Szerző: Kertész Ágnes – Pier Luigi Fabretti

1998 novemberében, még zeneakadémistaként játszottam először az Orfeo Zenekarban, majd a következő évtől egyre több produkcióba hívott Gyuri. Internet, számítógép akkor még nem volt a mindennapi életünk része, Gyuri vonalas telefonon egyeztetett mindenkivel külön-külön, akiket a koncertjeire felkért. „Szia Ági, lenne kedved ebbe és ebbe a produkcióba jönni?” Hogyne lett volna, az ember tartotta a telefont, és örömmel körmölte be a próbarendet a noteszébe. Az Orfeo Zenekar magas színvonalú és lenyűgözően természetes régizenei közeg. Én már egy kész együttesbe érkeztem, melynek zenei nyelvezete és kultúrája az első pillanattól fogva elbűvölt. Minden vonós ugyanazt a nyelvet beszélte, a hangzás homogén, tiszta,…

Tovább