Szerző: Karczag Márton

Többévi előkészítő munka és sokhavi fejlesztés-kivitelezés után 2021 őszén végre megnyílik az Eiffel Műhelyházban az Opera sokak által várt új, állandó kiállítása, mely a talányos Műhely. Titkok. címet kapta. Amikor munkatársaimmal elkezdtük tervezni a tárlatot, rengeteget beszélgettünk arról, mi is lehetne az az alapötlet, az az egyedi látásmód, amelyre fel tudunk fűzni egy izgalmas, innovatív tematikájú kiállítást. Kiindulópontnak ott volt maga a Kőbányai úti épület, mely elsődleges funkciója szerint műhelyház, tehát egy olyan komplexum, ahol a színpadi díszlet-és jelmezkészítés minden fázisának helye lett. Így került fókuszba maga a magyar operaszcenika és annak minden lehetséges aspektusa. A kiállítás alapkérdése az lett,…

Tovább

Nincs karácsony Diótörő nélkül – tartja a mondás lassan a világ összes jelentősebb balettegyüttesénél. A hagyomány valamikor a világháború után szökkenhetett szárba, azóta nőnek fel generációk Csajkovszkij elkoptathatatlan művén. Az Operaházban 1950 februárjában mutatták be Vaszilij Vajnonen koreográfiáját, mely több mint hat évtizeden keresztül szerepelt a színház repertoárján. Szüleink, nagyszüleink Oláh Gusztáv káprázatos mesevilágán nőttek fel. Ám volt ennek az előadásnak egy előzménye, melyről rég megfeledkezett mindenki. A diótörő először 1921. december 21-én került színre az Operaházban, furcsa módon Siklós Albert Hónapok háza című kortárs egyfelvonásosa után. Az előadást Ferenczi Frigyes rendezte és szinte csak mellékesen említették meg a koreográfus,…

Tovább

Kritikák, megsárgult színlapok, néhány fotó, szerencsésebb esetben pár recsegő gramofonfelvétel. Az utókor ezek alapján próbálja megérteni a művész egykori nagyságát, hiszen szemtanúk és videók nem állnak rendelkezésre. Hogyan lehet megmenteni az egykori csillagokat a feledéstől? Szamosi Elza korának vitathatatlanul legnagyobb magyar Puccini-énekese volt. Az első hazai Mimì, Cso-cso-szán, Minnie, aki nemcsak szerepeit csiszolhatta a zeneszerzővel, de az ő ajánlásával került ki Amerikába, hogy az ottani első Pillangókisasszony legyen. Itthoni népszerűsége olyan operett-sztárokéval vetekedett mint Fedák Sári vagy Küry Klára. Az Operaház színpadára alig huszonkét évesen Carmenként robbant be. „A közönség, mely ma igen nagy számmal volt az Operaházban, eleinte megütődött…

Tovább

1898. február 4-én született meg Székesfehérvárott a 20. századi magyar operatörténet egyik legjelentősebb alakja, Tóth Aladár, aki 1968. október 18-án hunyt el. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Ha végigtekintünk Tóth Aladár életének vázlatos krónikáján, sikertörténet látszik kirajzolódni: alig múlt húszéves, amikor Kodály Zoltán tanítványaként első zenei tárgyú írása megjelenik, huszonkét évesen már a kor legnagyobb hatású irodalmi lapja, a Nyugat, három évvel később a Pesti Napló zenekritikusa, akinek szavára nemcsak hamar felfigyelnek, de esszéknek is beillő szépirodalmi minőségű publicisztikái új – máig kevesek által megközelített – minőséget jelentenek a hazai zenei írás történetében. Két évtizedes tevékenység után…

