Szerző: Kecskés M. Júlia

Nem ezúttal történik meg először, hogy Eötvös Péter egy jelentős alkotása nemzetközi együttműködés eredményeként kerül a Müpa közönsége elé. Így volt ez már a zeneszerző Paradise reloaded (Lilith), Oratorium balbulum vagy Multiversum című műve esetében is – és így van most is, amikor a zeneszerző kétrészes operája, az Angels in America a Neue Oper Wien, a CAFe Budapest és a Müpa koprodukciójában látható és hallható először Magyarországon, október 10-én és 12-én a Müpában. Az előadáson a Magyar Rádió Művészeti Együttesei közreműködnek. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A Müpa által idén az évad művésze címmel elismert Eötvös Péter műjegyzékében jelenleg tizenkét…

A Concerto Budapest közönsége régóta tudja, hogy a Keller András vezette szimfonikus zenekar „mesterségének címere” – legalábbis az egyik – a jobbnál jobb szólisták meghívása. Hosszan sorolhatnánk a kiemelkedő színvonalú magyar és külföldi muzsikusokat, akik az együttes hangversenyein pódiumra lépnek. Március 27-én Andrej Korobejnyikov az együttes vendége a Müpában. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az 1986-ban született orosz zongoraművész ötévesen kezdett hangszerén játszani, hétévesen azonban már nemzetközi versenyt nyert. Tizenkilenc évesen befejezte tanulmányait a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, később pedig a londoni Royal College of Music falai között vett részt posztgraduális képzésben. Húszéves korára már több mint húsz díjat szerzett…

A Mariinszkij a világ egyik legjelentősebb operaháza, melynek balettegyüttese és zenekara is legendás. Utóbbi, Valerij Gergijev vezényletével a Jolántát hozza el április 20-án az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „A szerelem vak” – tartja a mondás, és az ehhez kapcsolódó kulturális tradíció a mitológiától a köznapi beszédfordulatokig úgy ábrázolja a Nagy Érzést, mint olyan lelkiállapotot, amely megfoszt a tisztánlátás képességétől. Pjotr Iljics Csajkovszkij élete alkonyán, utolsó – tizenegyedik – operájában, amelyet 1891-ben, ötvenegy évesen, nem sokkal halála előtt írt, szembeszállt ezzel a nézettel, éppen az ellenkezőjét állítva egy…

Első hallásra talán meglepőnek tűnik a párhuzam, ám aki ismeri a két együttest, és végiggondolja a hasonlóságokat, annak el kell ismernie: a Canadian Brass Ensemble a rézfúvós kamaraegyüttesek népes nemzetközi mezőnyének King’s Singerse. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Két trombita, egy harsona, egy kürt és egy tuba. Ezzel az öt hangszerrel a világ minden zenéjét el lehet játszani. Ők bizony el is játsszák, legyen az Monteverdi-madrigál vagy Bach-orgonamű, operanyitány vagy Brahms-keringő, Händel Vízi zenéjének részlete vagy a Beatlestől a Penny Lane, Mozart Török indulója vagy Rimszkij-Korszakov Dongója. És mi a helyzet a hasonlóságokkal, amelyek alapot adnak arra, hogy az öt…

Ritkán fordul elő, hogy egy zeneszerzői életműben két kompozíció olyan tökéletességgel egészíti ki egymást, mint Joseph Haydn kései termésének két nagy oratóriuma, A teremtés (1796/98) és Az évszakok (1801). Ennek lehetőségét sejthette meg előre a két alkotás szövegírója, a tudós bécsi diplomata, Gottfried van Swieten báró, amikor az első mű sikere után rábeszélte Haydnt a második megírására. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A zeneszerző eleinte idegenkedett a skót költő, James Thomson (1700—1748) elbeszélő költeményétől, amelyből természetesen ismét maga van Swieten írta meg a librettót. Végül azonban hosszas húzódozás után kötélnek állt: Az évszakok elkészült és nagy sikert aratott, igaz, ez…

