségével mutatja meg, hogy e térség folklórja mennyire élő formában tartotta fenn a régi európai egyszólamú hallásmódot, míg a második rész azt hivatott demonstrálni, hogy Kelet-Európa különböző népei miként őrizték meg – szájhagyomány útján – a többszólamúság kibontakozásának zenetörténeti stációit. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „Az európai zene története két fontos nyomvonalon haladt. Az egyik a templomokban felhangzó rituális muzsika (a mai komolyzene, az opera és koncertzene őse), a…

Ezzel a címmel tartja december 21-én és 22-én a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben új bemutatóját a Magyar Állami Népi Együttes. Az Évad Együttese címmel elismert társulat legfrisseb – a szenteste napját, a karácsony vigíliáját, a várakozás örömét és izgalmát bemutató – produkciója népi játékokból, szokásokból, a Jézus születését üdvözlő keresztény tradícióból, valamint az e naphoz köthető mesés történetekből épül fel. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „Ha visszagondolok ifjúkoromra és felidézem azt az időt, amikor a gyermekeim még kicsit voltak, vagy rápillantok unokáimra, egyértelmű számomra, hogy a karácsony a maga varázslatosságával a legszebb ünnepünk az évben” – magyarázza a rendező-koreográfus…

Két „megújulva megőrző” táncszínházi előadás bemutatóját is tartják áprilisban a Fesztivál Színházban: április 12-én a Duna Művészegyüttes Szerelmünk, Kalotaszeg című, az erdélyi tájegység magyar, román és cigány táncaira épülő produkciója lesz látható, míg 18-án Feketetó címmel az ugyancsak erdélyi, soknemzetiségű feketetói vásár és kulturális találkozóhely miliője elevenedik meg modern köntösben, Foltin Jolán koreográfiájával. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Kalotaszeg számos kiemelkedő táncost és zenészt adott a népművészetnek az elmúlt nyolcvan évben, elég, ha Mátyás István „Mundruc”, Fekete János „Poncsa”, Jankó István „Pitti”, Fodor Sándor „Neti” vagy Berki Ferenc „Árus” nevét említjük. A Szerelmünk, Kalotaszeg című előadás e…

A nagykanizsai származású Farkas Zoltán „Batyu” (1956) az ország egyik legelismertebb néptáncművésze, pedagógusa és koreográfusa, aki alkotótársával és feleségével, Tóth Ildikó „Fecské”-vel nemcsak a Muzsikás együttes fontosabb koncertjeinek elmaradhatatlan szereplője, hanem a magyar kultúra követeként az Amerikai Egyesült Államoktól Tajvanig tanítja a magyar néptáncot. – Tavaly jelent meg a néptánc, avagy alaptechnikák módszertana című köteted, amelyben harmincévi tanítás tapasztalatait gyűjtötted csokorba. Miért vártál ennyi ideig vele? A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg – Húsz éven át érleltem az anyagot. Sokfelé tanítottam a világban, változatos körülmények között kellett helytállnom. Tajvanon például úgy tanítottam a mezőségit, hogy az érdeklődők kört alkottak. Ott…