Tovább

Egy tavaly decemberi budapesti árverésen került kalapács alá az a ritka Puccini-fotó, melyet sikerült az intézménynek megszerezni, ezzel is gazdagítva a nagy olasz zeneszerzővel kapcsolatos dokumentumait. A páratlan fotográfia mellett a Magyar Állami Operaház birtokába került a dalszínház egykori kiváló mezzoszopránja, Flattné Gizella hagyatéka is. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Mint ismeretes, Giacomo Puccini nemcsak zeneszerzőnek volt kiváló, hanem a saját művei menedzsereként is rengeteget tett operái népszerűsítéséért. Felismerte, hogy személyes jelenléte nagyobb súlyt ad és nagyobb médiaérdeklődést biztosít az előadásoknak, miközben azt is szerette ellenőrizni, hogy saját – partitúráiban is rögzített – utasításait pontosan betartják-e az akkoriban…

Tovább

Lukács Gyöngyi nagy sikerű Erkel színházi jubileumi koncertjén sokaknak feltűntek a Gioconda-keresztmetszet egyedi hangulatú rajzai. Az Operaház számára készült alkotások a Milánóban élő Barát Ákos munkái. A magyar származású művész a budapesti Táncművészeti Főiskolán diplomázott. Balettművészként a zürichi, a budapesti operaházak és a milánói Scala tagja volt. Pesten nagy sikerrel táncolta többek között Lőcsei Jenő Csodálatos mandarinjának Fiatal diákját. Az elmúlt években több olasz társulattal dolgozott különböző projektekben. Életében a tánc mellett már a kezdetektől hangsúlyos szerepet kapott a rajzolás. Az utóbbi időben táncosokról készült rajzait bemutató #thenaiveballerina nevű instagram oldala felkeltette úgy az olasz, mint a nemzetközi balettvilág figyelmét.…

Tovább

Noha az Operaházban június óta nincsenek előadások, a Dalszínház utcai OperaShop továbbra is várja a látogatókat. Sőt október végén megnyitott a „kistestvére” is, amely az Erkel Színház Bartók termében az előadások előtt és alatt tart nyitva. Mindkét boltban kapható az Opera összes régi és új saját kiadványa. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. Márpedig a CD- és könyvkiadás a dalszínház felújítása alatt sem szünetel. 2017. szeptember 4-e és 21-e között Erdély és Partium nyolc városában vendégszerepelt az Opera társulata. A Kárpát-Haza OperaTúra minden nézőjét ajándékcsomaggal örvendeztette meg a Ház, amelyben többek között az Opera 133 című könyv, az Opera 130…

Tovább

Minden látogató számára egyszeri és megismételhetetlen pillanat, amikor először lép be a budapesti Operaházba. Ha napjainkban is évi több tízezer operalátogató és turista csodálkozik rá az épületre, elképzelhetjük, milyen hatást váltott ki, amikor 1884 szeptemberében megnyitotta kapuit. Az Operaház nem sokat változott az elmúlt több mint százharminc évben – gondolhatnánk –, de ez nem egészen igaz. A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg. A méltóságteljes előcsarnok, a tökéletesen arányos főlépcsőház, az arany-bordó ragyogású nézőtér, amelyet Lotz Károly Olümposza és a harminc mázsa súlyú mainzi csillár koronáz, méltán kerül be rendre a világ legszebb színházait taglaló válogatásokba. Ha a korabeli homlokzati metszeteket…

Tovább

Egy könyv és három hangfelvétel is napvilágot látott az Opera kiadásában a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Január 22-én ezeken túlmenően egy különleges tárló és filmvetítések is várták a közönséget. Annak a napnak emlékére, amelyen egykor Kölcsey Ferenc befejezte a Himnuszt, 1989 óta Fasang Árpád zongoraművész kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját. Ilyenkor az operaházi és Erkel színházi előadások előtt kis filmet láthatnak a nézők, és évről évre kikerül egy vitrin az Operaház főlépcsőházába, Ybl Miklós márványszobra mellé. Először a Himnusz kézirata és Erkel-relikviák voltak láthatók, azóta pedig az adott évad egy-egy jelentős eseményével összefüggő – gyakran a nagyközönség számára korábban…

Tovább