Két német romantikus mű fog közre két francia darabot a 19. század végének, illetve a 20. század húszas-harmincas éveinek terméséből a Budapesti Fesztiválzenekar Richard Strauss–Ravel–Debussy–Wagner- programjában, amely január 17-én, 18-án és 19-én lesz hallható a Müpa hangversenytermében. A koncertet a korábbi kiírással ellentétben Robin Ticciati helyett Michel Tabachnik vezényli. Tabachnik Genfben tanult zongorát, zeneszerzést és vezénylést. Pályakezdőkent Ernest Ansermet és Igor Markevitch vette pártfogásába. Egy évtizedig rendszeres vendég volt a Berlini Filharmonikusoknál és több más rangos nemzetközi zenekarnál. Dolgozott Herbert von Karajan mellett, alapítója volt – Pierre Boulez nevében – a párizsi Ensemble Intercontemporainnek, illetve a Lorraine-i Nemzeti Zenekarnak. Hosszabb visszavonulás után…

Gustav Mahler IX. szimfóniája rendszerint gondot okoz a karmestereknek. Ezúttal nem a megszólaltatás nehézségeire gondolunk, bár a Kilencedik kétségkívül rendkívül kényes alkotás: hangzásigényével, technikai követelményeivel és költői tartalmainak méltó kifejezésével egyaránt hatalmas feladatot ró minden zenekarra, amely megszólaltatására vállalkozik. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az is problematikus azonban, hogyan hangozzék fel a hangversenyen. Egymagában? Ez méltó és a szimfónia súlyához-jelentőségéhez illő gondolat, ám akkor a koncert egy kissé talán túl rövid lenne: másfél óra, szünet nélkül. Vagy más művel – netán művekkel – együtt? Igen ám, de mi az, ami tökéletességében méltó Mahler utolsó befejezett szimfóniájához, és elég rövid…

Fischer Iván sokszor tanúságot tett már arról, hogy mélyebben és erősebben érdeklődik Antonín Dvořák zenéje iránt, mint karmester-pályatársainak legtöbbje. A Budapesti Fesztiválzenekar november végi koncertjén a zeneszerző két ritkán hallható műve (cisz-moll legenda, op. 59/6; 6. szimfónia, op. 60) mellett egy népszerű Szláv tánc is elhangzik (No. 5, op. 46/5), sőt a Fesztiválzenekar, mint azt az utóbbi években már többször tapasztalhattuk, a szimfonikus együttesek sorában a világon egyedülálló módon, kórussá is átlényegül, hogy megszólaltassa az Elhagyatva (op. 29/4) című vegyes kari művet. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Kodály hazájában nem is lehetne szebben hitet tenni az éneklés mindennél fontosabb…

Vonósnégyes, hárfa, zongoratrió, bariton, cselló, hárfa, harsona – az immár megszokott módon hétvégi fesztiválként jelentkező, háromnapos Rising Stars koncertsoroza egyik legfőbb értéke minden bizonnyal a sokszínűség. Persze ehhez más élmények is csatlakoznak: szuggesztivitás, előadói lelemény, ízlés és virtuozitás. Mert a november 23-ától 25-éig tartó három nap a Müpában a fiatal tehetségek ünnepe – és az európai együttműködésé. A Rising Stars az 1991 óta működő Európai Hangversenytermek Szervezete (European Concert Hall Organization) hangversenysorozata, amelynek megtervezésében és lebonyolításában az ECHO büszke tagjaként a Müpa is részt vesz. Minden hangversenyterem jelöl egy fiatal művészt, aki aztán műsorával végigjárja Európa legfontosabb koncerttermeit, rövid idő…

Úgy látszik, a fesztiválok néha átveszik az emberek szokásait: kezet fognak. A Müpában például az Európai Hidak és az ezt néhány nappal követő CAFe Budapest barátságosan összekapaszkodik, sőt az előbbi egy jelképes stafétát is átad az utóbbinak, hiszen a CAFe Budapest azzal kezdődik, amiről az idei Európai Hidak is nagyobbrészt szól: a Magyarországon mindeddig kevés figyelemre méltatott, ám sok kincset rejtő balti kultúra felfedezéséről. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Míg a 19. század a nagy szimfonikus zenekarok alapításának korszaka volt Európában és a tengeren túl, a 20. és 21. században gomba módra szaporodtak és szaporodnak a kamarazenekarok és a kis zenekarok, amelyeket bizonyos országokban…