Szerző: Keszler Patrícia

A Regionális Zenekarok Szövetségének elnöke, egyúttal az Egri Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, Szabó Sipos Máté és Horváth Gábor főtitkár, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője mesélt lapunknak a regionális együttesek aktuális helyzetéről, illetve a szövetség hosszú távú céljairól. – Mióta létezik a Regionális Zenekarok Szövetsége, és fennállása óta melyek a legnagyobb eredményei? Horváth Gábor: Három vagy négy éve jött létre, de azért vagyok bizonytalan a válaszadásban, mert tulajdonképpen ez egy folyamat volt. Úgy indult, hogy jó néhány vidéki együttes szeretett volna a Szimfonikus Zenekarok Szövetségének a tagja lenni. A szövetség ehhez pozitívan állt hozzá, ugyanakkor ez azt is jelentette volna,…

A Győri Filharmonikus Zenekar alapítása több, mint 150 évre nyúlik vissza, hivatásos zenekarrá azonban pontosan ötven évvel ezelőtt, 1968-ban vált az együttes. A jubileumi évadról, az elmúlt évtized újításairól, és a jövőbeni tervekről beszélgettünk a zenekar igazgatójával, Fűké Gézával, illetve Berkes Kálmán művészeti vezetővel. – Az önök személyében két klarinétművész áll a Győri Filharmonikus Zenekar élén. Ez a hangszeres rokonság pozitívan hat a szakmai együttműködésükre is? Fűké Géza: Mindkettőnk esetében a klarinét csak eszköz, sokkal fontosabb számunkra a zenének a megfogalmazása, a zene nyelve, az, hogy mind a ketten ezen a hangszeren játszunk, kizárólag a véletlen műve és számunkra természetesen…

Csaba Péter, a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere tavaly októberben immár másodjára részesült magas rangú külföldi kitüntetésben. A Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagi fokozata után a Finn Fehér Rózsa Lovagrend tagjai közé is beválasztották. A Lyonban élő művésszel a díj hátteréről és Finnországról beszélgettünk.  – Mit gondol, minek köszönhető az éremeső? – Bevallom, meglepett ez a finn elismerés, s az csak a véletlen műve, hogy ugyanabban az évben kaptam, mint a franciák kitüntetését. Talán az őszülő hajam miatt, de félretéve a tréfát, bár nem vagyok egy hivalkodó ember, elmondhatom, hogy egyesek észreveszik, ha valaki igazán a művészetért verekszik, s…

A Liszt Ferenc Kamarazenekar múltjáról, egyediségéről és változásairól beszélgettünk Pálfi Gábor ügyvezetővel és Tfirst Péter koncertmesterrel annak apropóján, hogy az együttes a Szimfonikus Zenekarok Szövetségének soraiba lépett. – Honnan ered a névválasztás? Tfirst Péter: Ez nagyon régről származik, hiszen a zenekar 1963-ban alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjaiból. A mostani létszámmal megegyezően kilenc hegedűs, három brácsás, három csellista, egy nagybőgős, és mivel abban az időben rengeteg barokk darabot játszott a zenekar, így egy continuo csembalista is alapító tagja volt. Az anyaintézmény nevét vette fel az együttes, ami bizonyos szempontból nem szerencsés választás, hiszen Liszt Ferencnek egyetlen egy vonósnégyesre írt…